Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): Virág: káliumsók, izzasztó glikozida, rutin, illóolaj, quercetin, nyálka, cukor, csersav, gyanta, kolin, szambunigrin kéksavglikozida, emulzinenzim, szaponin, flavonoid, szaponin, ciánglikozida (szambunigrin). Bogyó: gyümölcssav, B-, C-, I-, A-vitamin provitaminja, cukor, cseranyag, illóolaj, antociánfesték (szambucianin), folsav, szerves savak, vas. Levél: cseranyag, gyanta, szambucin-alkaloida, szambunigrin kéksav, A-provitamin

Mely részét gyűjtik: érett termés, nyíló virág, levél, kéreg

Bodza leírás:

A bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó növény. Cserje, illetve fa formájában is fellelhető. Levele szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. Virágzata sárgásfehér, kellemes illatú, ernyőszerű, szétterülő. Termése 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű, feketéslila színű bogyó. Íze édes-savanykás. A cserje vagy kisebb fatermetű fekete bodza ősidők óta ismert, legendákkal övezett házi növény. Néha két-három méter magas fává is megnő. Május-június hónapban hoz nagy, lapos álernyőit, melyeket piciny fehér virágok alkotnak. Igen jellegzetes, sajátos illata van. A körtedarbokkal, szilvával készített bodzakompót pompás, egészséges ásványi anyagokban gazdag desszert. A régi időkban a bodzacserje a házi istenek lakhelye volt, ezért a mai napig szívesen ültetik a parasztudvarokban az istálló vagy a csűr oldalfalához. A bodza termését színezésre (pl. bor, ételek) is használják.

Betegségek kezelése:

A virágból készült teát izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, és enyhe hashajtó hatású. A borászatban is alkalmazzák, mivel muskotályszerű ízt kölcsönöz a bornak. A bogyót is alkalmazzák, mint borfestő természetes adalékot. A bogyóból ezen kívül lekvárt, és szörpöt, illetve önmagában bort és pálinkát készítenek. A lekvár és a szörp meghűléskor erősítő és izzasztó. A bogyóból készült tea enyhe hashajtó, izzasztó, illetve vizelethajtó hatású. A bodzalevél teáját reumás bántalmakra, vizelethajtónak, izzasztónak és lázcsillapítónak használják. Koszerúér-betegségben szenvedők légszomjának csillapítására is szolgál. A bodza virága elősegíti a hörgőváladék elfolyósítását. A virág kiegészítő kezelésként (enyhe hashajtó hatása miatt) segíthet a túlsúly leküzdésében. Kérgét a népi gyógyászat féregűzőként használja. A HKO szerint hatásos megfázás és influenza esetén (izzadáson keresztül enyhíti a megfázást). A HKO szerint cickafarkkóróval és borsmentával kombinálva forrázatként iható. A hársfa- és a bodzavirág a meghűléses betegségek kiváló ellenszere. A szervezet védekező erejét is fokozzák és a testet nagyobb izzadtságkiválasztásra késztetik. A hársfavirágból és bodzából készült teát olyan forrón kell inni, amilyen forrón csak bírjuk. Az izzasztó hatást mindamellett csak a második-harmadik csésze után érezzük. A jóízű, mézzel édesített tea különösen hasznos kisgyermekek és csecsemők számára. A szauna izzasztó hatását is fokozza, ha ebből a teából negyed-, félórával előtte két csészényit megiszunk. A nyáknak köszönhetően a bodza virága lágyító hatásával elősegíti a hörgőváladék elfolyósodását.

Bodza hol honos:

Európa

Figyelmeztetés:

A nyers, vagy nem eléggé érett termés fogyasztása hányingert, hányást okozhat. Hő hatására azonban ezek az anyagok elbomlanak. A HKO szerint megnyitja a pórusokat, tehát fogyasztása után vigyázzunk, hogy meg ne fázzunk hirtelen.

Termőhelye:

mindenhol elterjedt

Összetéveszthető:

Vörös bodza vagy fürtös bodza (Sambucus racemosa), melynek a termése nem fekete, hanem skarlátvörös. Gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fa, ezen kívül virágai és termései bár hasonlóak a fekete bodzához, de a virágernyői kicsinyek és kellemetlen szagúak. Ezt leszámítva mindkét faj gyógyászati szempontból hasonló tulajdonságokat mutat, mint a fekete bodza (Sambucus nigra).

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Virágzatát május-júniusban gyűjtik (beszáradási aránya: 6:1), a termését augusztus-szeptemberben gyűjthetjük érett állapotban (beszáradási aránya: 5:1). A levelét szintén május-júniusban gyűjtik, a teljes virágzáskor.

Bodza szinonímák:

fekete bodza, fái bodza, gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa, csete

Latin név: Sambucus nigra

Angol: Elder, Black elder, Bore Tree, Bour Tree, Common elder, Common elderberry, Danewort, Elder Bush, Elder, Elderberry, Elderflower, European, European Alder, European black elder, European black elderberry, European Elder, European elderberry, European elderflower, Pipe tree, Sambu, Sambucus nigra, Tree of medicine, Tree of music, Woody Elder

Finn:Mustaselja

Francia: Grand sureau, Sureau noir, Sambéquier, Sambu, Sureau, Sureau commun

Holland: Gewone vlier, Vlier

Ír: Trom

Izraeli:סמבוק שחור

Japán: セイヨウニワトコ / せいようにわとこ

Kínai: 接骨木属 / 西洋接骨木

Lengyel: Bez czarny, Czarny bez, Dziki bez czarny, Dziki Czarny Bez

Német: Schwarzer Holunder, Alhorn, Alhornbaum, Backholder, Baumholder, Baumholunder, Betschel, Echter Holunder, Eiderbaum, Elder, Eliederbaum, Eller, Ellhorn, Fleder, Flieder, Fliederbaum, Holder, Holderbusch, Holler, Hollerbusch, Hollunder, Holunder, Huskolder, Hölder, Keilken, Kelkenbusch, Kischke, Schwarze Holunder, Schwarzer Hollunder, Schwarzholder, Aashornbaum

Norvég: Svarthyll, Hyll, Hærsbutre

Olasz: Sambuco comune, Sambuco, Sambuco negro, Sambuco nero, Sambucus, Sambucus nigra

Orosz: Бузина чёрная

Perzsa: آقطی سیاه

Portugál Brazil: Sabugueiro

Spanyol: Saúco, Cañilero, Canillero, Caúco negro, Sabuco, Sambucus nigra

Svéd: Fläder, Hyll, Vanlig fläder, Äkta fläder

Szlovák: Baza čierna

Szlovén: Črni bezeg, Bezeg, Bezeg črni

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 89. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 28

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft., Eger, 1989, ISBN 963-85035-0-5

Flora Danica Hft. 10, Tab. 545 / Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 62 / Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 94; Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897