Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): szaponin, katechin típusú cseranyag, rutin, keserűanyag, nikotinsav, illóolaj, flavonoidok (kvercetin, rutin, asztralgin), triterpén szaponin (bayogenin aglikon), fenol típusú vegyületek (virgaurezoid, leiokarpozid)

Mely részét gyűjtik: Szára felső része (a virágzás kezdetén meg kell kezdeni a gyűjtést)=virágzó hajtásvég.

Aranyvessző leírás:

A fészkesvirágzatúak (Compositae vagy Astraceae) családjába tartozó, egyenes szárú, 1 méternél magasabbra is megnövő, csak a virágzatban elágazó növény. Nem szőrözött, fehéresen molyhos szára van. Levelei szórt állásúak, lándzsás fűrészesek. Virágai bugásan állók, ívesen hajlók, sűrű fürtökben. A virágok sárgák, nyelves és csöves virágúak. A kertekben júniustól, a szabadban júliustól őszig nyílnak. A tő levelei tojásdadok, a szár lándzsás levelei fűrészes szélűek és szőrözöttek.

Betegségek kezelése:

Nevét a latin Solidago (“megszilárdítom”) szóból ered, a hegsedést elősegítő tulajdonsága miatt. A közönséges aranyvesszőt már a középkorban is használták sebgyógyításra, de húgyúti panaszokra és húgyhólyag- vagy vesegyulladásra még ma is bevetik. Ezenkívül állítólag segíti a vese- és húgykövek eltávolítását, de gyomor- és bélfertőzések kezelésére, valamint étvágygerjesztőként is alkalmazhatjuk. Teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag-, májbántalmak, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és izületi fájdalmak ellen, továbbá izzasztóul, vizelethajtóul, külsőleg pedig toroköblítőnek használják. Az aranyvessző a hasonló hatású növényeknél sokkal inkább alkalmas a vesebajok kezelésére. A klinikai kísérletek bebizonyították, hogy orvosolja az akut vagy krónikus vesegyulladást. (Az akut vesegyulladás természetesen komoly betegség, különösen ha magas láz és vizelési zavar kíséri. Ebben az esetben döntő fontoságú, hogy az orvos helyesen állapítsa meg a gyulladás eredetét. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyulladást az idézi elő, hogy vesekövek, daganatok vagy egyéb szűkületek teljesen elzárják a húgyutakat. A vizelekiáramlás bármilyen akadályát minden esetben meg kell szüntetni.) A vesegyulladás kezelése során az aranyvessző-teát nagy mennyiségben lehet fogyasztani, anélkül, hogy tartanunk kellene bármilyen mellékhatástól. Fájdalomcsillapító hatása is ismeretes a népi gyógyászatban, melyet klinikai kutatások is igazolnak.

Aranyvessző hol honos:

Észak-Amerika, de mára már széles körben elterjedt (pl. Európa, Észak-Afrika, Ázsia).

Figyelmeztetés:

Mindezidáig nem jelezték, hogy a természetgyógyász által előírt adag káros, mérgező hatást váltana ki. Idült vesegyulladás esetén forduljon kezelőorvosához, és kérje ki tanácsát mielőtt aranyvessző alapú készítményt használna. Szív- és vesebetegségekből adódó ödémáknál tilos használni!

Termőhelye:

kertekben, parkokban, vizek mentén, ligetekben, erdők szélén

Összetéveszthető:

Hasonló hozzá az erdei aranyvessző (Solidago virgaurea), ennek hatóanyagtartalma messze elmarad az aranyvessző hatóanyagtartalmától). E mellett az aranyvessző számos kerti változata ismert dísznövény, orvosi célokra azonban nem alkalmasak.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Virágzó hajtását júliusban és augusztusban gyűjtjük. Beszáradási aránya: 4:1. Gyűjtést követően szárítják és aprítják.

Aranyvessző szinonímák:

magas aranyvessző, jágerkender, aranyos istápfű, aranyos ruta, aranyvesszőfű, közönséges aranyvessző

Latin név: Solidago gigantea, Solidago serotina, Solidago viraurea

Angol: Early Goldenrod, Giant goldenrod, Goldenrod, Smooth goldenrod

Finn:Isopiisku

Francia: Solidage géant, Verge-d’or

Holland: Late guldenroede

Lengyel: Nawłoć olbrzymia, Nawłoć późna

Német: Spätblühende Goldrute, Riesen-Goldrute, Späte Goldrute

Norvég: Kjempegullris

Olasz: Verga d’oro maggiore

Svéd: Höstgullris

Szlovák: Zlatobyľ obrovská

Szlovén: Orjaška zlata rozga, Zlata rozga orjaška

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 80. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 15

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft., Eger, 1989, ISBN 963-85035-0-5