Országos kutatás indult a biogomba-fogyasztási szokások felmérésére.

Kevés olyan táplálék létezik, melynek fogyasztása kapcsán annyira megoszló véleményekkel találkozhatunk, mint a gomba esetében. Egyesek kizárják az étrendjükből, mások azonban tudatosan illesztik diétájukba és nyernek belőle hasznos fehérjéket. Azt mégis kevesen tudják, miért válhat a gombából igazán értékes, tápanyagban gazdag élelemforrás és milyen előnyöket kínál a biogomba, a biotermesztési alternatíva.

A gomba a jóga rendszere szerint

A jóga rendszere szerint például a gomba a tamasztikus ételek közé tartozik, melyek depressziót és letargiát okoznak. A gombát azért sorolják a tamasztikus ételek közé, mert sötét helyen terem. A tamasztikus ételek a jóga filozófiája szerint nem előnyösek sem a test, sem az elme számára. Az embert lustává és unottá teszik, olyanná, akiből hiányzik a lelkesedés, a célkitűzés és a motiváció. Hajlamossá tesz a krónikus betegségekre és a depresszióra.

A gomba a táplálkozás tudomány szemszögéből

Élelmezéssel foglalkozó kutatók ugyanakkor gyakran rávilágítanak, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan, a szinte bárhol megtermelhető gombák a jövőben kiemelt szerephez fognak jutni. Vitathatatlan, hogy a gomba termesztése télen-nyáron lehetséges, a friss áru egész évben elérhető. Egyes táplálkozási irányzatok (pl. vegetáriánus, vegán) és diéták fellendülésével pedig egyre inkább érezhető a kereslet növekedése. 

Miért lehet egészséges táplálék a gomba?

A gombák alacsony kalória-, ám magas élelmi rosttartalmuk révén kiválóan alkalmasak arra, hogy sokáig a jóllakottság érzését keltsék, mégse okozzanak elhízást. A gombában található rostok főként vízben oldhatatlanok (elsősorban kitin és β-glükánok), míg a vízoldhatóak mennyisége általában kevesebb, mint 10% (Cheung, 2013). Az élelmi rostok antioxidáns hatása régóta bizonyított, de kevéssé közismert. Fontos szerepet játszik az oxidatív stressz által kiváltott betegségek, így például az érszűkület, egyéb szív- és érrendszeri kórképek vagy a vastagbélrák elleni prevencióban (Mézes és Erdélyi, 2018). A gombafogyasztás azonban nem csak az említett rosttartalom miatt előnyös: a termesztett gombák szárazanyagtartalmának 15-39%-át könnyen emészthető fehérjék alkotják, ám szedés után ezek mennyisége fokozatosan csökkenni kezd (Braaksma és Schaap, 1996). Vásárlás során ezért is érdemes mindig a friss gombát választani.

A legújabb kutatások szerint a D-vitamin nemcsak állati eredetű szövetekben, hanem a gombákban is termelődik, sőt, napfénnyel, vagy UV-fénycsövek használatával a D2-vitamin tartalom jelentősen emelkedik bennük (Cardwell és tsai., 2018). A legtöbb gombafajta a D-vitamin mellett B-vitaminokat és kalciumot is tartalmaz, valamint szelén és vas tartalmuk sem elhanyagolható (Chatterjee és tsai., 2017).

A kedvező beltartalmi értékeken felül ráadásul egészséges és tápláló ételek is készíthetőek belőle, mint péládul a MISO leves.

Érvek a biogomba termesztés mellett

A gombatermesztés során is hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint kultúrnövényeink esetében. Ha szennyezett a környezet, így például a termesztő közeg, akkor a gomba a káros anyagokat beépítheti a szöveteibe. A hagyományos termesztésben kémiai növényvédő szereket használnak a penészgombák távoltartására, utóbbiak ugyanis versenyben vannak a termesztett gombával az „élelemért”. Akár el is pusztíthatják a terményt. Sokszor alkalmaznak vegyszeres eljárásokat az egyes rovarkártevők ellen, melyek előszeretettel petéznek a gomba termesztőközegébe.

A biogomba termesztésének egyik fontos sajátossága, hogy a gombák kezeletlen, ezáltal szermaradékoktól mentes, tiszta közegen nőnek fel. Így a kémiai megoldások helyett biológiai, valamint fizikai úton védekeznek az egyes károsító szervezetek ellen. A termesztőközeg (jellemzően szalma) minden esetben ökológiai gazdálkodásból kell, hogy származzon. Így kizárható annak a lehetősége, hogy korábbi kémiai kezelések során visszamaradt szermaradványokat vehessen fel a gomba a táptalajául szolgáló közegből. Ilyen szermaradványok lehetnek például a szártörő gomba elleni növényvédő szerek maradékai.

Országos gombafogyasztási felmérés indult

Aktuális felmérése keretében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Kislépték Egyesülettel és a Pilze-Nagy Kft-vel együttműködve a magyar gombafogyasztási szokásokat vizsgálja. A kutatás célja, hogy támogassák a fenntartható és versenyképes gombatermelési értékláncot, valamint innovatív technológiai megoldásokkal segítsék a piaci szereplőket. 

„A fogyasztók körében indított kérdőívvel első lépésben a hazai gomba piaci helyzetét szeretnénk feltérképezni, a háztartások gombafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. Főként a bio- és laskagombával kapcsolatban fogalmaztunk meg kérdéseket.” – foglalta össze az aktuális online kutatás lényegét Gyöngyösi Emese, az ÖMKi kutatója.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legújabb felmérésében a hazai gombafogyasztási szokásokat vizsgálják, ahol kiemelt figyelmet kap a fogyasztói tudatosság kérdése. 

A kitöltés csupán 6-8 percet vesz igénybe. A szakembereket és a termesztőket viszont nagyban hozzásegíti, hogy a jövőben minél több helyen legyen elérhető a magas tápártékű, bio termesztésű gomba.

A kérdőív az ÖMKi oldalán, ide kattintva érhető el.