A fekete bors hatása nagyon jó lehet a vasárnapi húslevesben, de vannak ettől eltérő pozitívumai is, amiket érdemes lehet megismerni.
BORS – avagy a hidegrázás régi szere
Csak körülbelül az 1960-as évek elejétől tekinthető hazánk malária mentesnek egy sor tudatos intézkedés hatására.
Kezdve a malária sikeres gyógyításával, végezve a mocsarak lecsapolásával és a fertőzött szúnyogok 3 éven át tartó, DDT-vel való irtásával.
Előtte meglehetősen gyakori volt a ,,hideglelés”, a malária jellegzetes, sokszor lázgörccsel végződő tünete.
Jól ismerték a másodnapi és a harmadnapi hidegrázást, pedig akkoriban még fogalmuk sem volt arról, hogy ezt két különböző kórokozó, két külön Plasmodium faj okozza.
Sok emberöltővel ezelőtt még nem volt hatékony gyógymódja a maláriának – az egy szem kinint kivéve – melyet persze a szegény népréteg nem tudott megfizetni.
Mindezek miatt, jobb híján, egy tüneti szerrel, a borssal kezelték a hideglelést, maláriát, lázat.
A borsnak (Piper nigrum, fekete bors) ugyan nincs semmiféle lázcsillapító és malária ellenes hatása, de tud néhány érdekes dolgot.
A fekete bors hatása
Kutatásokkal igazolták viszont a fekete bors hatását az alábbiakban: fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és számos jótékony hatás.
Most számunkra a legérdekesebb a görcsoldó hatása!
A hatóanyag még epilepsziánál is eredményeket mutatott.
Hogy ez miért érdekes? Persze, semmi értelme maláriát kezelni vele.
A régi korokban, mikor nem volt más, legalább a lázgörcs kialakulását megelőzhették hatékony görcsoldó hatásával.
Bizony már az is nagy szó volt! Mert jómagam is de sokszor, de sokszor láttam maláriás rohamot!
Édesapám az 1950-es években egy műtét során vért kapott.
Hetekkel később típusos maláriás rohamai lettek. Akkor még nagyon ismerték az orvosok a jellegzetes tüneteit.
Mint később kiderült, akitől a vért kapta a trópusokon járt gépkocsi vezetőként és maga is átesett a malárián. Akkor még nem nézték a Plasmodiumokat a vérben.
Édesapámat kigyógyították a maláriából, de megmondták neki, hogy élete végéig lehetnek lázrohamai, mert a kórokozót csak évtizedek alatt győzi le teljesen az immunrendszer.
Így is lett.
Gyerekkoromtól havonta-háromhavonta láttam, hogy este reszketve siet a dunyha alá, jön a hidegrázás, amit csak a meleg enyhít.
Kb. 70 éves korában szűntek meg ezek teljesen, akkorra végzett az immunrendszer az utolsó kórokozóval is.
A fekete bors hatása a világ más részein
Most pedig nézzünk néhány borsos, láz ellenes receptet a világ több tájáról. A végén egy igazi csemegével, érdekességgel.
Megjegyzem újra, hogy nincs lázcsillapító hatása, hanem a ,,kimelegítő” hatásával, valamint görcsoldó erejével mérsékli a láz okozta fázást és előzheti meg a lázrohamot.
5-6 szem porrá darált borsnál, azaz jó késhegynyi pornál nem adtak többet, valamint gyereknek, terhes nőnek tilos adni!
Ajurvédikus lázcsillapító recept
- 4 db bors,
- 7 db bazsalikom levél megőrölve,
- 2 teáskanál cukor,
- harmad csészényi vízben elkeverve.
Reggel éhgyomorra fogyasztották.
Borba, pálinkába áztatott bors őrlemény elterjedten ismert hazai népi szer láz- és hasmenés ellen. Egészen Bukovináig ismerték.
Malária ellenes régi szibériai recept
Egy pohár savanyú (de nem megaludt) tejbe egy fej tisztított és apróra vágott fokhagymát teszünk, valamint egy teáskanálnyi őrölt borsot.
(Kovács József után)
Melegítő forralt boros recept borssal, 6 személyre
- 1,5 liter száraz vörösbor
- 1 mokkáskanál őrölt bors
- 1 mokkáskanál erős paprika por
- 15 deka cukor
- 2 darab fahéj rúd, összeaprítva
- 25 szem szegfűszeg
+ A csemege
Kiskunhalas környékén az 1920-as években élt egy füvesasszony, egy falusi ,,boszorkány”, akihez eljártak a másodnapos és harmadnapos hideglelésben szenvedő maláriások a csodaszeréért.
Az asszony mindegyiknek egy kis zacskóban kevéske őrölt borsot mutatott azzal, hogy ez itt bors, de mindjárt beleteszi a hatóanyagot a kamrában.
Elment a kamrába, ahol ugyanannyi bors őrleményt öntött bele, majd a beteg előtt összerázta.
Így megőrizte a titkát, a beteg nem tudta, hogy maga a bors hatott a ,,csodaszerben”.
Sok emberen segített vele, pontosabban mérsékelte a hidegrázást, bár magára a betegségre semmit sem hatott a bors.
Mindezt egy könyvritkaságban adta közre a szerző, akinek ez a füvesasszony személyes jó ismerőse volt és neki elárulta titkát.
A könyv címe: Szentgyörgyi Lajos: A boszorkányokról. Kiskunhalas, 1933.
Ebből származik a történet.
Mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
Kép forrása:
- Füvesasszonyok munkában – Vasas Samu fotója