Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): illóolaj (ebben: anetol), fehérje, zsírosolaj, transzanetol (50–70%), alfa-fenchon (< 50%), szafrol, metilkavikol, acetilkolin, alanin, almasav, alumínium, anethol, apiol, arginin, ásvány, ásványi anyagok, aszkorbinsav, aszparaginsav, benzoesav, bergaptén, béta-karotin, bór, bórkősav, cink, citrál, citromsav, citronellál, cukor, eugenol, fehérje, fellandrén, fenilalanin, flavonoid, foszfor, fumársav, geraniol, glicin, glutaminsav, hamu, hisztidin, illóolaj, izoleucin, jód, kalcium, kálium, kamazulén, kámfor, karvon, keményítő, kobalt, koffeinsav, kolin, króm, kumarin, limonén, linalool, magnézium, mangán, metionin, miriszticin, nátrium, nikkel, olaj, ón, palmitinsav, pektin, pinén, prolin, pszoralén, réz, rutin, szalicilát, szelén, szénhidrát, szerin, szilícium, timol, tirozin, treonin, trigonellin, triptofán, umbelliferon, valin, vas, Vitamin, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, Vitamin C, víz, xantotoxin, zsír, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: mag, esetleg gyökér, gyümölcs

Édeskömény leírás:

Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, évelő vagy kétéves, magas, lágyszárú növény. Szürkés-kékeszöld levelei többszörösen szárnyasan összetettek, finoman szeldeltek. Ernyőszerű virágzata apró, sárga virágokból áll. Illata az ánizséra emlékeztető. Zöldes, vagy barnás szürke termése hosszúkás, végei felé keskenyedő ikerkaszat. A HKO szerint mint fűszer csak a megfelelő testtípus esetében használható. Fűszerként nemcsak a magját, hanem a fiatal levélzetét is hasznosítják. Illóolaját a kozmetika ipar és a likőripar is hasznosítja (az abszint egyik alapanyaga). Az édesköményt Európában már az ókorban is termesztették, a régi kőtáblákon és papiruszokon is megemlítették mint parfümök összetevőjét és fűszert, de igen régóta használják gyógynövényként is. Kínában először a XI. században kezdték alkalmazni. Három variánsa lézetik: gumós édeskömény- Foeniculum vulgare var. azoricum, fűszeres édeskömény – Foeniculum vulgare var. dulce, kerti édeskömény – Foeniculum vulgare var. vulgare. Kenyérbe sütik, péksüteményekre, teasüteményekre is hintik. A növény fiatal levélzetéből salátát és főzeléket is készíthetünk. A termésből ipari úton vonják ki az anetolt a gyógyszer- és az illatszerkészítéshez. Termését és illóolaját a modern gyógyászat széleskörűen felhasználja.

Betegségek kezelése:

A HKO szerint Yang erősítő és melegítő gyógynövény, és mint ilyen mélyebben és melegebben hat, mint a Qi erősítők. Kifejezett étel-gyógyszerként is számontartják. Hideg, vagy Yang Hiány kórképek esetén – különösen a téli hónapokban – jó szolgálatot tesz az ételhez közvetlenül is keverve. Stimuláló és méregtelenítő szer. A HKO szerint érintett csatornák: Lép, Gyomor, Máj, Vese. Hatás: Szétoszlatja a Hideget. (Hideg okozta alhasi, menstruációs és herefájdalmak esetén.) Melegíti a Lépet és a Gyomrot. (Rossz emésztés esetén) A HKO szerinti adagolása: 3-8 g naponta. A nyugati orvoslás elsősorban szélhajtó, emésztést segítő, étvágyjavító, enyhe görcsoldó, köptető és epehajtó hatásait emeli ki. Enyhén antibakteriális hatású. Nőgyógyászati problémák esetén – méh ellazítására, menstruáció felgyorsítására, klimaxra – is ajánlják. A magot hagyományosan emésztési zavarokra (böfögés, felfúvódás, bélgázok) és az ezzel járó fájdalmak enyhítésére használják. A növény magjait rendkívül hatékony, gyomor- és májproblémák esetén használt, melegítő hatású orvosságként tartják számon. A HKO szerint a csi kiegyenlítésére és fájdalomcsillapításra használják, a gyomor és a középső melegítő melegítésére. Tejszaporító hatásáról is ismeretes. A gyökeret salaktalanítóként tartják számon. Gyakran adják együtt hashajtó drogokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket. A késő, rendszertelen menstruáció kezelése esetén és a klimax bajok esetén jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk. A késő menstruációnál 10 nappal annak ideje előtt kezdjük inni az édeskömény teáját, és utána rendszeresen, minden nap fogyasszuk azt. Forrázatként az előírt adagja 1 kávéskanál szárított édeskömény 2 dl vízzel leforrázva. Napi adagja: 3 alkalommal étkezés után. Amennyiben filteres termékes vásárolunk, 3 csésze iható egy nap (3 filter). Az édeskömény hatása a nyugati orvoslás szerint is nyálkaoldó, szélhajtó, emésztést serkentő, étvágyjavító, görcsoldó, ízjavító, vizelethajtó, tejszaporító. Hsználják magában, vagy hasonló célú teakeverékben. Csecsemők szélhajtó teája. Torokgyulladás ellen öblögető, szemgyulladásnál borogató. Az édeskömény illóolaja (Foeniculi oleum) gyógyszerkészítményekben mint nyálkaoldó, szélhajtó, étvágyjavító, féregűző stb… hatású alkotórész szerepel.

