A talajtakaró virágok egyre népszerűbbek a kertészek, szőlősgazdák körében. Ezek a virágok akár gyógyhatásúak is lehetnek!

Áprilisban két nap is felhívja a figyelmet az élővilág védelmére, a sokszínűség megóvására. Április 22-e a Föld Napja, április 30-a pedig a Méhek Napja. E jeles alkalmak kapcsán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a változatos növény és állatvilág jelentőségére, az ökogazdálkodás és a természetes élőhelyek jótékony kapcsolatára hívja fel a figyelmet. Hazánk legnagyobb fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatóintézeteként az ÖMKi 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök és talajtakaró virágok kialakítása a szőlőművelésre. Az országos on-farm kutatási hálózatukban kifejlesztett és a magyar szőlészetekben már sokszor bizonyított Élő Sorköz magkeverék vetését áprilisban javasolják.

Monokultúra helyett diverzitás

Az ipari mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron. Észak-Amerikában például, ahol különösen jelentős a kukoricatermesztés, megdöbbentő egyformaság uralkodik: a végeláthatatlan kukoricatáblákon a termés felét összesen hat hibrid biztosítja. Ha nem is ilyen kiterjedésű, de a természetes növény- és állatvilághoz képest ugyanúgy rendkívül szegényes „kultúr sivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk.

Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai megfontolásból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek.

Az agro biodiverzitás – a mezőgazdasági növények és állatok sokfélesége – élelmiszerellátásunkhoz járul hozzá, jövőnk és teli éléskamránk záloga. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a tavaszi vetések idején arra bíztat, hogy különleges virágos sávok, ún. talajtakaró virágok kialakításával tegyük sokszínűbbé, gazdagabbá a borvidékek és a szántók területeit, csakúgy, mint kertjeinket.

Speciális szőlősorköz és szántőföldi magkeverékekkel a természeti értéket növelő vetéseket és szemet gyönyörködtető látványt teremthetünk nyárra a gazdaságunkba, vagy akár a kiskertünkbe. A virágok egy része gyógynövényként is használható.

A diverzitás és a hatékonyság nem feltétlenül ellensége egymásnak. Ha van változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni.

Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók, tudományos kutatások

A biogazdálkodás a sokszínűségre, a diverzitásra alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából az ökológiai módszereket alkalmazó művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak a tudományos kutatások.

A tavaszi vetésekben – nemcsak az ökológiai módszerrel művelt területeken, – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők a speciális magkeverékeket, melyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken.

Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is.

A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.

A virágos sávokban 50 %-kal nagyobb arányban fordulnak elő a hasznos rovarok. A talajtakaró virágok nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem kifizetődőek is. A videóban a gazda arról számol be, hogyha egy permetezést meg tud spórolni, akkor már megérte!

Talajtakaró virágok, mint sorköztakarók a szőlő sorközökben

A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak a száraz időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat.

A klímaváltozás hatásai a kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák.

A LIFE VinAdapt program ezen is szeretne változtatni. A program négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajlik. A kutatás során a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét. Ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.

A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát. Minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe. Ilyen például a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés. Ilyen az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy az ültetvények légköri szénmegkötő  képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Hosszú távon a művelés nem munkaigényes, mert olyan talajtakaró alakul ki, ami az első vetés után már a széthulló magokkal önvető.

A kutatás által a szőlészeti területek várhatóan az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak. Az eredmények pedig széles körben beépülhetnek a hazai és nemzetközi gyakorlatba. A projektben az ÖMKi munkatársai olyan nagyléptékű vizsgálatokat végeznek el, amely során honos fajokból álló növényzetet telepítenek a szőlő sorközökbe és folyamatosan monitorozzák azok hatásait az ökoszisztéma szolgáltatásokra.