Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): A-Pinén, borneol, cimol, cineol, citrál, cserző anyagok, fenolsav, festő, flavin, flavoglikozid, flavonoid, geraniol, gyanta, illóolaj, karvakrol, kávésav, keserűanyag, limonén, linalil-acetát, linalool, észterek, pinén, rozmarinsav, savak, szabinén, tanninok, tanninsav, terpineol, timol, ursolsav
Mely részét gyűjtik: A lágyszárú növényi részeket hasznosítják, melyek nem fásodtak még el.
Kakukkfű leírás:
Az ajakosvirágúak (Labiatae vagy Lamiaceae) családjába tartozó évelő növény. Jellemző kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, legfeljebb 20 cm magas – a kerti termesztett változat max. 50 cm magas – törpe félcserje. A szárak alsó, idősebb része heverő, felső része, ágai felegyenesednek. Májustól szeptemberig virágzik, kis rózsaszín vagy bíborszínű virágaival teljesen beborít mindent. A konyhában használatos levesek, szószok, bárány- vagy marhasültek, szárnyas- és egytálételek, valamint olaszos ételek (pl. pizza) fűszerezésére. Molyok távoltartására is használható. Közismert gyógynövény és fűszernövény, szinte valamennyi gyógynövénykönyv tartalmazza. Az ókori görögöknél a bátorság jelképe volt. A növény használható forrázatként, valamint porított formában kapszulában, vagy kivonatként és gyógykészítményekben (szirupok). Az illóolaj mennyisége és minősége fajta függvénye.Betegségek kezelése:
Antiszeptikus, emésztést elősegítő, tonizáló, nyálkaoldó, élénkítő hatással rendelkezik. A kerti kakukkfű egyes tanulmányok szerint magasabb hatóanyagtartalommal rendelkezik, mint mezei rokona. Forrázatát egymagában, vagy más növényi részekkel együtt köptetőként, a légutak fertőtlenítő szereként használják légcsőhurut, illetve enyhe görcsoldó, hörgtágító hatása miatt régen szamárköhögés esetén, illetve tüdőasztmánál is használták. Társítható a kék iringó (Eryngium planum) földfeletti részeivel, melyből előbb külön főzet készítendő, és ezzel forrázzák le a kakukkfüvet. A kakukkfű legnagyobb %-os arányban előforduló hatóanyaga a timol, melyet egymagában is használnak a gyógyászatban mint a baktériumok, gombák, bélférgek fejlődését gátló anyagot. A gyógytea készítésére egy kávéskanálnyi drogot 200 ml vízzel kell forrázni (nem főzik). Ezt az adagot, vagy a kétszeresét a nap folyamán lassan kortyolva kell elfogyasztani. Köhögéscsillapító, légúti fertőtlenítőszer. Társítható még nyálka- és szaponintartalmú drogokkal: a szappanfű (Saponaria officinalis) gyökerével és a ziliz (Althaea officinalis) levelével. Bőrgombásodás elleni ecsetelő: 2 evőkanálnyi gyógynövényt 100 ml jó minőségű szesszel leöntünk, jól zárt üvegben másnapig állni hagyjuk, szűrjük. Társítható egyenlő arányban a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaeae) terméseinek szeszes kivonatával is hörghurut esetén. Izomlazítóként, reumafürdőkben, ínrándulásra is használatos.Kakukkfű hol honos:
Európa, Mediterráneum, a Földközi-tenger mellékéről származik.Figyelmeztetés:
A várandósság és szoptatás ideje alatt kakukkfűből készült készítményeket semmiképpen ne használjunk! Pajzsmirigy alulműködése vagy egyéb zavara esetén sem ajánlott. Túlzott mértékű adagolása fejfájást, émelygést, olaja túlzás esetén mérgezést is okozhat! Az illóolaj csak orvosi javaslatra alkalmazható!Termőhelye:
