Veszélyes kaukázusi medvetalp! Kirándulók vigyázat!


A kaukázusi medvetalp egy nálunk nem őshonos, manapság azonban egyre jobban terjedő növény. Nagyon súlyos, fekélyes és nehezen gyógyuló sérülést tud okozni. Lássuk a részleteket!

Vigyázat KIRÁNDULÓK!

Figyeljetek oda, és terjesszétek ismerőseiteknek!

Az országban több helyütt előfordul már a KAUKÁZUSI MEDVETALP!

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) gyomnövény, mely Európában is meghonosodott.

Mérgező növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását: a bőrre került növényi anyag ugyanis fényérzékennyé teszi a bőrt (akár hosszabb távon is), és égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta, melyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után.

kaukazusi_medvetalp2

A kaukázusi medvetalp a Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodó képességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, de már 1980-ban kivadult Zircről, Szombathelyről és Szarvasról a botanikus kertekből, arborétumokból.

Magyarországon hol találkozhatsz vele?

 

A növény ma már pontszerűen megjelent Zirc, Szombathely, Szarvas, Cuha-völgy, Rostalló, Mátraszentimre és Túristvándi környékén is. Magvai Kárpátaljáról – ahol ismeretterjesztő füzetekben, szórólapokon igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a mérgező növényre – kerültek a Tisza menti területekre.

2014 nyarán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornya belterületén találtak óriási medvetalp növényeket (Heracleum sosnowsky), mintegy kétszáz négyzetméteres területen.

Budapesten is előfordul az emlitett növèny, 2012-ben az Apáthy-sziklához kirándulókat csípett meg harmadfokù ègèsi sèrülést okozva a kèzfejen, ès kb 5 hèt alatt, nagyon nehezen, lassan, sok fájdalommal ès a hámrèteg erős sorvadàsàval gyógyult.

Sajtóhírek szerint Keszthely környékén már tömegesen is előfordul. Ezt azonban cáfolta Keszthely polgármestere, aki szerint „csak a Pannon Egyetem Georgikon Karának külterületi telephelyén található kaukázusi medvetalp, mert a mezőgazdaság-tudományi egyetem a hatvanas években kísérletezett a növénnyel”.

kaukazusi_medvetalp_szore

Kaukázusi medvetalp mérgezési veszély

A kaukázusi medvetalp a zellerfélékre jellemzően furokumarinokat (pimpinellin, bergaptén, xantotoxin) tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz. Az íly módon kialakult bőrbetegség, a fitofotodermatitisz hosszú évekre védtelenné teszi a bőrt a nap sugaraival szemben. Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották.

Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!

Védekezés

A Kaukázusi medvetalp érintése után 48-72 óra után kialakulnak a bőrtünetek.

A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése. Ha egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk a gyökér fölé, az két éven belül elpusztul. A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására.

kaukazusi_medvetalp

Hogyan ismerheted fel?

Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti, emiatt gyakran az óriás jelzővel illetik.

Ahogy a többi medvetalp, ez is évelő növény. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm. A levelek páratlanul szárnyaltak (összetettek). A levéllemez osztott (mély bemetszések vannak rajta). A levelek 1-2 méter szélesek. Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről.

Kaukázusi medvetalp összetéveszthetőség

kaukázusi medvetalp, Heracleum mantegazzianum

A kaukázusi medvetalp nagyon hasonlít az Európában honos, kisebb termetű, és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra, mely gyógynövény és ITT OLVASHATSZ RÓLA. Az angyalgyökértől és a podagrafűtől azonban azok elkülönülő levelei alapján könnyű megkülönböztetni.

Ahol elterjedt, ott gyakran előfordul, hogy néhány jóindulatú laikus rohamot indít a betolakodó ellen, és ennek során szinte minden ernyős virágzatú növényt lekaszabolnak.

 

Forrás:

wikipedia

Fotók forrása:

  • Griensteidl; Kitzeck im Sausal, Styria, Austria

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük