Nyárfarügy kenőcs, avagy nyárfa levél rügy zsíros macerátum


A nyárfarügy kenőcs, régies nevén „pipom-pápom kenőcs” a legjobb sebgyógyító.

Március derekán ez is időszerű füves növendék tevékenység.

Eleve a munka előkészülete szöszölős, nem lehet vele gyorsan haladni, 100-150 g rügy megszedése eltart 3-4 órát.

Ez alatt az idő alatt végig figyelni kell, hogy nem mehet a kosárba barka rügy, mert az nem jó, a levélrügy nem sokban különbözik kinézetre tőle.

Ami a zsírt, illetve a macerálás utáni visszamaradt kence alapanyagot illeti: mindig házi tartású, tiszta, hagyományos módon kisült mangalica zsír a jó választás.

A zsírba elsősorban a nemes gyantaanyag kiázása lényeges, ami nem csak aranyerekre, de egyéb nyílt sebekre is kiválóan használható hámosító.

Természetesen más krémek alapjául is szolgálhat, mivel a zsírt magát olyan módon fertőtleníti, hogy az avasodásmentes marad akár egy évig is (háromnegyed évig viszont biztosan).

Nyárfarügy, mint a népi sebgyógyító pép alapja

A nyárfa levélrügy kivonata például egy csak hegyvidéken használatos nyílt seb gyógyító „pép” alapja is, amit egyébként székelyföldi leírásokat tartalmazó etnobotanikai munkák szintén nagy számban említenek.

Kevés „fejérföld”, vagyis mészkő, némi lucfenyő gyanta, nyárfarügy, nadálytő és egyéb gyógynövények pépjéből készül a keverék, amely akár lőtt sebeknél is (a töltények eltávolítása után) 40-50 perc alatt hegesedést idéznek elő.

Magyarul megáll a vérzés és összeforr a seb.

Amit utólag természetesen még napokig-hetekig ápolni szükséges a végleges gyógyulásig, de elmaradhat a sebész.

Nyárfarügy, mint a „repülő kenőcsök” alapanyaga

E mellett a nyárfa levélrügy zsíros macerátuma az ún. „repülő kenőcsök” elmaradhatatlan alapanyaga.

A késő középkori receptúrákból nem lehet kihagyni, pont azon okból, amiért olyan megbízhatóan tartósítja a zsírt – ami ezen kencék fő összetevője.

A formulák kora tavaszi szedésű növényekkel indítanak, s ősszel érő növényekkel fejeződnek be, így érthető és szükségszerű a zsír fertőtlenítése.

nyárfarügy, nyárfa levél rügy

Melyik nyárfa a legjobb a rügyelixír készítésére?

Ezeknél a kencéknél nem elhanyagolható szempont a nyárfarügy energetikája sem, amely óvó-védő, pozitív szerepet tölt be.

A legeslegjobb a lándzsás levelű fekete nyárfa rügye, de valójában bármelyik fekete nyárfa megfelel.

A nyárfarügy a legtöbb sebgyógyító balzsam megbízható alapanyaga volt / van / lesz.

nyárfarügy, nyárfa levél rügy

Hogyan készül az eredeti nyárfarügy macerátum?

Teljesen természetes, növeli a krém élettartamát, fertőtlenít, ápol.

A zsír a leginkább bőrazonos anyag, nem szerencsés másban kivonatolni, vegánizmus ide vagy oda.

Évente csak egyszer adódik alkalom gyűjteni, vagyis érdemes nagyobb mennyiségű rügyet szedni nagyobb mennyiségű zsír fertőtlenítésére.

Azok tiszták, átmosni sem kell őket.

A szedés szabálya, hogy forgalmas úttól távol történjen, erdőben, réten, mezőn. Ott nincs kosz.

Az istenek nem szeretik sem a ricsajt, sem a mocskot, sem a büdöset. Ezért távol maradnak a nagyvárosoktól.

Cserébe viszont jelenlétük által makulátlanságot és harmóniát kölcsönöznek a teremtett világnak, ahol nem létezik eltávolítani való „kosz”.

A növény a rajta lévő, külső mikroflórájával együtt értelmezhető, azzal eleven.

Gyógyszert nem csinálunk petricsészében. Legalábbis a magam fajták nem – ellenkezik a hitemmel. Be lehet menni gyógyszertárba. Én is be szoktam. Még vásárolni is szoktam ott.

De van, ami csak holisztikus szemlélettel készíthető. Nem kell továbbá a rügyeket vagdosni sem. Úgy jó, ahogy van.

nyárfarügy, nyárfa levél rügy

A kivonatot sosem szabad sütni, csak a felhevített, de a tűzről azonnal, abban a pillanatban levett, de még bőven meleg, folyós zsírba kerülnek az apró rügyek.

Méhviasszal keményíthető a krém, arányaiban kb. 10 % tömegű méhviaszt vesz fel a macerátum, és megfelelő állagú lesz.

A mangalica zsír apróbb szemcséjű, másként viselkedik, mint a szokványos disznózsír. Ezért nem feltétlenül mindig kell 10 %-nyi méhviasz, inkább érzésre kell adagolni.

A méhviaszt külön felmelegítve kell hozzáadni, de csak abban az esetben, ha nem lesz belőle repülő kenőcs, vagy egyéb sebgyógyító.

Fontos, hogy a méhviasz kezeletlen, termelői változat legyen!

A kivonatolási idő 2-3 nap, ez alatt az idő alatt minden szükséges hatóanyag a zsírba kerül.

A macerátumot újramelegítés után megtisztítjuk a nagy darab növényi részektől, és sűrű gézen átengedve tiszta, végleges helyére töltjük további felhasználáshoz.

Ománi tömjén illóolajjal tovább tartósítható, amennyiben nem lesz alapja más kencéknek.

 

/A képen a fa, rügyek, és a készülő kivonat látható./

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük