Csipkebogyó csipkebogyó Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetaldehid, almasav, alumínium, aminosav, antociánok, A-provitamin, ásvány, ásványi só, aszkorbinsav, béta-karotin, betulin, bór, borostyánkősav, bróm, cink, citromsav, cserző anyagok, cukor, cukrok, ecetsav, eugenol, fehérje, fenol, festő, fixált olaj, flavin, flavonoid, fluor, foszfor, fruktóz, galluszsav, glükóz, gyümölcssav, hamu, higany, hyperozid, Illóolaj, invertcukor, kadmium, kalcium, kálium, karotinoid, karotinok, katechinek, keményítő, kén, klór, kobalt, koffeinsav, króm, kvercitrin, lecitin, linolénsav, lutein, magnézium, mangán, molibdén, nátrium, nikkel, nitrogén, ólom, ón, palmitinsav, pektin, proantocionid, réz, rubídium, rutin, szacharóz, szaponin, szelén, szénhidrát, szerves savak, szilícium, sztearinsav, tanninok, tanninsav, triterpén, vas, Vitamin A, Vitamin B, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, Vitamin C, Vitamin E, Vitamin K, Vitamin P, víz, xantofil, zsír Mely részét gyűjtik: A bogyóját (termését) a kezdeti érettségi állapotban gyűjtik (már piros, de kemény húsú). Csipkebogyó leírás: A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó vadon élő rózsafajok gyűjtőneve. A cserjék 2-3 m magasak, ágaik ívesen hajlók, tüskések. A levélnyélen álló leveleik 5-7 levélkéből állnak, összetettek, ellipszis alakúak és fogazottak. Virágaik 3-4 cm átmérőjűek, szirmuk fehér, világos rózsaszín, vagy halvány piros – magányosan vagy csoportot alkotva állnak. Álbogyótermésük tojásdad, körte, vagy gömb alakú 1,5-3 cm hosszú, húsos falú, belül sok magvú, melyet szúrósabb szőrök vesznek körül. A bogyó savanykás, aromás ízű. A csipkebogyó augusztus végétől érik, de egész télen át az ágakon marad. A modern tudomány kimutatta az igazi erejét, mivel a C-vitamin tartalma extrém magas. (A citrom C-vitamin tartalmánál 10-szer magasabb.) A bogyóból teát készítenek, de felhasználható lekvárként, kompótnak, mártásként, levesnek, bornak, pálinkának, likőrnek is. A nevét (kutyarózsa) onnan kapta, hogy a néphit szerint megóv a veszett kutya harapásától. Használják teaforrázatként, főzetként, tinktúra vagy száraz kivonat formájában. Gyakran egyéb étvágy- vagy anyagcserefokozó gyümölccsel társítják. Betegségek kezelése: A csipkebogyó termését nagyon régóta használja az emberiség gyógycélokra. Régebben elsősorban sorvadásos betegségek kezelésére használták. Erősítőszerként fertőző betegségekre és lábadozás idejére ajánlják, de alkalmazható általános fáradtságra és hasmenésre is. Magas C-vitamin tartalma miatt a skorbut kiváló ellenszere, illetve influenza megelőzésére is alkalmazható. Vese- és hólyagbetegségek kitűnő ellenszere. Pektin- és szervessavtartalma miatt vizelethajtó hatású. Ugynezek a savak segítik a gyomorsavtermelést. Gyógyhatású még magas vérnyomás, bélhurut, hörghurut, epe- és májzavarok esetében is. A csipkebogyók érösszehúzó és gyulladáscsökkentő hatásúak, ezenkíül gazdagok A-, B-, C- és K-vitaminokban, ezért szívesen alkalmazzák a megfázás megelőzésére. Használják tea forrázatként, főzetként, tinktúra vagy száraz kivonat formájában. Egy német kutatás szerint a csipkebogyóhús hatékony az ízületi gyulladás ellen, csökkenti a fájdalmat, javítja az ízületi gyulladásban szenvedők mozgását. Alkalmazható általános téli fáradtság esetén is. Csersavtartalma miatt hasmenésre is használatos. Csipkebogyó hol honos: Európa, Ázsia és Észak-Afrika Figyelmeztetés: Mivel a vas oxidja (rozsda) oldja a C-vitamint, ezért fontos, hogy a csipkebogyó rozsdás eszközökkel ne érintkezzen. Az előírt adagolásban mind ez ideig semmiféle káros hatása nem ismert. Termőhelye: hegyvidékek kopár, cserjés domboldalai, kertek Jogszabályi védettség: Hazánkban a vadon élő Rosa fajok közül jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) a havasalji rózsa (Rosa pendulina) és a gyapjas rózsa (Rosa villosa) védett, természetvédelmi értékük egyenként 10.000 Ft. Mikor gyűjtik: Áltermését (húsos vacokrészét) júniustól – szeptemberig , esetleg novemberig gyűjtjük (beszáradási aránya: 2:1), majd megszárítják, feldarabolják, vagy porítják. Csipkebogyó szinonímák: vadrózsa, gyepűrózsa, ebrózsa, hecsedli, kutyarózsa, csipke, bicske, csitkenye, csipkerózsa, csipkebokor, csipkebogyó Latin név: Rosa canina Linne, Rosa cannina ssp. canina Angol: Dog rose, Bird Briar / Briar rose / Brier Rose / Canker Rose / common briar / Corumb Rose / Dog Briar / Dog Rose / Dogbrier / Rosa canina / Rose / Rose Hip Finn:Koiran ruusu Francia: Eglantier, Églantier commun / Églantier des chiens / Rosier des chien / Rosier des chiens / Rosier des haies / Rosier églantine Holland: Hondsroos Ír: Feirdhris Izraeli:ורד הכלב Japán: ロサ・カニナ Kínai: 狗薔薇 Lengyel: Dzika róża, Roza dzika / Róża dzika / Róża psia Német: Hunds-Rose, Apfelrose / Dornrose / Feldrose / Frauendorn / Gemeine Heckenrose / Gewöhnliche Hecken-Rose / Hagebutte / Hagedorn / Heckenrose / Weinrose / Wilden Rose / Wildrose / Zaunrose Norvég: Steinnype Olasz: Rosa selvatica comune, Rosa canina, Rosa di macchia / Rosa selvatica / Rosa selvatika Orosz: Шиповник собачий Portugál: Rosa-brava / Rosa-canina / Rosa-de-cão / Roseira / Roseira-brava / Roseira-de-cão / Roseira-silvestre / Silva-macha / Silvão Portugál Brazil: Rosa Mosqueta / Rosa-canina / ROSA-MOSQUETA Spanyol: Escaramujo, Agavanzo / Galabardera / Monjolinos / Rosa canina / Rosal montés / Rosal silvestre / Růže šípková / Tapaculos Svéd: Stenros, Nyponros Szlovák: Ruža šípová Szlovén: Navadni šipek, Šipek navadni Török: Kuşburnu, Gülburnu / İtburnu / Kuşburnu / Köpekgülü Források: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 111. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 9 Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0 A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7 VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE