2025. július 6. vasárnap | Unti Ildikó A szervezet által termelt energia nemcsak a hőmérséklet fenntartására és munkavégzésre használódik fel. A szervezet működéseinek biztosításához is bizonyos energiabefektetés szükséges. Ezt a minimális energiaforgalmat – az ún. alapanyagcserét – bonyolítja le a szervezet akkor, ha órákon keresztül minden izgalomtól mentesen pihen és nem is táplálkozik, mert az emésztés és a tápcsatorna mozgásai szintén energiabefektetést igényelnek. Ennél lényegesebb azonban a tápanyagok – különösen az aminosavak – táplálkozás utáni beépítése. A fehérje ugyanis az elfogyasztása utáni két órában 30 %-kal emeli az anyagcserét, míg a többi tápanyag legfeljebb 4-6 %-kal. Ezt nevezzük a fehérjék specifikus dinamikus hatásának. Az alapanyagcsere méréséhez a vizsgált egyénnek egyenletesen 20 °C-os hőmérsékletű szobában kell feküdnie, hogy még a hőtermelés és a hőleadás se fokozza az anyagcserét! A felnőtt ember ilyenkor az alapanyagcsere fedezésére óránként és kilogrammonként 4,2 kilojoule-t 1 kilokalóriát fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy 70 kg testsúlyú ember alapanyagcseréje 24 óra alatt 1.680 kilokalória, azaz 7.056 kilojoule. Ez óránként kb.14 liter, naponta 336 liter oxigén fogyasztását jelenti. A női szervezetnek az egységnyi testtömegre számított energiaigénye kb. 10 %-kal kisebb, mert az izomszövet aránya kevesebb, ugyanakkor több a kis anyagcseréjű zsírszöveté. A csecsemő és gyermek energiafogyasztása aránylag nagyobb, mint a felnőtté. Állatok energia igénye Ha különböző állatfajok anyagcseréjét hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy a változó testhőmérsékletű ún. hidegvérű állatok oxigénfogyasztása a legkisebb, de közöttük is például a halak testsúlykilogrammonként kevesebb oxigént fogyasztanak, mint a jóval kisebb termetű gyíkok vagy békák. Az állandó testhőmérsékletű, ún. melegvérű állatok között az elefánt testének egy kilogrammja kevesebb oxigént igényel, mint az emberé. A kutya, a mókus egy-egy kilogrammja viszont többet. A madarak egységnyi testtömege még ezeknél is több oxigént fogyaszt. Ez azért van így, mert az anyagcsere valójában nem a test tömegével, hanem a hőleadó testfelület nagyságával áll egyenes arányban. A kis testtömegű állatoknak vagy a csecsemőknek a testfelülete a test tömegéhez képest aránylag jóval nagyobb, mint a felnőtt ember vagy a hatalmas testű állatok testfelülete. Emberi energia Minden ember rendelkezik egyfajta energiakészlettel. A velünk született életenergia a Hagyományos Kínai Orvoslás szerint Vesékben van. Az itt lévő adrenalin-hormon az ereket szűkítve a szívműködést serkenti, a vérnyomást emeli és növeli a vér cukortartalmát. Minden stressz túlzás: a középút megtartása szükséges. Az energia a tüdőn át érkezik oxigén formájában, a fizikumunknak szükséges energia pedig táplálkozásunk révén. A földi sugárzás útján érkező energiának egyensúlyban kell lennie a kozmikus sugárzás utján érkező energiával. Létünknek három feltétele van: Velünk született energia (minden embernél más!) Légzés útján jövő energia; Táplálkozás útján szerzett energia. Az energiák spirálban vannak. A fejtől indul a növekedés, az energetika. A táplálék előbb a szájba, majd a fogak közé kerül. A fogak akkor IS romlanak, ha a harapás