2025. május 28. szerda | Kovács Péter Zoltán Cseresznyeszár, és meggyszár, mint háziszer. Gyűjtsük össze mert hasznos, miért is fontos háziszer a cseresznyeszár, és a meggyszár! Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden gyógyhatású szert nagyon régóta, vagy legalábbis emberöltők óta alkalmaznak. Ez általában így is van, de kivételek azért akadnak. Pl. kevesen tudják, hogy a galagonya német természetgyógyászok nyomán a 20. század felfedezettje! Régebben csak pl. nyílhegy sebből való kihúzatására és hasonló nem túl hitelesnek tűnő dolgokra ajánlották. Cseresznyeszár és a meggyszár A meggy és a cseresznye szárát említi néhány régi füveskönyv, de szó szerint csak említés szintjén. Varró Aladár Béla kitűnő és alapos gyógynövényes könyveiben pedig említésre sem kerül. Ne legyenek illúzióink, ez a háziszer bizony a 20. századi konzerviparnak köszönheti létét, hiszen a nagy mennyiségben képződő ,,hulladék” esetén mindig keresik annak felhasználási lehetőségeit. Itt pedig találtak bőven hatóanyagokat, melyek a tapasztalattal együtt igen biztonságos házi felhasználást kínálnak. Anyanövény a cseresznye és a meggyfa, latin nevet most mellőzök. Drogjuk a gyümölcskocsány, azaz a gyümölcsök ,,szára” drognevük pedig közös /Cerasi stipes/, hiszen egyformán használható mindkettő. Hatásukat tekintve a meggyszár picit több hatóanyagot tartalmaz, valamint minél sötétebbre érő a gyümölcsük, annál hatékonyabb a terméskocsány. Vagyis korrelál a hatás a gyümölcsszínnel: leggyengébb hatású a világosra érő cseresznye szára, értékesebb a feketére érő cseresznye szára, még jobb bármelyik meggy szára, de legjobb a feketére érő meggyek szára. A cseresznyeszár, és a meggyszár hatása-felhasználása Hatásuk: nyálkaoldó, köptető, antioxidáns, nagyon enyhe hashajtó, szintén enyhe gyulladáscsökkentő, enyhe szívműködést serkentő, de legtöbb gyógyhatása igen biztonságos, káliumvesztést nem okozó vízhajtó hatásának köszönhető. A megszárított szárakból 5-10 perces főzetet készítünk. Elég egy kis csipet szár egy csésze teához. /Nyersből ne főzzünk teát, mert ekkor nem érvényesül az ún. ,,kettős diffúzió”, a hatékony kioldódás, másrészt csak összezöldíti az edényt!/ Íze kellemes-semleges, enyhén fanyar, önmagában teaként is iható. – Nyálkaoldó, köptető hatása szerepel egyedül régi füveskönyvekben. Hurutos köhögés, valamint a gyomor-és belek hurutos elnyálkásodásából származó diszpepszia, emésztési zavar kezelésére használható, amire gyenge salaktalanító, igen gyenge hashajtó hatása is rásegít. – Hólyaggyulladás, hólyaghurut, felfázás, idült vesemedence gyulladás, kis méretű vesekövek elhajtására, megelőzésére. Kiegészítő terápiaként hosszabb kúrára is alkalmas biztonságos enyhe vízhajtó és enyhe gyulladáscsökkentő hatása miatt. – Karcsúsító, fogyasztó keverékekbe előszeretettel szerepel mint biztonságos salaktalanító, vízhajtó és hashajtó hatású enyhe szer. – Izületi betegségek, reumás fájdalmak esetén meg lehet próbálni vízhajtó, tisztító, salaktalanító hatásai miatt…kiegészítő kezelésre. – Enyhe, még gyógyszerekkel nem kezelt magas vérnyomás esetén szintén segíthet biztonságos vízhajtó hatásával. – Keringésre kifejtett és főleg szívműködést erősítő hatása egy érdekes felfedezés, mely Králik Lajos drogista mester nevéhez fűződik, még a hatvanas években. Eszerint a galagonyához hasonló enyhe szíverősítő, azzal társítva igen előnyös az öregedő szív munkájának segítésére, mikor pl. még csak igen enyhe az ödémaképződés a lábakon. Vélemény a hatásáról Rácz Gábor professzor a keringésre való hatásáról a következőket írja: ,,Flavonoidokat tartalmazó készítményei kedvezően befolyásolják a vérszérum koleszterintartalmát, védik a verőerek /artériák/ falát magas vérnyomásos betegeknél, csökkentik a hajszálerek /capillarisok/ kórosan fokozott törékenységét /fragilitását/ és áteresztőképességét /permeabilitását/”. Megjegyzem a drogista szakma a 20. század szülte szép mesterség, melynek kora lejárni látszik, hiszen hazánkban 1992 előtt volt utoljára ilyen képzés. Hires ,,gyógyfüves” drogista volt pl. Rápóti Jenő, akinek füveskönyve tízegynéhány /!/ kiadást élt meg és az egykori Herbária köztiszteletnek örvendő munkatársa volt, de drogista volt Rózsási Sándor is, a Gyógyfüves orvosi szótár című könyv szerzője. A meggylevél gyógyhatása Végül érdemes szót ejteni a meggylevél gyógyhatásáról is. Ennek hatása szinte megegyezik a cseresznye-és meggyszár hatásával, azzal a különbséggel, hogy egyes hatóanyagokból valamivel többet, másokból valamivel kevesebbet tartalmaz. A termésérés előtt-alatt célszerű gyűjteni, de a meggylevél megmaradt a népgyógyászat szintjén, drogként nem tartják nyilván. Szabó Gyuri bácsi bükkszentkereszti füvesember alkalmazta egyedül /tudomásom szerint/, inkontinencia elleni teájának fontos részeként. Nagyon jó tapasztalatai lehettek vele, mert még szabadalmi bejelentést is tett a keverékre. Idézem a közzétett szöveget: ,,A találmány tárgya készítmény vizelet-visszatartási képtelenség kezelésére. A találmány szerinti készítmény (a) egyetlen keverékként vagy felhasználáskor egyesítendő két vagy több előkeverék formájában kiszerelt gyógynövény-keverék, ami szárított és aprított meggylevelet tartalmaz a készítmény össztömegére vonatkoztatva 3–20 tömeg % szárított és aprított füzikével és/vagy a készítmény össztömegére vonatkoztatva 3–20 tömeg % szárított és aprított porcsinfűvel és/vagy tejoltó galajjal kiegészítve; vagy (b) az (a) pont szerinti készítmény forró vízzel készített, adott esetben betöményített kivonata; vagy (c) a (b) pont szerinti kivonatból a víz eltávolításával és adott esetben utólagos formálással készített szilárd kompozíció.” /A Szabadalmi Közlönyben 2005. december 28-án került közzétételre./ Bármely ajánlott növény felhasználása előtt érdemes kikérni fitoterapeuta szakértő segítségét! És a mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
