Ebben a cikkben nem a hagyományos csapati receptet mutatjuk be, hanem az úgynevezett “téli csapati” receptjét, amelyet szintén érdemes kipróbálni, megkóstolni.
Túrós csapati
E „téli csapati” tésztája kissé nehezebben kezelhető, mint a hagyományos csapatié, de megéri a fáradságot.
A tejet felforraljuk, majd takarékra vesszük a lángot, és hozzákeverjük a citromlevet. Egy percen belül túró darabokra és sárgás színű savóra válik szét. Ha nem így történne, akkor még egy kevés citromlevet adunk hozzá.
A liszt felét a savós túróba szitáljuk, és egy fakanállal gyorsan simára keverjük. Kicsit kihűtjük, majd a só és a maradék liszt segítségével közép kemény tésztát gyúrunk belőle.
Az elsőből kevés liszt segítségével 15 cm átmérőjű, egyenletes vastagságú lepényt sodrunk, melyet felmelegített palacsintasütőbe helyezünk és kb. 1 percig sütünk.
Ekkorra a csapati teteje világos színű és buborékokkal borított lesz. Megfordítjuk, még 1/2 percig sütjük, majd erős nyílt lángra dobjuk.
Pillanatok alatt luftballon szerűen felfúvódik. Megfordítjuk, majd néhány másodperc múlva előmelegített tányérra dobjuk. Tetejét megkenjük vajjal. Ugyanígy készítjük a többi túrós csapatit is.
Elképzelhető, hogy nem sikerül elsőre hibátlanul, de mindenképpen megéri a kísérletezést, mert kis gyakorlással egy gyors, és egyedi kenyérféléhez, körethez, nassolni valóhoz juttathatjuk családunkat.
Fogyasztása nincs napszakhoz kötve, akár reggelire, ebédre, vagy vacsorára is megfelel, teljes értékű kiegészítője az étkezéseknek.
