Mi köze a kutya laboda vagy büdös libatop nevű növénynek ( Chenopodium vulvaria ) a kutyákhoz? Van-e gyógyhatása, és ha igen milyen?
Chenopodium vulvaria – kutya laboda, a büdös lipatop
A Chenopodium vulvaria még a macskagyökérnél is büdösebb! Ha valaki gyomlálás közben gyanúsan büdös szagra lesz figyelmes, akkor rendszerint a büdös libatopot (régebben kutya laboda) találta meg.
Nem gyakori növényünk, de ahol egyszer bekerül a kertbe, nehéz a szabadulás, hiszen jellegtelen, terjengő kis növényként könnyen elbújik mások mellett.
Mire használták a büdös libatopot?
Külsőleg méh-bajok, nyüves és más sebek kezelésére, belsőleg pedig hisztéria ellen alkalmazták valaha.
No akibe ezt belediktálták, vége is lett a hisztinek, az biztos.
Eszembe jut néhai kedves természetgyógyász ismerősöm, aki az olyan betegének, aki már nagyon ,,rátapadt”, személyiség-függővé vált, nos az ilyen betegnek nagy dózisú macskagyökér teát írt elő. Ha két nap múlva újra jött, akkor magára leheltette, hogy érzi-e a macskagyökér szagot. Persze rendszerint nem érezte és ilyenkor végleg elküldte a beteget, mondván, nem tartja be az előírását, nem kezeli többet. (Bizony sokszor más a praxis, mint a szép elméletek.)
Néhány régi forrás:
,,Büdös libatopp. Némeljek jónak tartják főtt vizét inni a hysterica Aszszonyoknak. Bizonyosabb haszna az, hogy a barmok sebjéből a nyüvet ki veszti, ha levelét megtörve rá rakják.”
(Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv. Debrecen, 1813.)
,,Igen erős lúg vagy húgy vagy más szagú, több ízben kell kezet mosni, hogy a szaga eltűnjön….”
(Barra István: Növénytan. Pest, 1841.)
Miért kutya laboda a Chenopodium vulvaria?
,,Büdös laboda, östör paréj, kutya laboda…. a kutyák a szagától is gerjedeznek, innét Atriplex canina a neve, quod ex canum urina nascatur. A méh anya szenvedő asszonyok köldökére kötni nagy haszonnal szokták…”
(Veszelszki Antal: A növény-plánták országából. Pest, 1798.)
Veszelszki még nem tudhatta, mitől ,,gerjedezhetnek” a kutyák, csak a növény erős bűze miatt feltételezhette, ahogy később mások is, hogy a bűz a tüzelő szuka szagához hasonlíthat, azért kedvelik a kutyák annyira feltűnően a kutya labodát.
Jó száz évvel később jöttek csak rá, hogy nem egészen kutya szagról van itt szó, hanem egy trimetil-amin nevű vegyületről, mely egy erős heringszagú vegyület és többnyire fehérje bomlástermékekben fordul elő. Ezért, tehát a ,,dögszagért” kedvelik annyira az ebek, hisz városszéli kutyások jól ismerik, hogy mennyire kellemetlen egy mezei csavargásból, s dögszagtól – mert meghempergett benne – bűzlő állat.
Talán nekik egykor a sikeres vadászatot biztosíthatta ez a ,,szagfedezék”.
Ha valaki ki akarja próbálni a növény hatását, már ne Atriplex canina néven keresse a határozókban, mert a kutyaszag feledtével a növény is más nemzetségbe lett sorolva. Ma Chenopodium vulvaria-nak nevezik, magyar neve pedig ennek megfelelően hivatalosan is büdös libatop lett.
Nem védett, de nem is gyakori növényünk és jellegtelen külseje miatt bizony nem könnyű rátalálni. Ha leszakítottuk, már könnyű az azonosítása, mert büdös szaga sokáig érezhető kezünkön. Kutyánk nagy érdeklődése is mutathatja jól sikerült növényhatározásunkat… (Kovács Péter Zoltán: Kutyabűvölés. Hatalom a harapós kutyák fölött. Budapest 1995)