Szárazabb füves helyeken, domboldalakon vadon is terem.Összetéveszthető:
A Thymus nemzetségnek kb. 20 faja terem Magyarországon, ezek egymástól nehezen különböztethetőek meg (ilyen fajták pl. Thymus pulcherrimus Schur, amely csak a Keleti- és a Déli-Kárpátokban terem; Thymus bihariensis Jalas, mely sziklás helyeken fordul elő, Thymus jankae mely észak-balkáni eredetű, Thymus dacicus mely kárpáti-balkáni flóraelem). A kerti és mezei kakukkfű között úgy lehet különbséget tenni, hogy a mezei kakukkfű levelei sokkal nagyobbak, mint a kerti kakukkfűé, és a levélszél ép, begöngyölődik. A mezei kakukkfű leveleinek mindkét oldala illóolajmirigyekkel pontozott, ezért az egész növény jellegzetes illatot áraszt.Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Mikor gyűjtik:
Virágzás alatt lehet gyűjteni általában májustól júniusig. Aromás növény révén érdemes telihold idején, napos délután szüretelni. Árnyékos, levegős helyen szárítsuk, majd lezárva tároljuk az aromák megóvása érdekében. Beszáradási aránya: 3:1. A begyűjtött virágos hajtásvégeket szárítjuk és forrázat, illóolaj vagy kivonat formájában használjuk.Kakukkfű szinonímák:
kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, vadkakukkfű, démutka, tömjénfű, vadcsombor, pecsenyefű, vad kakukkfű, keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfűLatin név: Thymus vulgaris, Thymus serpyllum
Angol: Breckland thyme / Breckland garden / Brotherwort / Creeping thyme / Lavender thyme / Mother of thyme / Sand thyme / Serphyllum / Serpolet / Thyme / Wild thyme
Finn:Kangasajuruoho
Francia: Serpolet / Thym sauvage / Thym serpolet
Görög: Θυμάρι έρπον
Holland: Kleine tijm / Wilde tijm
Izraeli:קורנית הבר
Japán: クリーピングタイム / ヨウシュイブキジャコウソウ
Kínai: 红花百里香 / 鋪地香
Lengyel: Kleine tijm / Macierzanka piaskowa
Német: Sand-thymian / Betony / Feld thymian / Feldbulla / Feldkümmel / Feldpoley / Geismajoran / Geschwulstkraut / Grundling / Gundelkraut / Gundling / Hollaien / Hühnerbolle / Immenkraut / Keale / Kinderkraut / Kounala / Kranzlkraut / Kückenkümmel / Kudelkraut / Kundenkraut / Kunderle / Liebfrauenbettstroh / Marienbettstroh / Quandl / Quendel / Quenula / Rainbadkraut / Rainkinderle / Rainkümmel / Rauschkraut / Thyme / Violetter bohler / Wiesenthymian / Wilde meron / Wilder thymian / Wilder zimt / Wurstkraut
Norvég: Smaltimian / Kryptimian / Småtimian / Tanatimian
Olasz: Serpillo / Timo serpillo
Orosz: Тимья́н ползу́чий / Богородская трава / Богоро́дская трава́ / Тимьян ползучий / Чабрец / Чабре́ц / Чабре́ц обыкновенный
Perzsa: سوسنبر
Portugál Brazil: Serpilho
Spanyol: Serpol / Hierba luna / Tomillo
Svéd: Backtimjan / Timjan
Szlovák: Dúška materina
Szlovén: Materina dušica
Török: Kekik
Források:
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Laza Aristide: Gyógynövényismeret, Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 179. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 91
dr. Kmeth Sándor: Herbárium, Javasgyógyász Egyesület, Szeged, 2013, ISBN 978 963 85810 82
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897, Vol.I / Flora Danica Hft. 20, Tab. 1165 / Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 90 / Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 55 / Jan Kops: Flora Batava 1.Deel, Tafel 67