ösztönét nem tudjuk kiélni! Rágni kell! Az energia jutalom, amit akkor nyerünk el, ha a természet törvényei szerint élünk annyira, amennyire csak lehetséges. Rossz szokásaink büntetnek, jó szokásaink jutalmaznak! „Ebédelj keveset, ne vacsorázz semmit -egészséged megér ennyit!” (Ben Franklin) Oxigén – energia – anyagcsere Az oxigénfogyasztás mértéke csak a fizikai munkák összehasonlitására alkalmas. Az izomszövet a szervezet egészének igen nagy része és a fizikai munka alkalmával számos izomrost energiafogyasztása erősen megnő. A szellemi munka az idegrendszer egyes kisebb területein óriási anyagcsere-fokozódást igényel ugyan: az egész szervezet energiafogyasztásához képest azonban az idegsejtek oxigénfogyasztásának a növekedése mégis csak nagyon kis emelkedést jelent. A szellemi munkát kisérő fáradás és az idegrendszer pihentetésének a szükségessége bizonyítja, hogy az igénybe vett idegközpontok anyagcseréje a szellemi munka alatt erősen fokozódott. Ha a szervezetnek a végzett munka szerint csupán bizonyos mennyiségű energiára volna szüksége, azt bármilyen, energiát szolgáltató tápanyagból fedezhetné. Mindegy volna, hogy a szükséges napi energiamennyiséget keményítő, zsír vagy fehérje alakjában visszük be a szervezetbe. De ez nem így van! Ha az ember éhezik, vizeletével mindig ürül bizonyos mennyiségű karbamid. Ugyanezt észleljük akkor is, ha csak szénhidráttal és zsírral tápláljuk a szervezetet. Ez arra utal, hogy a szervezetben bizonyos minimális fehérjebomlás akkor is történik, amikor a táplálékkal nem veszünk fel fehérjét. A vizeletben éhezéskor vagy fehérje megvonásakor ürülő karbamid-mennyiségből kiszámítható, hogy ez a fehérje-mennyiség a szervezet nagysága szerint 30-60 gramm körül van. Ezt mindenképpen fedezni kell, különben a szervezet lassan felemészti saját fehérjéjét és akkor is lebomlik, ha szénhidrátokból és zsírból a szükségesnél jóval több kalóriát kap. Minthogy a táplálékban felvett fehérjék nem mind teljes értékűek és nem mind tartalmazzák az összes nélkülözhetetlen aminosavat, a napi fehérje-optimumot 100 grammban szokás megjelölni. Szükséges, hogy ennek fele állati fehérje legyen. A kalóriaszükséglet többi részét elsősorban a legkönnyebben emészthető és felhasználható szénhidrátokkal fedezzük. Ehhez mindig kell zsírt is adni, különben a szervezet nem kapja meg a nélkülözhetetlen zsírsavakat és a zsírban oldott vitaminokat. Ezeket szem előtt tartva a napi szénhidrát mennyiséget 400 grammban szokták megjelölni. Meg kell emlékeznünk az alkoholról, amely túlságosan elterjedt élvezeti ital lett. Ha közismert mérgező hatása nem lenne és fogyasztása nem jelentené az alkoholizmus veszélyét, 29,8 kilojoule/gramm (7,1 kilokalória) energiatartalma jelentős tápanyaggá tenné. A szervezet óránként 10 gramm alkohol oxidációjára, tehát alkoholból 298 kilojoule/óra (70 kilokalória/óra) energia felszabadítására képes, de ez súlyos részegséggel jár. Már 20 mmol/1 (100 mg %) véralkoholszint alatt az idegrendszer reflexválaszai annyira késnek, hogy balesetveszélyt okoz! 100mmol/1 (500 mg %) feletti véralkoholszint eszméletlenséggel jár! E.M. Foster angol író megállapította, hogy az étel az élet öt fontos rendezőjének egyike. „Kapocs az ismert és az elfeledett között.” Köszönöm, hogy olvastatok!
