Astypalea, egy görög sziget messze délen, mely el szeretné nyerni a környezetbarát sziget státuszt. E mellett tele van gyógynövényekkel. Ha lehetőséged van utazz el oda egyszer! A cikk végén megadunk egy kapcsolattartót, aki tud Neked is segíteni.

Korábban írtunk már egy hasonlóan ritka görög szigetről, Evia-ról, ami a különlegesebbnél különlegesebb mézeiről híres.

Görögország egy állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögországnak 1300 szigete van, ebből 170 lakott. A 170 lakott szigetból van néhány, ami közismert turista célpont (pl. Korfu, Szantorini, Rodosz, Kos, Kréta). Jó részük azonban nem igazán ismert a turisták körében, pedig oda is el lehet és érdemes is ellátogatni. Szinte az összes sziget – a kiváló komp hálózatnak köszönhetően – megközelíthető autóval is.

• Jón-tenger szigetei
  • • Jón-szigetek: Korfu, Paxos, Lefkáda, Ithaka, Kefaloniá, Zákinthosz, Kíthira

• Égei-tenger szigetei
  • • Szporádok : Alóniszosz, Szkiáthosz, Szkópelosz, Szkírosz
    • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamína, Thászosz, Szamothráki, Límnosz, Lézvosz , Khíosz, Számosz
    • Szaróni-szigetek: Éjina, Ídra, Pórosz, Szpécesz
    • Kükládok: Míkonosz, Délosz, Párosz, Szantorini , Szífnosz
    • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Pátmosz, Asztipálea, Kálimnosz, Kárpathosz, Kászosz, Lérosz, Níszirosz, Szími, Tílosz, Kasztelórizo
• Kréta

Földrajz

Astypalaia szigetén 1.334 lakos van (2011-es adatok szerint).

A sziget 18 km hosszú, legnagyobb szélessége 13 km. Összesen 97 km² területű. Rengeteg kisebb lakatlan szigetecske tartozik hozzá (a legnagyobban Sýrna és Ofidoussa), melyekkel együtt alkotják Astypalaia önkormányzatát, mely a Kalymnos régióhoz tartozik. Az egész önkormányzatnak 114.077 km² a területe. A sziget „fővárosa” és a korábbi fő kikötője Astypalaia vagy Chora (lefordítva: Szív), ahogy a helyiek hívják.

Astypalaia egy sziklás sziget, kis kavicsos strandokkal.

Két kikötője van: egyet a Cuora-ban, egyet pedig a sziget másik felén Agios Andreas-ban építettek. Ez utóbbinál az utak szélesebbek és a kompról jövő teherautók számára jobban használhatóak, hiszen a szigeten minden egyes téglát, vizes palackot, árucikket, élelmiszert kizárólag ilyen módon lehet beszállítani.

A szigetet alapvetően két módon lehet megközelíteni: Athén felől Pireusz kikötőből óriás komppal, vagy Athénból repülővel.

Mitológia

Astypalea szigetét az ókori görög mitológiai női alakról Astypalaea-ról nevezték el. A görög mitológiában Astypalaea vagy Astypale egy föníciai hercegnő volt. Astypale-t maga Poszeidón rabolta el szárnyas, halfarkú leopárd képében, és két gyermeke született tőle: Ancaeus, Szamosz sziget királya és Eurypylos, Kosz sziget királya.

A szigetet olaszul Stampalia, törökül pedig İstanbulya néven is említik.

Astypalea történelme

Kilátás a Cuora-ra és a kastélyra

A szigetet Megara görög város, vagy pedig Epidaurus görög városállam gyarmatosította. Idősebb Plinius történetíró feljegyezte, hogy Róma adományozta a szigetnek a szabad státuszt. Később betagozták az Égei Római Szigetvilág Provinciába (Provincia Insularum). 

A középkorban a Bizánci Birodalomhoz tartozott. A szigetet a latinok Stampalia néven említik elsőként 1334-ben, amikor is a török uralkodó, Umur Bey megsemmisítő támadást intézett a sziget ellen.

Röviddel a támadás előtt egy velencei nemes ember, bizonyos Giovanni Querini vette meg az egész szigetet, majd fejedelemnek kikiáltotta ki magát és egy kastélyt és palotát építtetett. A Querini család egészen 1522-ig birtokolta a szigetet.

1522-ben Astypalaia-t az Ottoman Birodalom hódította meg és egészen 1912-ig ottomán uralom alatt maradt két időszak kivételével. 1648-1668 között, a krétai háború idején Velence foglalta el, majd 1821-1828 között a görög függetlenségi háború ideje alatt az Ideiglenes Görög Köztársaság része volt.

1912 április 12.-én az olasz-török háborúban az olasz nemzeti flotta egyik különítménye partra szállt Astypalaia-n, így ezt a szigetet – a Dodekanéz-szigetek közül elsőként – elfoglalta Olaszország. A sziget olasz kormányzás alatt maradt egészen a II. világháborúig.

1947-ben, a Párizsi Békeszerződéssel a többi Dodekanéz-szigettel együtt Görögország részévé vált.

