Megszületett az új kormányrendelet fakivágás könnyítése céljából. Vajon megfelel-e a célnak?

2022. augusztus 4.-én elfogadott és 5.-én hatályba lépett kormányrendelet tovább fokozhatja a klímaválságot Magyarországon is.

Gázválság van, és tűzifa hiány. Úgy tűnik azonban, hogy átesünk a ló túlsó oldalára, mellyel csak tovább súlyosbítjuk a helyzetünket. Nem biztos, hogy a természetvédelmi területek kiirtása lenne a megoldás a problémánkra, sokkal inkább az ésszerű és környezetbarát energiapolitikai lépések.

Ráadásul a meghozott kormányrendeletben nincsenek garanciák arra vonatkozóan, hogy a válságra hivatkozva a tarvágás jogát ne gyakorolhassák visszaélésszerűen.

Miről döntött a Kormány?

A 287/2022 (VIII.4.) Korm. rendelet szerint “A fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.”

Mit jelent ez?
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ki lehet vágni a fát fészkelő madárral, telelő denevérrel együtt.
Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője szerint:
“…válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát…”
Ez az alábbiakat jelenti a kivágott fák hosszú évtizedek múlva tudnak csak
– … újra oxigént termelni,
– … újra hűteni a Földünket, tovább súlyosbítva a klíma katasztrófát,
– … élőhelyet biztosítani több száz, vagy ezer állat és növény számára, a pusztulás szélére sodorva a hazai ökoszisztémát, új betolakodó fajoknak adva teret…
– … vizet megkötni, így fokozva az áradásokat, földcsuszamlásokat és más katasztrófákat, és így növelve az aszályt és a kiszáradást.
„A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.

A 287/2022 (VIII.4.) kormányrendelet fakivágás könnyítése céljából továbbá így rendelkezik:

Védett természeti területen idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető, őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata korlátozásoktól mentesen végezhető.”

Eza passzus azt jelenti, hogy védett természeti területen (nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben, természetvédelmi területen) nem kell őshonos fajú fával felújítani. Vagyis: a tűzveszélyes fenyvesek és szegényes élővilágú akácosok ültetése várható olyan helyen, ahol a természetvédelmi szempontok lennének az elsők.
Nincs gátja a védett természeti területen (nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben, természetvédelmi területen) lévő, őshonos fafajú erdők tarvágásának. A védett bükkösök, tölgyesek szabadon kiváhatóak.
Az ország mintegy 9 %-át kitevő védett természeti területeken mehet a tarvágás.
A WWF környezetvédelmi szerv szakembereinek közleménye szerint
“Értetlenül állunk az olyan korlátozások előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsíti. Az új előírásoknak közvetlenül nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, miközben lemondunk természetes erdeink helyreállításáról a védett területeinken. Minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti. A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott.
A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását. Példátlanul kockázatos lépésnek tartjuk a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá.

Az 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.) mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.

Ez lényegében az erdészeti gépek taposását jelenti, melyek ezen túl szabadon taposhatják az erdőt.

 

A kormányrendelet további rendelkezései eltörölték az állami erdők esetében a fakitermelésre vonatkozó korlátozásokat (Evt. 71/A. §).

Rendelkeznek arról, hogy az ún. “sarjeredetű természetes” felújítással az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdőkön kívül a cser és a nemestölgyerdők is megújíthatóak.

Ez azt jelenti, hogy az őshonos fajta erdőknél alkalmazott mageredetű természetes felújítás ( a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról ) történő felújítás helyett a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról is történhet a pótlás.

A kormányrendelet fakivágás könnyítését célzó rendelkezései szerint továbbá innentől fogva nem kell előnyben részesíteni a mageredetű természetes felújítási módot az őshonos állományalkotó főfafajok esetében.

Ez a rendelkezés teljesen egyértelmű: a természetes megújulás helyett leheteséges a gyorsabb sarjakról történő megújítást választani.

Az állami erdészeti társaságok ezen túl jogosultak továbbá az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre is: ehhez mindössze egy miniszteri döntés szükséges.

Az erdőgazdálkodó erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet, valamint az erdőtervben nem szereplő fakitermelést a korábbi 21 napos bejelentési határidő helyett 8 nappal megelőzően kell az erdészeti hatósághoz bejelenteni.

Milyen a jó tűzifa? 1-2 éves, száraz. Ha nem ilyen, akkor füstölve ég, feketébe és szürkébe borítva a falvakat, városokat, ahol tüzelnek vele… A friss fa nem jó tűzifa, ezt mindenki tudhatja aki tüzelt már valaha fával…
Azt is érdemes átgondolni, hogy a klímaválság kellős közepén a klímaválságot fokozó intézkedéssel, fakivágással, illetve a természetvédelmi területeink elpusztításával lehet-e, kell-e a problémát megoldani?

Érdemes lenne megfontolni, hogy a szigetelés támogatásával hosszú távú tervek kialakításával, a környezettel összhangban fogunk hozzá ezen problémák megoldásához.

 

2022. augusztus 10.-én végre elindult egy CIVIL kezdeményezés, teljesen politikától függetlenül, melyhez immár mi is tudunk csatlakozni kizárólag az erdők és az állatok védelme érdekében.

A kezdeményező szervezetek:

  • WWF Magyarország,
  • Magyar Természetvédők Szövetsége,
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,
  • 10 millió Fa Alapítvány,
  • Greenpeace Magyarország,
  • Levegő Munkacsoport.

 

Ha úgy érzed, hogy Te is szeretnél tenni az erdők védelme érdekében, akkor kattints az alábbi gombra

KATTINTS IDE A PTEÍCIÓHOZ!

 

 

A szerző