libatop

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): almasav, A-Pinén, aszkaridol, aszkorbinsav, A-Terpinén, A-Terpineol, benzil-alkohol, béta-karotin, borkősav, cink, fehérje, ferulasav, foszfor, geraniol, hamu, illóolaj, kalcium, kálium, karvakrol, króm, leucin, limonén, magnézium, mangán, metil-szalicilát, nátrium, niacin, nikkel, réz, rost, szacharidok, szafrol, szaponinok, terpinén, trimetilamin, vajsav, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: gyökér, levél, mag, olaj, virág

Leírás: A libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó, Magyarországon vadon nem termő, termesztett, maximum 1 méter magas, évelő növény, macskagyökérre emlékeztető illattal. Intenzív bélféregűző hatásáért a Chenopodium ambrosioides vat. anthelminticum nevű változatot termesztik. Ebből a növényből azonban nem készítünk teát, mert mérgező; a friss növényből előállított illóolajat használja fel a gyógyszeripar bélféregűző gyógyszerek készítésére.

Betegségek kezelése: Ennek a gyógynövénynek, amelyet már a maják is ismertek, fő felhasználási területe a féreghajtás. A múltban azonban nemcsak féreghajtóként szolgált, hanem kígyómarások és egyéb mérgezések kezelésére is. Ma ezt a magas dózisban mérgező fajt időnként még használják emésztést segítő gyógyszerként, étvágyjavítóként, erősítőként, vizelethajtóként, köhögés és asztma ellen, valamint külsőleg aranyérre.

Hol honos: Közép- és Dél-Amerika, valamint a karibi térség

]Figyelmeztetés: Magas dózisban mérgező, ezért óvatosan használandó, nagyon erős hatású! Az illóolajáért termesztett változatból (Chenopodium ambrosioides vat. anthelminticum) tea egyáltalán nem készíthető, mert mérgező!

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Szinonímák: mirrhafű, mexikói tea, mirhafű, féregűző libatop, jezsuita tea vagy rubianka libatop, mexikói, mirha libatop, szagos libatop

Latin név: Chenopodium ambrosioides; Chenopodium ambrosioides var. anthelminticum; Dysphania ambrosioides

Angol: goosefoot; Wormseed; American goosefoot / American wormseed / Chenopodium / Epazote / Goosefoot / Herba sancti mariæ / Jerusalem oak / Jerusalem tea / Jesuit’s tea / Mexian-tea or epazote / Mexican goosefoot / Mexican tea / Mexican tea wormseed / Mexican-tea / Paico / Spanish tea / Wild guave / Wormbush / Wormseed goosefoot / Yerba santa maria

Finn:Sitruunasavikka

Francia: Fausse ambroisie; Ambroisie du mexique / Ansérine / Chénopode fausse ambroisie / Chénopode faux-ambroisie / Épazote / Thé du mexique

Holland: Welriekende ganzenvoet; Welriekende ganzevoet

Izraeli:כף-אווז ריחנית

Japán: アリタソウ

Kínai: 土荆芥 / 土荊芥

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): tu jing jie

Lengyel: Komosa piżmowa; Herbata jezuicka / Komosa meksykańska

Német: Wohlriechender Gänsefuss; Wurmgänsefuss; Mexikanischer drüsengänsefuss; Duft-drüsengänsefuss / Epazote / Jesuitentee / Mexikanischer tee / Mexikanischer traubentee / Mexikanisches teekraut / Mexikanisches traubenkraut / Mexiko-drüsengänsefuss / Tee-gänsefuss / Traubenkraut / Wohlrich gänsefuss / Wohlriechender gänsefuss / Wurmsamen

Norvég: Sitronmelde

Orosz: Марь амброзиевидная

Portugál: Nastúrcio, Fedegoso

Portugál Brazil: Chá-do-méxico / Erva de santa maria / Lombrigueira / Mastruz / Menstruz

Spanyol: Paico; Epazote; Ajasote / Apazote / Epazote. / Hierba hormiguera / Ipasote / Paico / Pasote / Pazote / Té de españa / Té de méjico / Te español / Ypasote

Svéd: Citronmålla; Dieselmålla / Epazote / Maskmålla

Szlovák: Mrlík voňavý

Szlovén: Dišeča metlika / Metlika dišeča

Török: Kazayağıotu / Meksika çayı / Solucanotu / Tenyaotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 207. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 135

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Jan Kops: Flora Batava 23.Deel, Tafel 1784