2022. május 25. szerda | dr Jung Andrea Miért fontos a méhlegelő? Juhász Lilla, a Virágjárók, Méhlegelők Facebook csoport létrehozója Hollandiában él már 4 éve. Amszterdamban mindenhol kis virágok vannak ültetve, van ami gyom, vagy réti, de sok kerti növény. Lilla hamar rájött, hogy ez nem csak a virágok szeretete miatt van, hanem egy sokkal fontosabb célért, a beporzók csökkenésének megállításáért. Itt bizony országos méhmentés folyik, amiben az egyénektől kezdve, az iskolákon át a cégekig és önkormányzatokig mindenki részt vesz: sikerrel. A legutóbbi méhszámláláson több volt a vadméh mint eddig. Lillának is ki kellett próbálni, és akkor hozta létre a csoportot, hogy megmutassa az otthoniaknak, milyen egyszerűen tehetünk a bepozók megmentéséért. Akkor még csak egy kis erkélye volt tele virággal, pár évre rá pedig egy 30 m2-es lekövezett kertnek szedték fel a felét és ültették be növényekkel. Tehát ahogy alakult a kert úgy lett több a csoport létszám. Közben otthon a Főkert elindította a méhlegelő projektjét, egy ismerőse is ott tevékenykedik, így figyelemmel kísérhette a fejleményeket. Aztán április elején találkozott először a Nomow May mozgalommal (magyarul: Vágatlan Május). Hollandia is most csatlakozott először, pedig ez már pár éves angliai kihívás, ami egyre népszerűbb a világon. A lényege egyszerű, májusban ne nyírj füvet, hogy miért, itt van néhány pont: 1. Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára. 2. A virágjárók (a virágokat látogató állatok: rovarok, pókok, stb.) fogyatkoznak az egész világon. Ha azonban több életteret, táplálékot biztosítunk nekik, valamint elhagyjuk a vegyszerek használatát akkor ez megállítható. 3. A biodiverzitás, a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának. 4. A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és, több széndioxidot nyel el mint egy 5 cm-nél rövidebb. Bíboros kosbor vágatlan réten, eszmei értéke 10.000 Ft 5. A természetet ha kicsit hagyjuk kibontakozni, csodákat láthatunk. Nem csak néhány szebb vadvirág, hanem akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre akikre pl. nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében. Kutatások bizonyítják, hogy a leírt pontok tényeken alapulnak. Az egy hónapig nem vágott füves terület élővilága például megháromszorozódik. De a múlt évben a briteknél a kihívás során 250 vadon élő növényfajt azonosítottak, köztük több védettet, pl. kosborokat is. Csatlakozz Te is a méhlegelő mozgalomhoz! A csoport létszáma azóta hatalmasat ugrott, köszönhetően a Főkert egyik fontos tagjának, aki írt egy posztot a méhlegelők létrehozásáról, ami nagyon sok emberhez elért. Ezen felbátorodva Lilla magyar név alatt hirdette meg a kihívást. Ez lett a Vágatlan május, amit sok csoportban megosztottak, majd Lillára zúdult az internet népe. Egyesek támadásnak vélték, hogy nem vághatják le a heti háromszor a füvüket. De úgy látszik, hogy nagyon sokakat érdekel a természet segítése. Azóta naponta árasztják el a csoport falát a szebbnél szebb virágos rétes, méhecskés lepkés képekkel. Jó látni, hogy emberek az egyen füves helyett egy kicsit diverzebb virágosabb élettel telibb kertet akarnak, és ezt maguk is meg tudják valósítani, szinte nulla energiával. Persze sokan ültetnek vadvirág magokat, vagy az erkélyükön csinálnak kicsi méhlegelőt, mert szerencsére nincs meghatározva milyen növényekből álljon a méhlegelő. Csak az a fontos hogy sok féléből aminek nagy része virágzó, így sokféle rovart vonzhatunk be. Természetesen azoknak is segítenek, akik vadvirágos mezőt szeretnének ültetni és már sikerült több magyar céget is találni, akik ezzel foglalkoznak, illetve más kisebb online boltokat, akik árulnak őshonos virágmagokat 🙂 HA VAN KEDVED CSATLAKOZZ A MOZGALOMHOZ! Azért van néhány kérdés ami felmerül a méhlegelő kapcsán Például az allergia. Nos azt kezelni kell, de sajnos sokkal erősebben belejátszik a légszennyezés, mint maguk a növények pollenje. Így érdemes lenne inkább a közlekedést korlátozni, mint a “gazosnak” mondott területeket. Gaz: szubjektív fogalom, lényegében azt jelenti, amit nem én ültettem. Általában gyomnövények ezek, amiknek a fele réti virág a másik részük pedig gyógynövény, vagy épp a kettő együtt. Sokan a fűféléket hívják gaznak, de azokban (pl. csomós ebír, tarackbúza) a legszebb lepkéink kelnek ki (pl. a kardos lepke). A csalán pedig a nappali pávaszem hernyóinak ad táplálékot. Mit szól majd az önkormányzat, hiszen rendben kell tartani a ház előtti részt (ami a nem a saját tulajdona)! Ez a legkeményebb dió, ugyanis „gazos” területre hivatkoznak, illetve a túl magas fűre. Így bizony küldhetnek figyelmeztetést, majd csekket (sajnos megtörtént egy csoporttaggal). Ezt a szabályt legalább májusban, vagy a jövőben érdemes megváltoztatni, ugyanis a növekvő szárazság miatt sem tartható a rövid gyep. Ráadásul a helyi növények jobban tűrik a klímaváltozást, e mellett pedig a méheknek is segíteni kell. Kullancsok mindenhol vannak, de ránk csak bizonyos fajok veszélyesek, melyek olyan helyen élnek ahol sok melegvérű állat megfordul. Ha ilyen a kertünk, akkor lesznek a kullancsnak természetes ellenségei is, például a madarak (a búbosbanka rendkívül jó kullancsirtó). Most már május végén elmondhatjuk, hogy akik részt vettek a kihívásban náluk tényleg sokkal több lett a virágzó. Sok rovar, beporzó is megjelent, és rájöttek, hogy a sokszínűségben rejlik az élet! Ha egyszer megtapasztaljuk, hogy a csak úgy kinőtt százszorszépre rászáll egy méh, akkor mi alkottunk valamit, amit úgy hívnak természet. Miért ne folytathatnánk, mondjuk egy méhhotel építésével… A CSOPORTHOZ ITT TUDSZ CSATLAKOZNI! A szerző dr Jung Andrea See author's posts
