Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): levél: triterpén, szterol, glukonin, flavonoid, amin, vitaminok (K-, C-, B-vitamin), ásványi sók (kalcium, kálium, vas stb…), gyantaszerű anyag (csalánméreg), hangyasav, ecetsav, hisztamin, viasz, cukor, klorofill, szerves savak, sárga színanyag, glükokinin (vércukorszintet csökkentő anyag). Gyökér: szterol, kumarin, cseranyag, ásványi sók; 5-hidroxitriptamin, acetilkolin, acetofenon, alanine, almasav, alumínium, ammónia, antrakinon, A-provitamin, arginin, arzén, ásványi só, ásványok, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, betain, béta-karotin, bór, bróm, cellulóz, cink, citromsav, cserző anyagok, ecetsav, enzimek, fehérje, fenilalanin, flavonoid, fluor, foszfor, foszforsav, fumársav, galluszsav, glicerin, glicin, glikokinon, glikozidok, glikozin, glukokinin, glutaminsav, hamu, hangyasav, higany, hisztamin, hisztidin, illóolaj, izoleucin, izoramnetin, kadmium, kalcium, kalciumnitrát, kálium, karotinoid, karotinok, kén, kempferol, keserűanyag, klór, klorofill, kobalt, koffeinsav, kolin, króm, kumarin, kvercetin, lecitin, leucin, lignán, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, metionin, molibdén, nátrium, nátrium-nitrát, nikkel, nikotin, nitrogén, nyálka, olaj, ólom, ón, palmitinsav, poliszacharid, prolin, réz, rubídium, rutin, sav, sóskasav, szelén, szénhidrát, szénsav, szerin, szerotonin, szilícium, szilíciumsav, sztearinsav, szterol, szukcinsav, tanninok, tanninsav, tirozin, treonin, triterpén, ursolsav, valin, vas, viasz, violaxantin, vitamin, vitamin A, vitamin B, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, vitamin B5, vitamin C, vitamin E, vitamin K, víz, xantofil, zsír, zsírsav

Mely részét gyűjtik: A leveleit, a gyökerét és a termését hasznosítják.

Csalán leírás:

A csalánfélék (Utricaceae) családjába tartozó, kétlaki, évelő növény. Minden része csalánszőrökkel borított, melyek a bőrhöz érve felpattannak és a bőr alá fecskendezik a csalánmérget, ezáltal viszketést és felhólyagosodást okozva. Gyökértörzse hosszú, elágazó, barnássárga, szára 1 méternél magasabbra is megnő, levele nyeles, lemeze tojásdad vagy lándzsás, hegyes, durván fűrészes szélű, virágzata füzérszerű. A nőnemű virágai zöldesek, a hímneműek sárgásak, a levelek hónaljában jelennek meg, álfüzéreket alkotva. Világosbarna termése sárgarépamagra emlékeztető illatú. Friss leveléből főzeléket, levest, salátát készítenek. A saláta elkészítése előtt forrázással el kell távolítani róla a szőröket. Az utak mentén beszennyeződött példányok nem alkalmasak a fogyasztásra. Régebben oly nagy becsben tartották, hogy csodatévő tulajdonságokkal is felruházták (pl.: képessé tesz a félelem leküzdésére). Forrázatként, szirupként, porított formában, száraz kivonatként és tinktúraként alkalmazzák. Reneszánszát éli a fiatal hajtásokból készített leves, vagy főzelék fogyasztása.

Szépségápolás:

A csalán kiválóan alkalmas a korpás és zsíros haj ápolására, valamint zsíros bőr kezelésére. A csalán gyökeréből alkoholos kivonással kell előállítani az erre a célra szolgáló hajvizet.

Betegségek kezelése:

