A kávé jótékony hatásai nem csak a kávébab tekintetében igazak. A kávé új megközelítés szerinti gyógyhatására mutattak rá spanyol, illetve brit tanulmányok. E szerint nem csak a kávécserje babja, hanem a lefőzött és őrölt babkávé maradványa (zacc) és a kávécserje levele is alkalmas gyógyászati célokra.
A kávé jótékony hatásai – a kávézacc
Spanyol kutatók szerint ugyanis étrend-kiegészítők bioalapanyagaként szolgálhat a kávézacc, mivel egészséget védő antioxidánsok gazdag forrása.
Világszerte több millió csésze kávét fogyasztanak el az emberek, a kávézás nyomán 20 millió tonna kávézacc termelődik évente. Többsége a szemétben köt ki. Bár manapság a háztartásokban, gazdaságokban bizonyos, de csekély mennyiséget felhasználnak földek trágyázására és rovarok elűzésére is.
Maga a kávé egészséges antioxidánsok gazdag forrása. A Pamplonában lévő Navarrai Egyetem kutatócsoportja Maria-Paz de Pena vezetésével azt próbálta kideríteni, hogy a különféle típusú kávék elkészítése során mennyi antioxidáns marad a kávézaccban.
Megvizsgálták a filteres főzőkben, az espresso gépekben, a francia dugattyús főzőkben és a kotyogókban készült kávék maradványait. Megállapították, hogy a bennük lévő fő hatóanyagok – a koffein, a klorogénsav és az őrlés során keletkező polimer, a melanoidin – négyszer-hétszer több antioxidánst tartalmaznak, mint az elkészített kávé. A legtöbb a filter, az espresso és a dugattyús főzőkből származó zaccban van, kevesebb a kotyogókban keletkezettben – olvasható az eurekalert tudományos hírportálon.
A szakemberek megjegyzik, hogy ha ezeket az antioxidáns vegyületeket sikerül kivonni a zaccból, a maradék a továbbiakban felhasználható talajjavításra.
A biokertészetekben a kávézacc már eddig is fontos eleme a komposztálásnak.
A kávé levelének jótékony hatásai
A másik érdekes tanulmány rámutatott arra, hogy a kávénak nem csak a termése (kávébab) hasznosítható, hanem a levele is.
A kutatók szerint a kávécserje (Coffea) levele ez idáig a kávébabot övező kiemelt figyelem miatt szorult a háttérbe, annak ellenére, hogy utóbbi jóval kevesebb jótékony összetevőt tartalmaz. A londoni Kew-i Királyi Botanikus Kertek szakemberei és francia kutatók szerint a kávélevélből főzött különleges ital méltó ellenfele lehet a jövőben a kávénak és a hagyományos zöld, illetve fekete teának. Erről a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása számolt be.
Az alacsony koffeintartalommal bíró főzet nem olyan keserű, mint a tea, és nem is olyan erős, mint a kávé. A kutatás vezetésében segédkező Aaron Davies – aki a Kew-i Királyi Botanikus Kertek munkatársa és egyben kávészakértő is – elmondta, hogy a kávécserje leveléből készült tea nagy népszerűségnek örvend az etióp és a dél-szudáni lakosság körében. Mint hozzátette, az 1800-as években még Nagy-Britanniában is megpróbálták meghonosítani a különleges nedűt.
Az intézmény gyűjteményeiben kutatva Davies olyan kávécserjelevélből készült tea mintáira bukkant, amelyek nagyjából száz évvel ezelőttről származnak. Korabeli beszámolók alapján a főzet azonnal enyhíti az éhségérzetet, a kimerültséget, és képes „felfrissíteni az agyat„. A különleges teának emellett frissítő hatást is tulajdonítottak, habár egyesek kifejezetten ihatatlannak nevezték.
Mangferin tartalom
A kutatók huszonhárom kávécserjefajt vizsgáltak meg, és ebből hétnek a levelében mutattak ki magas mangiferin tartalmat. A mangiferin elsőként a mangóból vonták ki, ám az arab kávé levelei rejtik a legtöbbet a vegyületből. Gyulladáscsökkentő hatással bír, képes csökkenteni a cukorbetegség kockázatát és a vér koleszterinszintjét, illetve védi az idegsejteket.
Az Annals of Botany című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint az arab kávé leveleiben található a legtöbb – szintén megannyi jótékony hatással bíró – antioxidáns is.
A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy további vizsgálatokra van szükség a kávélevélben lévő vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatásainak pontos meghatározásához.
A nyersolaj után a kávébab jelenti a világ második legértékesebb nyersanyagát, amelyből évente nagyjából nyolcmillió tonnát takarítanak be.
Forrás:
A szerző
