2025. július 20. vasárnap | Unti Ildikó Számos megfigyelés bizonyítja, hogy az idegrendszer szabályozza a szövetek anyagcsere-folyamatait, az ezekhez kapcsolódó energiaátalakulásokat, valamint az egész szervezet energiaforgalmát egyaránt. A szervezetből kivett, túlélő szövetek anyagcseréje nagyobb, mint amekkora a szervezeten belül volt. Ezeknek a sejteknek az oxigénfogyasztása maximális. A szervezeten belül azonban a sejtlégzést idegi és hormonális szabályozás korlátozza a szervezet aktuális szükségletei szerint. Az idegrendszer az anyagcserét részben a hormonokon keresztül szabályozza. Az energiaforgalmat legnagyobb mértékben a tiroxin befolyásolja: fokozza a szövetekben zajló égést, ezáltal növeli az energiafelhasználást. Hasonló, de rövidebb hatású a noradrenalin és adrenalin is. Az energiaforgalmat szabályozó központok a harmadik agykamra falában találhatók. A hátsó terület központjai a szimpatikus idegrendszer és az adrenalin felszabadításán keresztül fokozzák a lebontó anyagcsere-folyamatokat, ezáltal növelik az energiaforgalmat. E központokon keresztül valósul meg a hőszabályozással és a fizikai munkával kapcsolatos energiaforgalom-növekedés is. A nagyagykéreg szintén részt vesz az energiaforgalom szabályozásában. E megfigyelések Pavlov követőihez, többek között Bikovhoz és R. P. Olnyanszkajához fűződnek. Vizsgálataikat gyárakban dolgozó munkásokon végezték, és állatkísérletekkel egészítették ki. Megfigyelték, hogy az anyagcsere már akkor fokozódik, amikor a munkás még csak készül a megszokott tevékenységére. Bányászok esetében azt tapasztalták, hogy anyagcseréjük már akkor növekedni kezd, amikor arra várnak, hogy leereszkedjenek a tárnába. Állatoknál is észlelhető az anyagcsere fokozódása már abban a pillanatban, amikor a futás kezdetét jelző lámpa kigyullad – akkor is, ha az állat még nem kezdett el futni. Ezek a kísérletek azt igazolják, hogy az egyes sejtek anyagcseréje a szervezet szükségleteinek megfelelően, az alkalmazkodás érdekében, a központi idegrendszer szabályozása alatt áll. A megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása rendkívül fontos. A táplálkozástudomány egyik értékes, gyakorlati megvalósulása a gyógyétkezés, amelyet pszichológiai tényezők tesznek teljessé. Most vizsgáljuk meg: mi a helyzet a feldolgozatlan energiákkal?Ez lesz a következő anyag témája. „A bölcsesség kapui soha sincsenek zárva.”– Benjamin Franklin
