A boldogság napja – ki a világ legboldogabb embere?


Ma ünnepeljük a boldogság világnapját. A boldogság nagyon nehezen körülírható fogalom, ahány vallás és ideológia létezik, mind másképp fogalmazza meg azt, hogy mi is az igazi boldogság. Számodra mi az?

Most egy új szemszögből mutatjuk be a boldogságot, mely egy kicsit tudományos és nagyon gyógyító. Hiszen egy biztos: a boldogság pozitív érzelmi állapot, és mint ilyen begyógyítja a lelki sebeket, így a testi közérzetünkre is jótékony hatással van. Megtudhatod azt is, hogy immár tudományosan bizonyítottan ki a világ legboldogabb embere és hogyan érte el ezt…

Boldogság és agykutatás

A agyunk fejleszthető. A boldogság területe(i) immár adott(ak) az agyban. Ennélfogva kézenfekvőnek tűnik, hogy a boldogság is fejleszthető.

Az agykutatás évtizedeken át úgy tartotta, hogy a központi idegrendszer nem hoz létre új idegsejteket. Ezt tanították, sőt nemcsak elméletnek, hanem szilárd ténynek tartották. Az 1990-es évek végén mégis megdőlt ez a megingathatatlannak hitt elmélet, jórészt a sejtszinten folytatott molekuláris biológiai kutatások eredményei következtében.

Mely agyi területek felelősek a boldogságunkért?

A homloklebeny középső része a lebeny mélyén az amygdalával legszorosabb kapcsolatban álló terület. Az amygdala azonban nem az örömérzettel, hanem pont az élmények negatív oldalával, például a depresszióval jár párban. A depressziós embereknél, azoknál akik poszttraumás stressz-zavarban szenvednek, a szorongásos esetekben ez az agyi terület sokkal aktívabb lesz. Hogyan függ mindez össze a boldogsággal?

Van az agynak egy olyan területe – a frontális kéreg középső része – mely ha aktívabb lesz, akkor az amygdala aktivitása csökken.

E mellett létezik egy olyan agyi terület is – a bal frontális kéreg – mely az ember mindennapi életében jelentkező olyan pozitív érzelmekkel aktivizálódik, mint a lelkesedés, élénkség, vagy derűlátás.

Függ-e az örömérzet, a boldogság külső tényezőktől?

Mivel lehetővé vált ezen agyi területeknek a vizsgálata a különféle korú és élethelyzetű embereknél, ezért az erre irányuló vizsgálat sorozatokból az alábbi következtetések vonhatóak le.

Elhanyagolható az élettel való megelégedettségben mutatkozó különbség a végtagbénulásosok, az átlagos emberek és a lottónyertesek között. A mozgáskészség elvesztése természetesen végtelenül kétségbeejtő, ám meghökkentően sokan kezdenek pozitív hangulatot érezni alig pár héttel a végzetes baleset után. Egy év múlva a többségük nagyjából ugyanolyan érzéseket táplál az életéről, mint a baleset előtt.

Gyakorlatilag semmiféle különbség nem mutatható ki a rendkívül gazdag, illetve a legszerényebb jövedelemből tengődő emberek szokásos napi kedélyállapota között.

Hogyan hat az érzelmi tanulás a negatív reakciókra?

Szintén az agykutatások során derült ki, hogy valamilyen negatív esemény bekövetkezésekor erős és azonnali reakciók (düh, indulat, harag, agresszió stb…) esetében a már kialakult érzelmet nagyon nehéz megfékezni, ha az már létrejött. Az érzelem hevében az ember nem fogékony az új elképzelésekre.

Bizonyos készségek fejlesztésével azonban megkönnyíthető ezeknek az automatikus válaszreakcióknak a megszakítása. Ezzel az illetőnek lehetősége nyílik, hogy megálljon és tudatosan észlelje az emóció keletkezésének első pillanatait, hogy még azelőtt véget vethessen neki, mielőtt negatív következményei lennének.

Ezen tudatos gondolkodás eredményeképpen nagyobb valószínűséggel keletkeznek pozitív érzelmek, míg a negatív érzelmek inkább spontán módon keletkeznek.

Mi ez a tudatos gondolkodás?

Ez a tudatos gondolkodás nem más, mint a MEDITÁCIÓ.

A tudósok ugyanis elkezdték vizsgálni, hogy bizonyos hosszabban folytatott meditációs gyakorlatok milyen maradandó hatást gyakorolhatnak az agy- és a fiziológiai működésre.

