A kőkorszak embere jóval kevesebb húst és több növényi táplálékot fogyasztott, mint eddig feltételezték.

Ezt derítették ki a Cambridge-i Egyetem tudósai, akik vizsgálataikról a Journal of Physical Anthropology című folyóiratban számoltak be.

A tudósok nitrogénizotópokat keresve rekonstruálták a kőkorszaki húsfogyasztást

A kőkorszak emberének étrendjét vizsgálva a tudósok abból indultak ki, hogy a fehérje az egyetlen nitrogént tartalmazó táplálék. Minden egyes táplálékfajtára a könnyű és nehéz nitrogénizotópok más és más aránya jellemző. Ily módon egy adott ökorendszerben rekonstruálható az étrend a fosszilizálódott csontokban található nitrogénizotópok arányai alapján – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/24302-stone-age-diet.html).

A szervezetben jobban fennmaradnak a nehéz nitrogénizotópok, mint a könnyűek. Így a valóságos arányok megállapításához a tudósok egy speciálistáblázatot alkalmaznak. Ezt különböző fehérjetartalmú étrenden tartott állatokkal végzett korábbi vizsgálatok során állítottak össze. E táblázat alapján a kutatók korábban arra a következtetésre jutottak, hogy az őskori ember étrendjének 60-80 százalékát adták az állati fehérjék. Ez az adat annál inkább meglepőbb volt, mivel a modern étrendben mindössze 45 százalékkal szerepelnek a legkülönfélébb eredetű proteinek. “Még az Északi-sarkkörön túl élő népesség étrendje sem tartalmaz ennyi fehérjét, pedig sok proteint fogyasztanak és még több zsírt” – emelte ki Tamsin O’Connell, a tanulmány szerzője, aki vizsgálatai során abból indult ki, hogy a korábbi becslések hibásak lehettek, mivel állatkísérletek eredményeiből indultak ki.

A Cambridge-i Egyetem kutatói a mostani vizsgálatok során pontosan könyvelték, hogy miből mennyit fogyasztottak egy hét leforgása alatt a kutatásban részt vevő önkéntesek. Minden ételből mintát vettek. Összehasonlították a nitrogénizotópok arányát az ételekben és a résztvevők vérmintájában. Meghatározták, hogy az emberi szervezet mennyi nehéz nitrogénizotópot raktároz el például a csontokban vagy a hajban.
Mint O’Connell kifejtette, így arra jutottak, hogy 12 ezer éve a korai földművesek étrendjének “csak” 40-50 százalékát adták az állati fehérjék. A kőkorszak embere táplálkozásának összetétele nagyban hasonlított a jelenkori kínai, vagy indiai farmerek étrendjére. A vadászó-gyűjtögetők is sokkal kevesebb húst fogyasztottak, mint azt korábban feltételezték.

A Cambridge-i Egyetem vizsgálatának eredménye

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy az állati eredetű fehérjék sokkal kevésbé voltak fontosak az őskor emberének étrendjében, de különösen igaz ez a neolitikumi földművesekre. A feltételezettnél kiegyensúlyozottabb étrend viszont arról tanúskodik, hogy komplex túlélési stratégiát követtek” – fogalmazott O’Connell.

Forrás: MTI

A szerző