A gyógyteák ízesítése hogyan történhet?


A gyógyteák és a gyógynövények alkalmazásával kapcsolatban rengeteg tévhit és félinformáció kering. Az egyik gyakran felmerülő kérdés, hogy ízesíthetjük-e a gyógyteákat?

Széles körben elterjedt, hogy a gyógyteákat nem szabad ízesíteni.

A nem szabad talán kicsit túlzás. Sokkal jobban megállja a helyét, hogy jobb nem ízesíteni. Bár ez sem ennyire fekete és fehér.

Gyógyteák többféle szerepben

Gyógynövényekből kétféle teát készíthetünk: gyógyteát és úgynevezett élvezeti teát.

earl grey, békesség tea,

Gyógyteák valamilyen konkrét panaszra vagy annak remélt elkerülésére készülnek akár egy gyógynövényből (monotea), akár több gyógynövényből (gyógyteakeverék).

gyermekágy, szoptatás, teázás, gyógynövények, barátcserje hatása, idegnyugtató tea

Élvezeti teákat pedig, ahogy a nevében is benne van, az íze miatt fogyaszthatunk, szintén egy gyógynövény vagy több gyógynövény keverékének felhasználásával. Bár a gyógynövények jótékony hatásai (és esetleges mellékhatásai) ilyen formában is érvényesülnek, az élvezeti teának nem a gyógyhatások kiaknázása az elsődleges célja.

A gyógyteák legtöbbször ízesítés nélkül készülnek. Legtöbbször. Tehát ez nem azt jelenti, hogy nem szabad.

Emésztésre ható gyógyteák ízesítése

Az emésztőrendszerre ható teákat, főként ha epe- és májbántalmakra, gyomorrontásra, étvágytalanságra fogyasztjuk valóban jobb nem édesíteni. Ugyanis ezeket a teákat jellemzően keserűanyagokat tartalmazó gyógynövényekből készítjük, és a keserű íznek ezen panaszok esetében különös jelentősége van.

A keserű íz az ízérzékelés által váltja ki az emésztőnedvek fokozott termelődését, ez pedig elősegíti az epe ürülését, illetve az emésztést, valamint fokozza az étvágyat.

Emésztésre, emésztőrendszerre ható gyógynövények például a gyermekláncfű, a menta fajok, a cickafarkfű, az ezerjófű, a citromfű, az ürömfű, az édeskömény, a pemetefű, a kakukkfű és általában a zöldfűszerek.

fogszuvasodás, fogfájásra házi módszer, szájszag

Megfázás, torokfájás és köhögés elleni teák ízesítése

A megfázásra, torokfájásra, torokgyulladásra, illetve köhögésre fogyasztott teák esetén viszont pont plusz segítséget jelent az ízesítés.

A mézzel (esetleg cukorral) ízesített tea segít bevonni az irritált nyálkahártyát, így enyhíti a fájdalmat, a kaparó, viszkető érzést, és csökkenti a köhögést.

A savanyú ízesítők, mint például a citromlé vagy más gyümölcslevek, csíphetik a köhögéstől vagy torokgyulladástól érzékeny nyálkahártyát, ezért ezek kerülendők.

Megfázásra, torokfájásra, köhögésre leggyakrabban használt gyógynövények a citromfű, bodzavirág, hársvirág, menta fajok, mályvafélék, kakukkfű, ökörfarkkóró, gyömbér, apróbojtorján, zsálya stb.

Ezekből a gyógynövényekből mézes (vagy cukros) szirup is készülhet, melyek szintén a nyálkahártya bevonásával enyhítik a panaszokat, és segítik a gyógyulást.

Élvezeti teák ízesítése

Az élvezeti teákat elsősorban az ízük kedvéért isszuk. Elvitathatatlan érdemük, hogy segítségükkel csökkenthető a cukros, édesítőszeres, aromás, szénsavas üdítőitalok fogyasztása.

Ez viszont csak akkor történhet meg, ha az élvezeti tea tényleg jó ízű és ha ízesítésükkor mellőzzük a cukrot és a mesterséges édesítőszereket.

A megfelelő gyógynövények kiválasztásán kívül a különféle ízesítők is nagyban hozzájárulhatnak a kellemes ízélmény kialakulásához, főleg az üdítőkről történő átállás időszakában.

Sokan a gyógynövényekből készülő teák fogyasztására való átszokás vagy rászokás után automatikusan kezdik egyre kevésbé ízesíteni a teájukat, míg az ízesítés végül teljesen el is marad.

Kellemes élvezeti tea készül például bodzavirágból, hársfavirágból, menta fajokból, citromfűből, akácvirágból, aranyvesszőfűből, édesköményből, hibiszkuszvirágból, csipkebogyóból, levendulából stb.

