Több zöldfelület a városoknak!


Sokkal több zöldfelület lenne az ideális a városokban – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei.

A térkövezés divatjának bejöttével, ezzel párhuzamosan a fák kivágásával ugyanis egyre terjed a a fővárosi „hőszigethatás”. A meteorológiai tanszék szakembereinek megfigyelési és mérései szerint igazolást nyert az a már régóta tapasztalható tendencia, hogy már májustól indokolatlan hőhatás a jellemző. Az árnyékmentes aszfalt utak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban – állapították meg a szakértők.

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkben a szakértő meteorológusok a következőket emelték ki. A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok- Mindez kiegészült a hőszigethatással, mely tovább rontja a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat.

„A hőszigethatásnak éves és napi menete van. A június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 fokos hőmérséklet különbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között.”

ELTE kutatások hősziget hatás és zöldfelület témában

Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten.

Ha a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb.

Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak. Ennek következtében a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.

Ezzel ellentétben a természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzáselnyelés miatt és a párologtatás révén jóval alacsonyabb hőmérsékletű a nappali időszakban (általában 30 fok alatti).

Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés az alábbiakat emeli ki.

„A globális felmelegedés erősödésével a szélsőséges időjárási események, egyre gyakoribban lettek. Ugyanígy a hőhullámos és száraz időszakok is gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, a nagyvárosok pedig nemcsak okozói, de jelentős elszenvedői is a hatásoknak.

„A műholdas mérések nemcsak a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra”

„Világszerte egyre több jó gyakorlat mutatja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni városainkat, növelve ezzel azok klímaalkalmazkodási képességét. Ez csökkenti a hőkibocsátást is.”

A meteorológusok szerint minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükség a városokban. A csapadékot „kék-zöld infrastrukturális elemekkel” kell helyben tartani, át kell gondolni az építő- és burkolóanyagok anyagát és színét, a városi közlekedést.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük