Barion Pixel

Az élővilág veszélyben van, és sajnos már a nemzeti parkok sem jelentenek védettséget, menedéket, megnyugvást számukra.

 

Már a nemzeti parkok sem jelentenek menedéket az élővilág számára

 
Miért nem jelentenek menedéket a nemzeti parkok sem már az élővilágnak? Ez sajnos egy nagyon is időszerű kérdés.
 
Korábbi cikkeinkben, (fa kivágás védett természeti területen, az erdőgazdálkodási törvény a tarvágásról, civil petícióról az erdők védelme érdekében )  már beszámoltunk arról, hogy az ún. tűzifa rendelet mennyire visszás és káros az élővilág számára.
Ennek ellenére, hogy a valódi célját sajnos nem éri el.
Ebben a cikkünkben kértük olvasóinkat is, hogy a cikk végén mondják el a véleményüket arról, hogy szerintük jó-e az ún. tagvágásról szóló rendelet?
Az olvasóink többségének az volt a véleménye, hogy “Katasztrofális következményekkel jár”.
 
A Greenpeace Magyarország nemrég egy óriási baltát ábrázoló jelet rakott ki egy tarra vágott területen a Bükki Nemzeti Parkban azért, hogy felhívja a figyelmet a szemünk előtt zajló gátlástalan természetpusztításra.
Az ország védett és Natura 2000 területeinek nagy részén már eddig is túlzott intenzitású fakitermelés zajlott.
Ezt a kormány augusztusban elfogadott tűzifarendelete csak tovább súlyosbította. Annak ellenére, hogy a lakosság valódi tűzifaigénye a természetvédelmi korlátozások fellazítása nélkül is teljesíthető lenne.
Ennek ellenére most, ebben a pillanatban is számos helyen zúgnak a láncfűrészek – a nemzeti parkjaink területén is.
Ráadásul egy nemrégiben benyújtott  törvényjavaslat még erre is rátesz egy lapáttal azzal, hogy megnyitná az utat védett területeink értékesítésére.

Greenpeace az élővilágért

A Greenpeace Magyarország egy pirossal áthúzott, óriási baltát ábrázoló szimbólummal üzeni a magyar kormánynak: el a kezekkel a védett természeti területektől.

Az akcióval a zöld szervezet a Bükki Nemzeti Park egy letarolt részén hívta fel a figyelmet arra, hogy értékes erdeink sorra a pusztítás áldozataivá válnak.

A kormány fakitermelést szorgalmazó rendelete még mindig érvényben van. A védett területeinket pedig tovább veszélyezteti az az új törvényjavaslat, mely lehetőséget adna azok értékesítésére.

A klíma- és ökológiai válság idején nem engedhetjük meg, hogy pénzzé tegyék és tűzifává aprítsák fel védett erdeinket.

Az erdő élőlények közössége, amelyek a minket is fenntartó természetes folyamatokat működtetik.

A lakosság valódi tűzifaigénye a természetvédelmi korlátozások fellazítása nélkül is teljesíthető lenne.

Ennek ellenére most, ebben a pillanatban is zúgnak a láncfűrészek a nemzeti parkjainkban is.

Ma Magyarországon még a védett területeken lévő erdők is erdőgazdaságok, azaz gazdasági társaságok kezében vannak, amelyeknek profitot kell termelniük.

Ennek eredményét minden kirándulni szerető ember a saját szemével láthatja. Az erdeink tele vannak tarra vágott foltokkal, és alig van már olyan hely az országban, ahol igazi erdőben sétálhatunk.

Olyanban, ahol a csemeték mellett vannak termetes öreg fák, kidőlt holtfák, netán egy-egy igazi famatuzsálem is.

Helyette azonos korú, azonos fajú faállományok vannak.

Ezeket természetbarát kezeléssel fokozatosan át lehetne alakítani változatosabb, a biológiai sokféleség szempontjából értékesebb erdővé.

Ebben az esetben nem lehet a profit az elsődleges szempont.

A természetbarát szálaló vágással kezelt kicsiny erőfoltokat büszkén mutogatják, mint egy szép kirakatot, de valójában a hazai 2 millió hektár erdőből mindössze 30 000 hektár az, amit így kezelnek.

Az Európában is példátlan, botrányos tűzifarendelet, ami eltörölte a fakitermelés természetvédelmi célú korlátozásait. Tovább súlyosbítja a helyzetet azáltal, hogy lehetőséget ad értékes erdők kivágására is, és olyan »balesetekre«, mint amilyen a Kiskunságban történt, ahol a tűzifarendelet kihirdetését követő napokban kivágtak egy hatalmas nyárfát, amin fokozottan védett réti sas fészkelt.

Akkor, amikor soha nem látott ütemben fogynak körülöttünk a vadon élő fajok állományai, az ilyen szándékos pusztítást egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás kampányfelelőse.

A figyelemfelkeltés szükségessége a megmentésre

A tudósok újra és újra megpróbálják felnyitni a döntéshozók szemét.  Észre kell, hogy vegyék, az élővilág pusztulása, a fajok kihalása elért egy olyan szintet, ami már veszélyezteti a  civilizációnk fennmaradását.

A pusztítást azonnal le kell állítani, és amit csak lehet, vissza kell adni a természetnek. 

A Greenpeace azt követeli a magyar kormánytól, hogy:

  • vonja vissza a tűzifarendeletet;
  • dobja ki az alkotmányos jogainkat sértő, a védett területek eladását lehetővé tevő törvényjavaslatot, hiszen a védett területek nem az övék, hanem mindannyiunké, a magyar embereké.

 

A Bükki Nemzeti Park az Északi-középhegység és egyben a Kárpátok része.

A Kárpátoknak egész Európa szempontjából óriási a jelentősége klíma kiegyensúlyozó hatása miatt és azért, mert ez az élővilág egyik utolsó menedéke kontinensünkön.

Most, amikor az emberiség történetének általunk okozott legnagyobb kihalási hullámát éljük, amikor a Földön élő gerinces állatok állományainak 70%-át már elveszítettük, azonnal meg kell állítanunk a rövidlátó és értelmetlen természetpusztítást!

Az élővilág sokféleségének megóvása nélkül a mi életünk is veszélyben van.

A Greenpeace azt követeli a kormánytól, hogy az ökológiai összeomlás küszöbén és a klímaválság idején, amely minket, magyar embereket és a gyermekeinket is érinti, a rombolás helyett váltson végre irányt és tegyen meg mindent a természet védelméért.

A szerző