Reuma esetén megcsapkodják a csalán növénnyel a beteg testrészt, ezért mondják a gyerekeknek, hogy ha beleesel a csalánba, nem leszel reumás. A gyógyszeripari kutatások ezt megerősítették, mivel teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint általános vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, illetve köhögés csillapítására isszák. Külsőleg aranyeres bántalmakra ülőfürdőknél, bőrkiütésre borogatóként, hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen, torokgyulladásnál gargalizálásra használják. A leveleket alvás- és étvágyzavarok esetén is alkalmazzák. Vérzéscsillapító és antiallergén tulajdonságairól is ismeretes, ezért szénanátha és asztma kezelésére alkalmazzák. Eredménnyel alkalmazható mind felnőttek, de gyermekek esetében is (egészen pici kortól) ekcémás kiütéseknél, valódi, vagy látszólagos ételallergia esetén is. Ilyenkor belsőleg több héten keresztül fogyasszuk, hogy a kívánt eredményt elérjük. Ennek indoka az, hogy a csalán növénye az egyik legkiválóbb vértisztító tulajdonságokkal rendelkező növény. Kiűzi a testből a mérgeket, ugyanis feloldja az anyagcseréből származó slakanyagokat, és ezzel egyidejűleg a vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Hosszú távú alapterápiaként használható tehát allergiák és bőrbetegségek, kísérő terápiaként pedig mindennemű reumatikus megbetegdés és köszvény esetén. A szánanátha is egy-két év alatt elmulasztható, ha novembertől áprilisig naponta legalább egy csésze csalánteát megiszunk. A csalánteának diuretikus (vízhajtó) hatása is van. A kőképződésre hajlamos egyének igyanak rendszeresen csalánteát, hogy idejében kiválasszák a vesehomokot. A csalán gyökerét bélhurut ellen, valamint prosztatamegnagyobbodás esetén isszák. Reuma ellen is használatos. A HKO szerint mérgezés, anémia (vérszegénység, elsősorban vashiányos) esetén tisztítja a vért. E mellett serkenti a Vese működését.

Csalán hol honos:

Sokfelé elterjedt. Hazánkban nagy tömegben előforduló növény.

Figyelmeztetés:

A levelek tartós használat esetén allergiás tüneteket okozhatnak. Prosztatamegnagyobbodás esetén a gyökérkivonattal történő kezelés csak orvosi ellenőrzés mellett folytatható. Túladagolás esetén kiütések, sőt vesgörcs léphet fel, a napi 3-5 csésze tea adagját ne lépjük túl. Friss csalánlevelek esetén heti egyszer készítsünk belőle bármilyen ételt.

Termőhelye:

A nagy csalán igen elterjedt az árokpartokon, tisztásokon, utak mentén.

Összetéveszthető:

Gyógynövény az apró csalán (Utrica urens) is, melyet a homeopátiában is előszeretettel alkalmaznak.

Jogszabályi védettség: A magyar jogszabályok (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) szerint a kúszó csalán vagy lápi csalán (Urtica kioviensis) védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft Magyarországon ezek nem gyűjthetőek! A (nagy) csalán (Utrica dioica) viszont nem esik védelem alá.

Mikor gyűjtik:

Levelét júniustól szeptemberig gyűjtik (beszáradási aránya: 5:1). Gyökerét októbertől áprilisig gyűjtik (beszáradási aránya 4:1).

Csalán szinonímák:

csípős csalán, nagy csalán, kétlaki csalán, csólány, csóllány, évelő csalán, közönséges csalán, csollán, csalány

Latin név: Urtica dioeca L., Urtica dioica Linne, Urtica dioica ssp. dioica

Angol: Stinging nettle, California nettle, Common Nettle, Common Nettle, European Nettle, Great Nettle, Great Stinging Nettle, Nettle, Slender nettle, Stinging

Finn:Nokkonen, Etelännokkonen, Isonokkonen, Nukalainen, Tavallinen nokkonen

Francia: Ortie dioique, Grande ortie, Ortie, Ortie brulante, Ortie commune

Görög: Πολυετής τσουκνίδα / Τσουκνίδα / Τσουκνίδα πολυετής

Holland: Grote Brandnetel, Brandnetel, Brandnetelsoort, Grote

Ír: Neantóg

Japán: せいよういらくさ

Kínai: 异株荨麻 / 蕁麻

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Xun ma

Lengyel: Pokrzywa zwyczajna, Pokrzywa Pospolita

Német: Grosse Brennessel, Brennessel, Grosse Nessel, Hanfnessel

Norvég: Stornesle, Brennesle, Bernnesle, Brennekopp, Brennenota, Brenngras, Brennhette, Brennhuttu, Netle, Njåsjle, Nøsle

Olasz: Ortica comune, Ortica, Ortica grande, Ortica maschio, Orticone, Urtica dioica

Orosz: Крапива двудомная

Portugál: Ortigão, Urtiga, Urtiga-de-cauda, Urtiga-maior, Urtiga-vivaz, Urtiga-vulgar, Urtigão

Portugál Brazil: URTIGA / Urtigão

Spanyol: Ortiga mayor, Achum, Achume, Achune, Ardiga chichicaste, Ortiga, Urtica dioica

Svéd: Brännässla, Nässla

Szlovák: Pŕhľava dvojdomá

Szlovén: Velika kopriva, Kopriva velika

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 104. o. , Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 40

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft., Eger, 1989, ISBN 963-85035-0-5

Flora Danica Hft. 13, Tab. 746; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 364; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 2 Tafel 21; Jan Kops: Flora Batava 1.Deel, Tafel 30