A beszámoló az éghajlatváltozás témájában összegyűlt legfrissebb tudományos eredményeket összegzi.

Minden eddiginél világosabban mutatja be, hogy mi vár ránk, amennyiben az emberiség nem hagy fel a klíma- és természetromboló tevékenységekkel.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) nemrég publikálta a Hatodik Értékelő Jelentés (6th Assessment Report) első fejezetét, az éghajlatváltozás fizikai alapjaival foglalkozó munkacsoport jelentését.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

  • Egyértelmű, hogy az emberi tevékenység hatására zajlik az éghajlatváltozás: melegszik a légkör, az óceán és a szárazföld.
  • Az éghajlatváltozás üteme példátlan az emberiség történelmében, a felmelegedés 1,09°C körül volt 2011-2020 között az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
  • Az előző Értékelő Jelentés (2014) óta erősen melegedett a Föld felszíne, az utolsó 5 év (2016-2020) volt a legmelegebb legalább 1850 óta.
  • A tengerszint emelkedésének és a jégtakarók olvadásának üteme felgyorsult.
  • Egyre több és súlyosabb extrém időjárási esemény történik, és egyre erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy ez az emberi tevékenység számlájára róható fel.
  • Az Északi-sarkvidék 2050 előtt valószínűleg legalább egy alkalommal jégmentessé válik, még a 1,5 fokos cél eléréséhez szükséges út követése esetén is.
  • Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását, az éghajlatváltozás részeként.
  • A felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a CO2 kibocsátások elérik a nettó zéró szintet.
  • A 1,5 fokos cél még mindig elérhető, de ehhez gyors kibocsátás-csökkentés szükséges. Ha nem csökkentjük minél előbb a kibocsátásokat, akkor a jelenlegi szint mellett 2030-ig elfogyaszthatjuk azt a maximális CO2 mennyiséget, aminek kibocsátásával még tartható a 1,5 fokos cél.
  • A metánkibocsátásokat is gyorsan és jelentősen csökkenteni kell.

A Greenpeace szerint a tudomány álláspontja egyértelmű: a helyzet minden eddiginél súlyosabb. A kormányoknak minél gyorsabban cselekedniük kell, és a novemberi klímakonferenciáig (COP26) olyan terveket és célszámokat kell elfogadniuk, amelyek összhangban vannak a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített  céllal, mely szerint a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Fosszilis energiahordozók: lejárt az idejük

A zöld szervezet álláspontja szerint szakítani kell a fosszilis energiahordozók használatával és fel kell hagyni az ilyen irányú beruházásokkal. A gazdaságot úgy kell átalakítani, hogy előtérbe kerüljenek a természet és a lakosság szempontjai, továbbá a pénzügyi intézetek tevékenységét is összhangba kell hozni a 1,5 fokos céllal. Az emberiségnek fel kell hagynia a természet kizsákmányolásával, valamint meg kell védenie és helyre kell állítania az ökoszisztémákat. Ezáltal könnyebben tudunk alkalmazkodni a már bekövetkezett változásokhoz is.

„Az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem már mindennapjaink valósága, ami napról napra rosszabbá válik. A Magyarországon és a világban rekordokat döntő, heteken át tomboló hőhullámok és aszályok, az erdő– és bozóttüzek, a heves esőzések és a nyomukban kialakult árvizek pusztításai, az olvadó jégsapkák és az összeomló ökoszisztémák világosan mutatják, mennyire veszélyes területre tévedtünk. A klímatudósok jelentése egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a kifogások ideje lejárt, a további késlekedés és tétlenség katasztrófa felé sodorja az emberiséget.” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A Greenpeace szerint van remény

Bár az éghajlatváltozás következtében létrejött kihívás példátlan mértékű, a Greenpeace komoly lehetőségeket és biztató jeleket lát az alábbi folyamatokban:

  • A nap– és szélenergia a legolcsóbb villamosenergia-forrássá váltak a legtöbb helyen a Földön.
  • A Nemzetközi Energiaügynökség szerint is elérhető a 1,5 fokos cél. Egyebek mellett a nap- és szélenergiába való befektetéssel, illetve a belső égésű motoros járművek forgalmazásának legkésőbb 2035-ig való megszüntetésével.
  • A pénzügyi szektor is ébredezik. Egyes globális befektetők a megújulók felé vették az irányt, és egyre inkább elfordulnak a kockázatot jelentő fosszilisektől.
  • Egyes üzleti stratégiák is elkezdtek válaszolni a kihívásokra. Például autógyárak jelöltek meg dátumokat a belső égésű motorokkal való szakításra, energiavállalatok a szénből való kiszállásra, illetve egy nagy olajcég is bejelentette már, hogy jelentősen visszafogja az olajkitermelését.
  • A klímamozgalmak egyre több győzelmet aratnak a bíróságokon, amelyek érdemi lépésekre köteleznek vállalatokat vagy országokat.