Ezeket akár keverhetjük is egymással vagy más gyógynövényekkel, és ne fogyasszunk vég nélkül egyféle teát, inkább váltogassuk ezeket (akár a monoteákat, akár a teakeverékeket).

Mivel ízesítsük a gyógyteákat?

A gyógyteaként fogyasztott teákat szükség esetén mézzel, esetleg cukorral ízesíthetjük. A cukor nem túl egészséges, és a méz is csak egy fokkal jobb megoldás.

mézes gyógyrecept

A mézben ugyan vannak ásványi anyagok, vitaminok és enzimek, amelyek legalább élővé és némileg egészségesebbé teszik, de alapjában véve a méz is csak egyszerű cukor. Szénhidráttartalma 80 % körül, víztartalma 18 % körül mozog, tehát a benne található biológiailag értékes anyagok (vitaminok, ásványi anyagok, enzimek) aránya mindössze kb. 2 %. (A mézben található szénhidrát szőlőcukor és gyümölcscukor változó aránya, az arány a méz fajtájáról függ.)

Éppen ezért a mézre tekintsünk inkább gyógytáplálékként, és ne általános édesítőszerként.

Természetes édesítők, ráadásul egyúttal gyógynövények is: a stevia és az édesgyökér. A stevia (jázminpakóca) szárított, morzsolt leveleit szinte már bármelyik gyógynövényboltban könnyen beszerezhetjük. A fehér steviaporok iparilag előállított kristályosított kivonatok, ezeket érdemesebb mellőzni.

Az édesgyökér fogyasztásával óvatosan kell bánni, nem mindenki fogyaszthatja, és túl is adagolható, ám erőteljes édes íze miatt nem kell belőle sok. (Az édesgyökér több hétig tartó túladagolása magas vérnyomás és ödéma kialakulásához vezethet. Májbetegségek, illetve egyes gyógyszerek szedése esetén, várandósság és szoptatás idején nem alkalmazható.)

Szükség esetén alternatívát jelenthet még két cukoralkohol: a xilit és az eritrit.

A gyógynövények jótékony hatásait az élvezeti teák segítségével is nap mint nap élvezhetjük. Ráadásul ezeket kicsit bátrabban ízesíthetjük az édesítésen túl (vagy helyett) akár citromlével, narancslével vagy más gyümölcsök levével és friss gyümölcsökkel is.

Nem édesítenek ugyan, de a kevéssé karakteres ízű teáknak kellemes ízt adnak az aroma anyagokban gazdagabb gyógynövények, mint a menta, a citromfű, a szegfűszeg, a fahéj, az édeskömény, az istenfa (arbutüröm), levendulavirág stb.

Lehet-e káros az ízesítés?

Sokszor hallottam már olyan érvelést a teák ízesítése ellen, hogy megváltoztatják a tea kémiai szerkezetét vagy a hatását. Ez előfordulhat, főként a savas ízesítők (gyümölcsök) esetén, ám ennek biztos kijelenthetőségéhez kémiai kutatásokra lenne szükség.

Az viszont biztos, hogy a távol-keleti gyógyászati rendszerekben (pl. hagyományos kínai orvoslás), ahol energetikában és nem betegségekben gondolkodnak, és ahol az ízeknek is jelentőségük van az egyes gyógynövények (és ételek) szervekre gyakorolt hatása tekintetében, bizonyos állapotok esetén vagy azok elkerülésére a savanyú ízt nem javasolják.

A savanyú íz (citrom és savas gyümölcsök) összehúzó hatású, az édes íz (méz, cukor) pedig nagyobb mennyiségben segíti elő a nyálkaképződést. Ha ezt a két ízt együtt fogyasztjuk, az egyenes út a különféle hurutos kórképekhez, melyekből nehezen tudunk kikecmeregni. Éppen ezért a túl sok citromos-mézes tea sem feltétlenül a felső légutak barátja, pedig hazánkban a megfázás elleni küzdelem alapvető kelléktárát képezi generációk óta.

Az is alaptalan félelem, hogy az ízesítéstől a tea mérgező lesz. Sem a gyógynövények keverésétől, sem ízesítés hatására nem alakulnak ki mérgező vagy veszélyes vegyületek, ha a fogyasztott növény vagy az ízesítő alapvetően nem veszélyes vagy mérgező. Olyan ez, mint a főzés: attól, hogy mindenféle egyébként ehető alapanyagot összedobálunk egy fazékba, legfeljebb ehetetlen lesz az étel.

Így aztán inkább fogyasszunk enyhén és változatosan ízesített gyógynövényes teát, mint bolti „üdítőket”.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük