Barion Pixel

Az elmúlt hetekben nagy sajtóvisszhangot és közfelháborodást váltott ki az M237 kódszámú, GPS nyakörvvel jelölt svájci farkas valószínűsíthető kilövésének híre Hidasnémetiben.

Akárcsak a szinte napra pontosan két éve lelőtt bolgár, szintén jeladós barátkeselyű ügye Szabolcsbákán, vagy a másfél éve történt tömeges madármérgezés Turán.

Ezekben a kirívó esetekben jogos és szükséges a közfelháborodás. De nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik a hazai illegális ragadozópusztítás tükrében. A konkrét bűncselekmények mellett a probléma gyökerével is foglalkozni kell.

A svájci farkas története

Az M237 néven elhíresült svájci farkas Svájc legkeletibb tagállamában (Graubünden kanton) a Vadászati és Halászati Hivatala által még 2022-ben került befogásra. Ez a hatóság szerelte fel a GPS nyakörvvel is.

A vadon született és nevelkedett fiatal hím állatra tudományos kutatás céljából egy éves kora körül került a mozgásának nyomon követésére alkalmas eszköz. A jeladónak köszönhetően az eddig ismert leghosszabb európai farkaskóborlásnak lehettek szemtanúi a szakemberek.

M237 útja során négy országban járt. Végül Magyországon, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hernádnémeti határából, a Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területéről érkeztek az utolsó jelei.

A területileg illetékes Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai érzékelve a problémát azonnal tájékoztatták a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illetékes nyomozóit.

Az eset kivizsgálásában más nemzeti park igazgatóságok szakemberei mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége is részt vett (további részleteket a nyomozás érdekében nem közlünk).

A Magyar Madártani Egyesület természetvédelmi projektekben vállalt szerepe

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége az Európai Unió és a magyar állam által támogatott HELICON (LIFE10NAT/HU/019), PannonEagle (LIFE15/NAT/HU/000902) és SakerRoads (LIFE21-NAT-HU-LIFE SakerRoads) LIFE projektek keretében jött létre és működik immár egy évtizede.

Az egység fő feladata alapvetően a mérgezés miatt elpusztult ragadozómadarak és más állatok, illetve a mérgezett csalétkek felkutatása.

Ugyanakkor gyakran más, védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények során – mint például lelövés vagy illegális csapdázás – is nagy hasznát veszik a természetvédelmi és bűnüldözési szervezetek az egység munkájának.

Így sajnos nem ez az első, farkas elpusztításával kapcsolatos eset, amelynek felderítésében részt vett az egység.

2013-ban egy Felsőtárkány határában meglőtt, 2018-ban pedig egy Nagyvisnyó közigazgatási területén talált elpusztult farkas ügyében segítették a kutyák a rendőrség és a természetvédelmi őrszolgálat munkáját.

A korábbi eset kapcsán a „Falco” nevű német juhászkutya segítségével sikerült visszakövetni a hátsó lábon lőtt farkas menekülési útvonalát, majd végül a lelövés pontos helyszínét is.

A rendőrségi nyomozás azonban ekkor nem járt sikerrel, nem sikerült megtalálni az elkövetőt.

Hazai farkasállomány monitorozása

A fenti szomorú esetek mellett az MME kutyás egysége a WWF Magyarországgal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben részt vesz a hazai farkasállomány monitorozásában is.

A WWF Magyarország EuroLargeCarnivores (LIFE16 GIE/DE/000661) és SWIPE (LIFE19 GIE/BG/000846) LIFE projektjeivel együttműködve 2018 és 2023 között a kutyák segítségével számos helyszínen sikerült rögzíteni farkasnyomokat (lábnyomot, ürüléket, szőrt vagy zsákmányt). Ez nagyban segítette a ritka faj hazai elterjedésének és az egyes egyedek mozgáskörzetének tisztázását.

A természetvédelmi szakemberek minden évben több illegális farkas elejtésről szereznek tudomást.

A vadkamera-felvételek elemzése során rendszeresen jelennek meg mellső vagy hátsó lábukon feltehetően lövéstől sérült egyedek.

Ezek a bűncselekmények rendszerint rejtve maradnak. A kevés ismertté vált eset során a rendőrségi nyomozások ritkán tudnak eredménnyel járni.