Édeskömény hol honos:

A világ valamennyi, mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztik.

Figyelmeztetés:

A HKO szerint nem javasolt az alkalmazását Forróság, vagy Yin Hiány esetén. Az édeskömény nagy dózisban mérgező, ezért mindig csak az előírt adagban alkalmazható. Az illóolaj belsőleges használata tilos, mivel már néhány grammja mérgező lehet. A szárított növény rendszeres alkalmazása tilos, mert ösztrogén (női nemi hormon) vegyületeket tartalmaz.

Termőhelye:

A mediterrán országokban termesztik.

Összetéveszthető:

Nem szabad összetéveszteni a vadon termő, keserű válfajával. E mellett sok hasonló édeskömény fajta is lézetik, melyek hatásukban igen hasonlatosak (gumós édeskömény- Foeniculum vulgare var. azoricum, fűszeres édeskömény – Foeniculum vulgare var. dulce, kerti édeskömény – Foeniculum vulgare var. vulgare), kivéve a kerti édeskömény vadon termő változatát, melynek magjai mérgező anyagokat tartalmaznak, más részei pedig a növénynek nem használatosak.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A termést és a gyökeret hasznosítják. A termést a beéréskor gyűjtik be. Időnként az első év végén felszedett, megtisztított és megszárított gyökereket szintén hasznosítják.

Szinonímák:

főnigli, közönséges édeskömény, máltai kömény, firenzei kömény, magyar ánizs, olasz kömény, olasz édeskömény, kerti édeskömény, fűszeres édeskömény, gumós édeskömény, bécsi fű, bécsi kapor, borkömény

Latin név: Foeniculum vulgare var. azoricum, Foeniculum vulgare var. dulce, Foeniculum vulgare var. vulgare, Foeniculum vulgare P.Mill., Anethum foeniculum L., Foeniculum capillaceum Gilb., Foeniculum officinale All.

Angol: sweet fennel, Fennel, Bitter fennel / Common Fennel / Fennel / Fennels / Finnochio / Florence fennel / French fennel / Garden fennel / Roman fennel / Sweet cumin / Sweet fennel / Wild Fennel

Finn:Fenkoli, Fenikeli / Maustefenkoli / Maustevenkoli / Saksankumina / Salaattifenkoli / Venkoli

Francia: Fenouil commun, Fenouil, Anet / Aneth / Fenouil amer

Görög: Μάραθο / Λανθασμένα γλυκάνισος / Μάλαθρο / Μάλαθρος / ΜΑΡΑΘΟ / Μάραθο το φαρμακευτικό / Μάραθον / Μάραθος / Φινόκιο / Φοινίκουλο το κοινό

Holland: Venkel, Knolvenkel

Ír: Finéal

Izraeli:שומר פשוט / שומר

Japán: フェンネル / ウイキョウ

Kínai: 小茴香 / 茴香

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Hui Xiang, Hsziao Huj Hsziang / Huí xiāng / Hui-hsiang / Shih-lo / Siao-hiu / Tian hi xiang / Tzu-mo-lo / Xiao hui xiang

Lengyel: Fenkuł włoski, Koper Wloski / Koper włoski

Német: Fenchel, Brotsamen / Echter Fenchel / Enis / Fehnkohl / Femis / Fenicht / Fenikl / Fenis / Fenkel / Finchel / Frauenfenchel / Gartenfenchel / Gemeiner Fenchel / Gewürzfenchel / Mutterwurz

Norvég: Fennikel, Fenikkel / Finkel

Olasz: Finocchio comune, Finocchio, Finocchio di Lucca / Finocchio di Roma / Finocchione / Foeniculum vulgare

Orosz: Фенхель обыкновенный / Воложский укроп / Сладкий укроп

Perzsa: رازیانه

Portugál: Funcho, Erva-doce / Fiôlho / Fionho / Funcho-amargo / Funcho-bravo / Funcho-de-Florença / Funcho-doce / Funcho-hortense

Portugál Brazil: Erva-doce / Funcho

Spanyol: Hinojo, Foeniculum vulgare / Hinojo común

Svéd: Fänkål, Besk fänkål / Bitter fänkål / Finocchio / Florentinsk fänkål / Fransk fänkål / Kryddfänkål / Romersk fänkål / Söt fänkål / Tysk fänkål / Vanlig fänkål

Szlovák: Fenikel obyčajný

Szlovén: Navadni komarček, Komarček navadni

Török: Rezene, Ma’atura / Ma’atura

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 123. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 18

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3
Penelope Ody: Titok nélkül: Kínai gyógynövények; Scolar Kiadó, 2007; ISBN 978 963 9534 91 9
A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 48