Hogyan segíthetők a baglyok? Egyáltalán miért szükséges őket segíteni?
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít.
A baglyok haszna
Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani.
Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol. Ez a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak. Ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból.
Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti.
A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni. Költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
Különféle bagolyfajok és viselkedésük
Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat.
De szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is.
A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal.
A macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető.
A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
Részletek: https://www.mme.hu/baglyok-koltesenek-segitese
Szerencsére ma már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, melynek köszönhetően számos madárfaj megtelepedését segíthetjük mesterséges fészkelőhelyekkel.
Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is.
Forrás:
Magyar Magyártani Egyesület, Orbán Zoltán – MME szóvivő
A szerző