Ezért is különösen fontosak a mostanihoz hasonlóan nagy nyilvánosságot kapott és remélhetőleg sikeres vádemeléssel, majd szigorú bírósági ítélettel záruló esetek.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

A szakemberek becslése szerint a hazai erdőkben sajnálatos módon több tucat fokozottan védett emlős nagyragadozót pusztítottak el illegálisan az elmúlt két évtizedben.

A svájci farkas esetéhez hasonló – részben – nyilvánosságot kapott esetek

Hasonló felháborodást váltott ki a két évvel ezelőtt Bulgáriából érkezett, szintén jeladót és W0670 kódszámú gyűrűt viselő barátkeselyű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kilövése.

Ekkor az MME kutyás egységében szolgáló „Carlo” nevű belga juhászkutya segítségével sikerült megtalálni a madárról már eltávolított jeladót. Szabolcsbáka település határában a Durbák Farm Vadásztársaság területén a madárból származó sérült tollak, valamint nagyobb mennyiségű vérnyom is előkerült.

Ebben az esetben az NNI sikeres nyomozását követően vádemelés történt.

Az egyik tettes, a vadászvendéget kísérő, területileg illetékes hivatásos vadász (H. Gy. 46 éves gyürei lakos) elismerte bűnösségét. Felfüggesztett börtönbüntetést, pénzbírságot, valamint foglalkozástól való végleges eltiltást kapott az előkészítő tárgyalás során.

Ugyanakkor a vád szerint a ravaszt meghúzó sportvadász (B. L. 56 éves kisvárdai lakos) nem ismerte el bűnösségét. Így az ügy bírósági tárgyaláson tovább folytatódik idén májusban a Kisvárdai Járásbíróságon.

Ki a felelős a svájci farkas esetében és más hasonló ügyekben?

A lakosság nagy része egyszerűen „a vadászokat” hibáztatja az ilyen esetek elkövetésével kapcsolatban. Az általánosítás, azaz az egész vadásztársadalom elítélése természetesen itt sem lehet helyes álláspont.

A mintegy 70 ezer hazai vadászt képviselő Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményében a leghatározottabban elítélte a természetkárosítás bármilyen formáját. Elítélt minden jogellenes cselekményt, különösen azokat, amelyek nem jogszerű vadászati körülmények következtében állnak elő.

Ugyanakkor azzal tisztában kell lenni, hogy a ragadozók ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben elítélt vagy meggyanúsított személyek – néhány kivételtől eltekintve – hivatásos vagy sportvadászok voltak.

Így a jogkövető hazai vadásztársadalom szerepe kétségtelenül kulcsfontosságú az ilyen bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. Ezen kívül abban is, hogy soraik közül végérvényesen kizárják a bűncselekmények elkövetőit.

Sajnálatos módon a mai napig gyakori nézet a ragadozók általános „boszorkányüldözése”.

Azaz a komplex ökológiai rendszerek és a nemzetközi tudományos eredmények ismeretének hiányában sokan egyszerűen a közös préda iránti irigység vagy megalapozatlan félelem okán, érzelmi oldalról ítélik meg a vadon élő ragadozókat.

Ugyanakkor szerencsére látható, hogy az ilyen bűncselekmények egyre nagyobb közfelháborodást váltanak ki. Nem csak a természetvédelemben dolgozók vagy az állatbarát laikusok között, de a vadásztársadalmon belül is.

Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a gyanúsítottak felderítésével és vádemeléssel záródó sikeres rendőrségi nyomozások is.

Mindezek hatására remélhetőleg precedens értékű bírósági ítéletek születnek ezekben a közismert ügyekben. Így nagyban hozzá tudnak járulni, hogy a jövőben hasonló esetek sokkal kisebb eséllyel fordulhassanak elő Magyarországon.

Ragadozók illegális pusztítása ellen küzdő hazai LIFE projektek:

–   SakerRoads LIFE (2022-2028)

–   Swipe LIFE (2020-2023)

–   PannonEagle LIFE (2016-2022)

–   EuroLargeCarnivores LIFE (2017-2022)

–   Helicon LIFE (2012-2016)

 

Forrás: Orbán Zoltán – MME

A szerző