Astypalea fejlődése manapság – zöld szigetté alakulás

Astypalea szigete újabban a kormányzatilag támogatott zöld beruházások célpontja. A cél az, hogy a leginkább környezetbarát szigetté alakítsák a szigetet.

A szemetelés (pl. hajóról) minden görög szigeten szigorúan tilos és ezt mindenki szigorúan be is tartja. A tengerben merülés során viszonylag ritkán lehet szeméttel találkozni, a tenger nagyon tiszta. Ez a környezetvédelem a görögöknek elemi érdeke, hiszen a bevételeik nagy hányada a turizmusból származik.

Ezen kívül is igyekeznek egész Görögországot „zöldíteni”, már ami az energiahordozókat illeti. A napenergia, a szélenergia és más megújuló energiaforrások nagy támogatást és prioritást élveznek.

Ebben a videóban Kostas Fragogiannis, Görögország helyettes külügyminisztere beszél az országában tett beruházásokról, melyet a Volkswagen és mások (pl. Pfizer, Microsoft, Cisco)  hajtanak végre.

A Volkswagen egy úttörő projektet készített elő Astypalea-szigetén.

A videóban a riporternő megkérdezni, hogy miért pont Astypalea az a sziget, melyet a Volkswagen kiválasztott minta projektjének helyszínéül?

A miniszter a válaszában kifejti, hogy ez a program 4 pilléren alapszik:

1. Az első pillér a megújuló energiaforrásokra épül. Astypalea szigetén dízel alapú elektromos áram termelés folyik, és egy kombinált energia megoldásban gondolkodnak: napenergia, szélenergia és tárolt elektromos energia kombinációjában. A sziget kb. 1.500 lakosa mind nyáron, mind télen a szigeten tartózkodik, ezen kívül több 100.000 turistát fogadnak egy évben és így is fenntartható a szigeten az élet.
2. A második pillér az autók elektromossá tétele. Ezt a görög kormány és a Volkswagen támogatásával valósítják meg a szigeten.
3. A harmadik pillér az üzemanyag alapú buszok felváltása elektromos taxikra, melyek a nap 24 órájában hívhatóak.
4. A negyedik pillér az ehhez szükséges infrastruktúra (pl. utak, töltőállomások) biztosítása Astypalea-n.

A miniszter szerint Astypalea a közép-égei tengernek egy olyan szigete, mely a jövőbe enged bepillantást.

A helyi segítőnk Sándor – akinek az elérhetőségeit a cikk végén megadom – elmondta, hogy amióta a Volkswagen az astipaleiai fenntarthatósági kampányába kezdett, a turisták száma látványosan megemelkedett a szigeten.

A reklám, amit a Volkswagen a szigetnek adott időnként kezd egy kicsit a visszájára fordulni. A mindent behozni kényszerülő, viszonylag kevés lakosságszámú – és emiatt munkaerőhiánnyal küzdő – sziget lassan már nem tud lépést tartani a meginduló turista áradattal.

Amennyiben azonban nem főszezonban – júliusban vagy augusztusban – mennénk, úgy még a régi formáját láthatjuk a szigetnek. Érdemes tehát esetleg júniusban megtekinteni a szigetet!

Astypalea és a gyógynövények

Astypalea szigetén leginkább októbertől áprilisig van csapadék. Ebben az időszakban a nagy központi víztározóban gyűjtik a vizet, valamint a kisebb kerti víztározó medencékben.

A talaj kifejezetten köves, sziklás, kevés, vagy hiányzó termőréteggel.

Ez meghatározza a sziget nyári flóra (növényi) és fauna (állatvilág) állományát.

A nyári flóra kopár, inkább egy óriási sziklakerthez hasonlatos táj. Amerre a szem ellát kakukkfű mezők, óriási kakukkfű párnák formájában, sziklákkal, kövekkel váltakozva. Kétségkívül az egyik legkiválóbb méhlegelőt nyújtja az itt található nagy számú méh családnak. Az itteni méhek így egy igen értékes gyógyanyagot – bio – kakukkfű mézet állíthatnak elő.

Az itteni gyógynövények közül szinte minden kertben megtalálható egy – számomra – kevéssé ismert bazsalikom változat, melyet cserépben tartanak. Kívülről inkább egy formára nyírt oregánóhoz hasonlít, mivel a levelei aprók. Ha azonban megdörzsöljük a leveleket, mind illatát, mind ízét tekintve egyértelműen bazsalikom.

Ha szeretnél információkat kapni, vagy szállást foglalni, akkor Illés Sándor nagyon kedves erdélyi magyar honfitársunkat ajánljuk, aki bármiben készséggel tud segíteni. A nyári időszakban a feleségével együtt rengeteg apartman kezelésével bízzák meg őket, ezen kívül egy helyi étteremben is segít, valamint időnként szolgáltatot teljesít a helyi kórházban is. 20 éve kint élnek a szigeten, így tényleg bármiben tud segíteni, akár szállás, étkezés, látnivalók, vagy bármely egyéb felmerülő kérdésben.

További információk (Illés Sándor (Alex)): +30 699 84 25 325

A szerző

dr Jung Andrea

See author's posts