Az ökológiai gazdálkodás sorsa sok tényezőn múlik.

Ide tartozik az egyéni, és társadalmi elképzelések összessége, a jövedelmek alakulása vagy akár a kormányzati támogatás is.

A Naturportal-on figyelemmel kísérjük a biogazdálkodást érintő új terveket, fejlesztéseket, valamint intézkedéseket.

A legújabb – remélhetőleg jó – hír, hogy a hazai ökológiai mezőgazdaság térnyerésének további elősegítése érdekében elfogadták az új Nemzeti Cselekvési Tervet az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért elnevezésű dokumentum az alábbi ösztönző rendszert tartalmazza a biogazdálkodás fejlesztésére:

  1. A hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében.
  2. A belföldi kínálat és kereslet megnövelése. Az öko élelmiszertermelés további ösztönzésével, az öko termékpályák fejlesztésével, a zöld közbeszerzés, valamint tájékoztató és promóciós kampányok  biztosításával.
  3. Az ökológiai művelés speciális gépesítettségi igényének kielégítése. Ezzel a munkaerőhiány okozta nehézségek csökkentése, különösen a precíziós eszközöket igénylő szántóföldi és kertészeti termelésben és az állattenyésztésben.
  4. A biogazdálkodásra vonatkozó oktatás képzési feltételeinek biztosítása, megerősítése mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban, felnőttképzésben.
  5. Az ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának kialakítása, bővítése, szakmai szaktanácsadás, ökológiai gazdálkodási ismeretátadás, szakértői munkacsoport és online tudásbázis létrehozásával, és ezáltal a gazdálkodói szemléletformálás elősegítése.
  6. Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése. Egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában.
  7. A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.

 

Mi szól a biogazdálkodás mellett?

A biogazdálkodás mellett számtalan tudományos érv szól: ökológiai módszerekkel művelt területeken a biológiai sokféleség például átlagosan mintegy harmadával nagyobb, mint a konvencionális művelésű földeken.

  1. Az ökogazdálkodás fenntartja a kedvező életfeltételeket a beporzók és más hasznos élő szervezetek számára. Így például a talajlakó élőlények, madarak és kisemlősök számára, és nagyobb fajgazdagságot teremt magában a termesztésben is. A biogazdálkodás támogatja és képes visszaépíteni az olyan alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a talajtermékenység, a lokális éghajlat javítása, vagy a megfelelő víz- és tápanyagkörforgás.
  2. A természetes folyamatokra épülő ökológiai módszerek és a szintetikus növényvédő szerek nélküli termelés révén a biogazdálkodás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók elegendő mennyiségű,  biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerhez jussanak.
  3. Ezen felül az ökológiailag művelt mezőgazdasági területek több szenet képesek megkötni, mint a konvencionális táblák, így mérsékelve a klímaváltozás egyre szélsőségesebb hatásait.
  4. A biogazdálkodás nagyon magas állatjóléti előírásokhoz igazodik mind a tartás, mind a takarmányozás terén (ketreces és kötött tartás tilalma, hormon és prevenciós antibiotikum használat mellőzése stb.). Bár a biotermékek előállítása jelenleg még költségesebb, mint a konvencionális termelés, a biogazdálkodók gyakran jobb és kiszámíthatóbb jövedelemmel rendelkeznek, mint konvencionális társaik. Mindeközben  a munkakörülményeik – a jóval kisebb növényvédőszer-kitettség miatt – kevésbé egészségkárosítóak
  5. A környezetre és egészségre gyakorolt előnyein kívül ma már az ökológiai gazdálkodás gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe került. Európa-szerte dinamikusan fejlődő ágazattá vált, egyre növekvő piaccal és fogyasztási értékekkel. Az Európai Unió biogazdálkodás alá vont területe 10 év alatt 8,3 millió hektárról (2009) 14,6 millió hektárra (2019) nőtt. Ezzel mára az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 8,1 %-át teszi ki az ökoterület. Ezzel párhuzamosan az EU ökológiai élelmiszerpiaca szintén megtöbbszöröződött: 18 milliárd EUR-ról (2009) több mint 41 milliárd EUR-ra nőtt 2019-re.

 

Az ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzete Magyarországon

Magyarországon 2020-ban 301 430,4 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelyből 193 215,3 hektár már átállt, 108 215,1 hektár pedig átállás alatt álló terület volt.

A tanúsító szervezetek által nyilvántartott gazdasági szereplők száma összesen 5760 volt, amelyek közül 5128 mezőgazdasági termelő, 521 feldolgozó, 48 importőr.

A területi adatokat vizsgálva az előző évhez képest kisebb területcsökkenés volt megfigyelhető. A mezőgazdasági termelők és a feldolgozók száma is csökkent, az importőr vállalkozások száma
pedig emelkedett.

Az előző évben, 2019-ben ugyanakkor Magyarország a világon a 10. legdinamikusabban fejlődő ország volt az ökológiai művelés alatt álló területek bővülése vonatkozásában. A 2019-es évben az átállás alatti terület nagysága jelentősen, 38 271 hektárról 117 963 hektárra növekedett.

 

A dokumentum ide kattintva tölthető le, melyből részletesen is kiderül, hogy milyen intézkedések várhatók kormányzati szinten az ökogazdálkodás fejlesztéséért:

KATTINTS IDE!

A szerző