RicardEEG

Richard Davidson, a Wisconsin Egyetem tudósa ugyanis módszeresen EEG készülékkel vizsgált meg számos jógit, illetve gyakran meditáló szerzetest nyugalmi és meditációs állapotban (pl. Jon Kabat-Zinn). Kontroll csoportként olyan embereket vizsgált tömegestől, melyek meditációs gyakorlatokat nem végeztek. A meditáló szerzeteseknél a pozitív érzelmek aktivitása kiugróan magas volt a nem meditáló emberekéhez képest.

Egy másik híres kísérletben egy stresszes vállalatnál tartott egy szerzetes meditációs tréningeket az egyik csoportban, ugyanakkor a kontroll csoportban nem tartottak ilyen tréninget. Nyolc héten át heti 2-3 órán keresztül foglalkozott a szerzetes ezekkel az emberekkel. Az eredmények meglepőek voltak. A meditációs csoport résztvevői a szorongásuk csökkenéséről számoltak be. Csökkentek a negatív érzelmeik, a pozitívak pedig gyarapodtak. A meditációs csoportban ezen felül erősebb immunreakciók voltak tapasztalhatók, azaz a szervezetük ellenállóbb lett a fertőzésekkel szemben. Ezek a kutatások alátámasztották, hogy a haraghoz vagy a stresszhez hasonló érzelmek ártanak az emberi életnek. Másfelől a lelki béke és az együttérző viselkedés ellensúlyozó, pozitív hatású.

A Dalai Láma ugyanakkor lényegesnek tekintette, hogy tudatosítsa a tudósokban, hogy akár tibeti, akár más hagyományt követő jóginak lenni önmagában nem szavatolja, hogy az illető megszabadult a negatív érzelmektől. Ez – szerinte – nagymértékben függ az alkalmazott gyakorlatoktól is.

Ősi tudás – modern eredmények

Kétezer éve az Abhidharma, a klasszikus buddhista pszichológia írói azt a felvetést tették, hogy az előrehaladás a spirituális gyakorlatokban egy bizonyos aránnyal követhető nyomon: hogy milyen gyakran és milyen erősen fognak el minket üdvös érzelmek az ártalmasak ellenében. A modern agytudomány pontosan erre figyelmeztet!

Szokásosan akkor támadnak érzelmeink, amikor változnak az életkörülményeink, ha bármilyen tekintetben jobbra vagy rosszabbra fordulnak. A gyakorló elmélkedők azonban fokozatosan létrehoznak egy belső helyszínt az emocionális állapotaik számára, egy olyan lelki egyensúlyt, amely kevéssé sebezhető az élet viszontagságainak. Az elmélkedő hangulatait a külső események helyett egyre inkább egy belső valóság vezérli.

A jól-lét végső állapota olyan, ahol egyetlen romboló érzelem sem moccan, és amelyben olyan pozitív állapotok uralják az elmét, mint az együttérzés, a szeretet és a vágymentesség.

És a ráadás…. Ki a világ legboldogabb embere?

Ricard Matthieu Az agyi elektródás vizsgálat (EEG) eredményeképpen kimutatható, hogy a világ legboldogabb embere nem más, mint egy francia buddhista szerzetes Matthieu Ricard. Ő rendelkezik a legnagyobb agyi boldogság kapacitással melyet valaha mértek.

Matthieu Ricard egy francia genetikai kutatásokkal foglalkozó tudós – ez már önmagában is eléggé érdekessé teszi őt. A jelenleg 67 éves férfi 40 évvel ezelőtt hátat fordított a párizsi intellektuális életnek és Indiába költözött, hogy buddhizmust tanuljon. Mára a Dalai Láma közeli bizalmasa és elismert nyugati vallási tanító.

Itt láthattok egy – angol nyelvű – 2,5 perces kisfilmet erről:

Szeretnél megtanulni egy ősi meditációs technikát?

Hamarosan kezdő meditációs tanfolyam indul, ha szeretnél bővebb információt, akkor küldj e-mailt a naturportalgmail.com e-mail címre, és elküldjük a bővebb információkat. 

Forrás:
Daniel Goleman: romboló érzelmek (Hogyan legyünk úrrá rajtuk?) Beszélgetések a Dalai Lámával;
http://www.dailymail.co.uk/health/article-2225634/Is-worlds-happiest-man-Brain-scans-reveal-French-monk-abnormally-large-capacity-joy-meditation.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük