2021. március 24. szerda | Szederkényi Tibor A tojás gyógyító hatásai nem merülnek ki a tojás tápanyagaiban. A sokféle vitamin és ásványianyag mellett a tojásnak minden része, sőt a tojássárga kivonata, az ún. tojásolaj is gyógyhatású. A tojás gyógyító hatásai – a tojáshéj A tojásolajon kívül van a tojásnak egy másik olyan alkotórésze, amit a népi gyógyászat kiterjedten használ. Ez pedig a tojáshéj. Gyakorlatilag színtiszta, tökéletesen hasznosítható mészforrás – szerves anyag tartalma kielégítő, hogy ne csak testidegen mészről legyen szó. Magát a tojáshéjat megfelelő, de nem túlzott hőkezelés után – pl. főtt tojás héja – nyers csalánlevéllel jól összezúzva egy nagyon értékes gyógyanyag nyerhető. Kiválóan használható mindenféle vas- és mészhiányos állapotra, vérszegénységre sáp- és görvélykórra. Vogel könyvében számos történet található tüdőbetegség és tüdőbaj gyógyítására is ezzel a módszerrel. A szerző saját szabadalmat is készített, amely Urticalcin néven volt forgalomban Svájcban. Nem csalános tojáshéjpor tabletta hazánkban is kapható Tovita néven. A tojás fogyasztása a szervezet energetikai szemszögéből – diétás jellegű élelem Ahhoz, hogy megértsük, miért is olyan fontos és hasznos számunkra a tojás, mint táplálék, vessünk egy pillantást az összetevőire. Szokás a táplálékok biológiai értékeinél azt a kalória mennyiséget figyelembe venni, amit az elégetésekor szervezetünk nyerhet. Ez tojásnál nem valami magas 66 és 94 Kcal közti, tehát azt gondolhatnánk, hogy nem ebből nyerjük a legnagyobb energiát – így aztán a különféle fogyókúrák közkedvelt alapanyaga is. Vizsgáljuk meg ezt a kijelentést. Tudjuk, hogy a tojás, héjon belüli állományának jelentősebb hányadát fehérjék teszik ki. A fehérjékben nem túl sok energia van, nem ez az elsődleges szerepük. Rubner – több mint 100 évvel ezelőtt fektette le törvényeit a szervezet anyagcsere, energiaforgalom és hőszabályozás témakörében. Ezek a törvények azóta is állandók. Az egyik ilyen törvénye az ún. specifikus-dinamikus hatás, amely szerint a táplálékfelvétel az egyes tápanyagokra jellemző mértékű extra hő leadást vált ki. Fehérjefogyasztás esetében az emelkedés 25-30 %-os, a szénhidrátoké 6 %, a zsíroké 4 %. Vagyis a magas fehérjetartalmú táplálkozás sokkal több extra hőleadással jár, mint az összes többi tápanyag. Ez két dolgot jelent: a bőséges fehérjefogyasztás plusz kalóriák elvonását jelenti a szervezettől – ezért jó fogyókúrára – illetve, Rubner III. törvényében leírja, hogy az optimális alatti hőmérsékleten a táplálékok egymást nettó energiatermelésük alapján helyettesíthetik. Ennek értelmében, hideg körülmények közt a bőséges fehérjeforrás biztosítja a legnagyobb hulladékhőt – amely fűtő hatású – és nem a zsír, vagy a szénhidrát. Vagyis hidegben (igaz ez a mi mérsékelt éghajlatunkra) jobban járunk egy-két tojással, mint egy adag szalonnával – mert a szalonna csak a zsírraktározás tekintetében jelent „előnyt”. Források: A Vogel: A Kis Doktor. Hasznos tanácsok a híres svájci népi gyógyászatból https://adoc.pub/anyagcsere-energiaforgalom-hszabalyozas-novotnine-dr-danko-g.html A szerző Szederkényi Tibor See author's posts
