2024. december 15. vasárnap | Unti Ildikó Az idegsejt fő tápláléka a cukor. Az újabb vízsgálatok szerint kis mennyiségben zsírnemű anyagokat is képesek oxidálni, a gyakorlatban csak a cukor elégetéséből nyerik az energiát. Már ebben is különbőznek a szervezet egyéb sejtjeitől. De a másik, nagy jelentőségű különbség is van: nem képesek a cukrot elraktározni. Májunk például a vérből nyert cukorfelesleget glikogénné építi fel és elraktározza.Szükség esetén ebből a raktárból hosszabb ideig képes a saját és a szervezet energiaszükséglete fedezésére. Más a helyzet az idegrendszer esetében. Az idegszövet ugyanis csak igen kevés glikogént képes felhalmozni, ezért állandóan pótlásra van szüksége. Ezt egyedül a véráramból fedezheti, ennek következtében az agyvelő nagyobb mértékben függ a vérkeringéstől, mint bármely más szervünk. Az agy vérkeringésében beálló zavarok igen gyorsan müködés kiesésben nyílvánulhatnak meg. Ennek példája az ájulás, ami lényegében a vérnyomás hirtelen csökkenésének a következménye. Előszőr bágyadtság, álmosság érzése lép fel, majd bekövetkezik az eszméletvesztés. Oxigén szerepe az idegsejt működésében A cukor elégetéséhez elengedethetetlen az oxigén, amit az idegszövet szintén a véráramból kap. Kisérletileg kiszámíthatjuk, hogy mennyi oxigént, cukrot és más anyagot fogyaszt az agyvelő. Megállapították,hogy az egészséges, fiatal felnőtt ember 1400 gramm átlagsúlyú agyveleje nyugalomban percenként 46 milliliter oxigént, illetve 76 milligramm glukózt fogyaszt. Az agy vérellátása több szempontból bíztosított, hiszen az erek tágasságát külön mechanizmusok szabályozzák. A müködő területben keletkező szén-dioxid például tágító hatással van az erekre, amelyek ezáltal több vért biztosítanak az adott területnek. Egyébként az agy dús érhálózata biztosítja a kielégítő vérellátást. Egészséges fiatal ember agyán percenként 750 milliliter vér áramlik át. Cukor szerepe Rendkivül érdekes,hogy a cukor elvonásával – gyógyítási célzattal – mesterséges rángógörcsöket idézhetünk elő. A cukorelvonás nagy adag inzulin adásával történik. A vér cukorszintje a fokozott inzulinhatás következtében csökken. Minthogy az idegrendszer állapota nagymértékben függ a vércukorszinttől, az egyes területek múködései érzékenységük sorrendjében kiesnek. Legérzékenyebbnek a legmagasabb rendű tevékenységet kifejtő agykéreg bizonyult, ezért kezdetben figyelem-beszűkülés, kisfokú zavartság keletkezik, majd eszméletlenség következik be. Ezután a felső agytörzs vegetatív múkődései kiesnek, majd tónuszavarok állnak be, végül az alsó agytörzs müködése kezd megszűnni. A bekövetkező rángógörcsök még tovább ürítik az agyszövet energiaforrásait. Bizonyos idő elteltével cukrot adnak a betegeknek, akik a cukor elfogyasztása után néhány perccel tökéletesen visszanyerik tudatuk tisztaságát. A közben lezajlott folyamat bizonyos megbetegedésekben gyógyító hatású. Mindebből az következik, hogy az idegrendszer különböző területein más és más az energiaszükséglet! A legmagasabb rendű munkát kifejtő agykéregnek a legnagyobb a szükséglete: ez sokkal érzékenyebb az oxigén és a cukor hiányára, mint a többi terület. Glutaminsav szerepe Az agy működése szempontjából a glutaminsavnak nagy fontosságot tulajdonítanak. Ez ugyanis az egyetlen aminosav, amelyet az agyvelő oxidálni képes. A glutaminsav glutaminná szintetizálódik, ezáltal megköti a fehérjelebontás egyik mérgező termékét, az ammóniákot, s így az agyvelő egyik fontos méregtelenítőjévé válik. Glutaminsavtartalmú gyógyszerek hatására csökkent szellemi képességű gyermekek szellemi fejlődésének fokozódását tapasztalták! Ha ez a gyógyszer eddig még nem váltotta be teljesen a hozzáfűzőtt reményeket, mindenesetre ma már bizonyos, hogy új utat nyitott a szellemileg elmaradott gyermekek gyógykezelésében. A sejtek az embert végigkísérik egész életén, s ha egy idegsejt elpusztul, nem képződik másik helyette. Ahány évesek vagyunk, annyi idősek az idegsejtjeink. Kattints ide a szakképzett természetgyógyászokhoz A szerző Unti Ildikó See author's posts