Miért fontos madár az erdei fülesbagoly? Mit tehet a lakosság és a „hétköznapi” emberek a fülesbagoly populáció megőrzéséért?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.

A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 638 településén, 1 035 helyszínen, 11 629 erdei fülesbagoly telelt.

A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák vettek részt. Összesen legalább 431 felmérő személlyel.

Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az erdei fülesbagoly által elpusztított rágcsáló állomány

Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igénnyel rendelkezik. Ez kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva minimum 2 907 250 (!) mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2023/2024-as telelési időszakban. A felmérés alapján ugyanis biztosan Magyarországon tartózkodik 11 629 bagoly

Hogy ez mekkora szám?

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) mintegy 73 tonna!

A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie.

Ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének, költésük segítésének fontosságát!

 

További részletek itt olvashatóak

 

Forrás

MME, Magyar Madártani Egyesület

Orbán Zoltán – MME szóvivő

20/425-9450

A szerző