Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): tannin, illóolaj, gyulladásgátló iridoidok (aufrozid, aukubin), fenilkarbonsav, flavonoidok, alumínium, aszkorbinsav, aukubin, béta-karotin, cink, cserző anyagok, cukor, fehérje, galluszsav, glükóz, gyanta, hamu, illóolaj, iridoid glikozidok, kalcium, kálium, keserűanyag, kobalt, koffeinsav, kolin, króm, magnézium, mangán, nátrium, ón, rutin, só, szelén, szénhidrát, szilícium, tanninok, tanninsav, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, víz, zsír, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: A növény virágos föld feletti részét kell gyűjteni.

Szemvidítófű leírás:

A tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozó egyéves növény. Maximum 40 cm magas, egynyári növény, virágainak közepe sötét színű, így némileg a szemre emlékeztetnek. Réteken és legelőkön gyakran előfordul. Szára bokrosan elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, széles tojásdadok, oldalukon 3-6 hegyes fog van. Apró virágai füzérvirágzatba tömörülnek. Pártája fehér vagy lilás színű, az alsóajakon sárga folt és ibolyás színű csíkok vannak, a felső ajak hátrafelé hajló és rövidebb az alsónál. A gyógynövényből őrleményt és tinktúrát állítanak elő.

Betegségek kezelése:

Már az ókorban is beszámoltak gyógyító hatásáról (pl. Kr.e IV. század-ban Theophrasztosz, illetve Diokuridész görög orvos). Izlandon hagyományosan a növényi nedvet is alkalmazzák a szembetegségek kezelésére. A skótok tejben főzik meg a növényt és a főzetbe mártott tollal kenegetik a szemet. Arc- és homloküreg-gyulladás esetén is hatékony. Szemhéjgyulladás, szaruhártya-gyulladás, árpa, kötőhártya-gyulladás, szemfáradtság, könnyezés. Meghűlés esetén is alkalmazhetó. Mind a HKO, mind a nyugati fitoterápia szerint ahogy a nevéből is kitűnik, rendkívül jó hatással van a szemre, különösen annak gyulladásos és hurutos állapotaira. Teaként vagy forrázatként mossuk le vele a szemet. Korábban szembetegségek kezelésére csak azért használták, mert virágai az emberi szemhez hasonlítanak. Ma már tudjuk, hogy a növény gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, így valóban használható kötőhártya-gyulladásra, éppen úgy, mint más gyulladásos panaszokra is. Teáját gyomorfekély és bélfekély elleni szerként is használhatjuk.

Szemvidítófű hol honos:

Egész Európában elterjedt 3000 méter magasságig.

Figyelmeztetés:

Káros mellékhatás nem ismert. Az előírt adagban a növény problémamentesen alkalmazható.

Termőhelye:

Hegy- és dombvidékek nyirkosabb rétjein és legelőin terem.

Összetéveszthető:

Sokféle változata létezik, de gyógyhatása mindegyiknek azonos.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Virágzó hajtását június-augusztus hónapban gyűjtjük (beszáradási aránya 4:1). A növényt gyökér felett közvetlenül kell elvágni.

Szemvidítófű szinonímák:

orvosi szemvidítófű, mirigyes szemvidító, közönséges szemvidítófű

Latin név: Euphrasia officinalis L., Euphrasia rostkoviana Hayne

Angol: Red Eyebright, Euphrasia / Eyebright / Large-Flowered Eybright / Meadow Eyebright

Finn:Ahosilmäruoho / Isokukkainen silmäruoho / Isosilmäruoho / Yleinen silmäruoho

Francia: Casse-lunettes / Euphraise / Euphraise officinale / Herbe d’euphraise officinale

Holland: Ogentroost

Izraeli:אאופרסיה

Lengyel: Swietlik / Świetlik lekarski

Német: Augendank / Augentrost / Augentrostkraut / Grosser Augentrost / Lichtkraut / Schabot / Weihbrunnkessel / Wiesen-Augentrost

Norvég: Øyentrøst, Augneblom / Augnetrøst

Portugál Brazil: Eufrasia

Spanyol: Eufrasia / Fuirasia / Murajes

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 261. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 219

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885, Gera, Germany