Barion Pixel

A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” – valójában a saját tükörképükkel harcoló madarak látványára, de a probléma könnyen kezelhető.

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat. Ezek a madarak akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek kora tavaszi, tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése.

Miért csinálják?!

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak. Majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket. Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű jármű, melyben a madár megláthatja a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó visszapillantó tükrében, ablaküvegében, akkor elkezdődhet az akár napokig, naponta több órán át tartó harc a saját tükörképével.

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet “tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető. A hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.

A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik. Az “ellenség” nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól. Akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Mi lehet a megoldás a madarak és emberek számára?

Szerencsére a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű.

A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást a szúnyogháló jelenti. Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy
bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral, széles ragasztó csíkkal stb.) csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg tükrözőképességét. Ez a módszer az autók ablakainál is alkalmazható.

A tükröződés csökkenthető függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó „rémzsinór” is.

Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes “rémszem” nyomatát is felragaszthatja az ablakra.

 

 

Forrás: 

Orbán Zoltán – MME szóvivő; 20/425-9450; orban.zoltan@mme.hu

A szerző