Varádicskóró

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): 0,2-0,5 % illóolaj, 0,01-0,05 % tanacetin I és tanacetin II keserűanyag, glikozida, gyanta, viasz, gumi, cseranyag, almasav, borkősav, vajsav, galluszsav. Illóolajban: 70 % tanaceton (b-tujon), tujilalkohol, pinén, borneol, 1-kámfor, kampfén, a-pinén, a-terpinén, borneol, cineol, citromsav, cserző anyagok, festő, flavonoid, glükóz, gyanta, illóolaj, inszekticid (rovarölő) tulajdonságok, kámfor, kávésav, keserűanyag, keserűglikozid, kumarin, méreg, mérgező (toxikus) illóolaj, parthenolid, piretrin, sárga festékanyag, sóskasav, szabinén, szantamarin, szerves savak, szeszkviterpén-lakton, szterol, tanninok, terpenoidok, tujon, viasz, vitamin C, zöld festékanyag, β-tujon

Mely részét gyűjtik: A növény virágzatát kell gyűjteni. dudva, fejecskevirágzat, friss levelek, fű, levél, olaj, virág

Varádicskóró leírás:

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, legfeljebb 1 méter magas, évelő növény, lapos, ernyőszerű, sárga virágzatokkal. Szagos, évelő növény. Szára 1 méternél is magasabbra megnő, egyenes, egyszerű. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek. Virágfészkei sátorozóan összetettek. A virágfészkek félgömb alakúak, 5-8 mm átmérőjűek, kemények, a virágok sötétsárga színűek, júniustól szeptemberig nyílnak. A szobába állítva távol tartja a legyeket és más rovarokat, és időnként a méhészek is használják szárított formában a füstölőjükben.

Betegségek kezelése:

Ez a gyógynövény egyeseknél panaszokat okozhat, ezért manapság már nem szokás az alkalmazása. Régebben a virágos hajtását féregűzőként használták, valamint fejfájás kezelésére, és emésztést elősegítő gyógyszerként.

Varádicskóró hol honos:

Európa és Ázsia

Figyelmeztetés:

Ez a gyógynövény egyeseknél panaszokat okozhat, ezért manapság már nem szokás az alkalmazása. Csak óvatosan alkalmazandó, mert mérgező is lehet!

Termőhelye:

Nyirkosabb réteken, csatornák és árkok partján terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Üde nyíláskor gyűjtendő. A növény júniustól szeptemberig virágzik.

Varádicskóró szinonímák:

gilisztaűző varádics, gilisztavirág, közönséges varádics, varádics aranyvirág, varádicskóró

Latin név: Tanacetum vulgare, Chrysanthemum boreale,Chrysanthemum tanacetum, Chrysanthemum vulgare, Tanacetum vulgare var. crispum

Angol: Tansy,Bachelors buttons, Bitter buttons, Common tansy, Cow bitter, Crisp tansy, Garden tansy, Ginger plant, Golden buttons, Hindheel, Mugwort, Parsley fern, Tansy var. crispum, Yellow buttons

Finn:Pietaryrtti

Francia: Tanaisie commune,Tanaisie vulgaire,Tanaise, Tanaise commune, Tanaisie, Tanaisie aux feulles crispées

Görög: Τανακητο, Τανατσέτο

Holland: Boerenwormkruid,Boerenwormkruidsoort

Ír: Franclus

Japán: タンジーエゾヨモギギク / ヨモギギク

Kínai: 菊蒿

Lengyel: Wrotycz pospolity,Wrotycz, Wrotycz zwyczajny

Német: Rainfarn, Fiedriger rainfarn, Gemeiner rainfarn, Gülden knöpfle, Michelkraut, Rehfarn, Revierblume, Tannkraut, Westenknöpf, Wurmkraut, Wurmsamen

Norvég: Reinfann,Herremann, Herremannsknapp, Reinfant, Reinfar, Reinfonn, Renfang, Tangsigras, Tannsi, Tansegras, Ungkarsknapper

Olasz: Tanaceto,Erba-amara selvatica

Orosz: Пижма обыкновенная,Нивяник обыкновенный

Perzsa: دکمه طلایی

Portugál: Catinga-de-mulata,Atanásia, Atanásia-das-boticas, Erva-de-são-marcos, Erva-dos-vermes, Joina-das-searas, Tanaceto, Tanásia

Portugál Brazil: Catinga de mulata, Pluma, Tanásia

Spanyol: Tanaceto,Balsamita menor, Hierba lombriguera, Palma imperial, Palmita de la india, Tanacetum vulgare

Svéd: Renfana,Gubbaskägg, Munkrenfana, Rejnfånun

Szlovák: Vratič obyčajný

Szlovén: Navadni vratič,Vratič navadni

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 278. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 250

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 15, Tab. 871Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 16Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 125Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 185