IBOLYA

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): albumin, aldehid, alkaloidok, almasav, cukor, csersav, eugenol, fehérje, ferulasav, flavonoid, gaultherin, glikozidok, gumi, illóolaj (szalicilsav-metilészter tartalmú), kék festőanyag, metil-szalicilát, nyálka, odoratin, palmitinsav, propionsav, rutin, szalicilsav, szalicilsav-származékok, szalicilsav-tartalmúak, szaponinok, szerves savak, szinigrin, keserűanyag, violin

Mely részét gyűjtik: friss kifejlett levelek max. 3 cm hosszú nyélrésszel, gyökér, virág

Ibolya leírás:

Az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó növény, illatos virágjáért közkedvelt. Gyökérzete hosszú, vékony, barnássárga színű, hosszú, tarackoló, indás. Levelei kerekdedek, hosszúnyelűek. Maximum 15 cm magas, évelő növény, mely jó illatú, többnyire kékes ibolyaszínű virágokkal rendelkezik. Parfümök és illatanyagok előállítására is használják. Virágja ehető.

Betegségek kezelése:

Az illatos ibolyát már az antik korban is használták gyomorerősítő és köhögés elleni szerként, a középkorban pedig bőrbetegségekre és szemgyulladásra adták. Külső használatnál bizonyos bőrbetegségek (pl. repedezett bőr vagy kirepedezett emlő – esetén használják. Ennek az ősrégi gyógynövénynek a leveleit és a virágait néha még ma is alkalmazzák vizelethajtó, köhögéscsillapító, köptető-, izzasztó és hashajtó szerként. Nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító hatása is ismeretes. A leveléből készült tea mézzel főzve jó hatással van a hűlésből származó hörgő- és torokelnyálkásodásnál, szamárköhögésénél (kétóránként 1 evőkanálnyit adagolhatunk). Tuberkulotikusok köhögésnél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél 1-2, sőt 3 héten át egyfolytában tartandó teakúrát ajánlanak. A levélből készült tinktúra reuma, köszvény, izombénulás esetén is hatásos mint külsőleges bedörzsölőszer. A friss zúzott levél migrénre, fejfájásra is jó, ha a homlokra felkötjük. Varró szerint a levélből készült tea külsőleg és belsőleg is használatos rákos daganatnál és rákos betegségeknél. Tinktúrája a torokgyulladás, mandulagyulladás háziszere. Az ibolyavirág nyálkaoldó, de idegnyugtató és magas vérnyomást csökkentő hatású is. Az ibolyavirág ehető, gyümölcstálak, saláták, desszertek ehető díszítő eleme. Dr. James A. Duke szerint a visszerek és a hajszálerek kezelésében a vadgesztenye mellett az ibolya- és árvácskaféléknek kellene, hogy jusson a legnagyobb szerep. A virágok ugyanis nagymennyiségű rutint tartalmaznak, mely vegyület segít a hajszálerek rugalmasságának megőrzésében. (Az orvosi rendelvény szokásos adagja 20-100 mg rutin naponta). Egy csésze friss ibolyasziromban mintegy 200-2300 mg rutin lehet. Érdekesség, hogy a szintén az ibolyafélék (Violacea) családba tartozó Ipecacuanha (ipekakuána) gyökér köptető hatását teljes mértékben helyettesíti az ibolya gyökere.

Ibolya hol honos:

Európa és Ázsia

Figyelmeztetés:

Erős hatású növény! Gyengébb hatású a fehér ibolya (Viola alba), a kék ibolya (Viola cyanaea) és a borzas ibolya (Viola hirta). Gyökere hánytató és hashajtó hatású nagyobb mennyiségben! Dr. James A. Duke szerint a virágból nagy mennyiséget is lehet fogyasztani. Egyes szakirodalmi adatok szerint kizárólag az arra érzékeny egyéneknél a virág is hánytató hatású lehet nagy mennyiségben!

Termőhelye:

Erdőkben, cserjésekben sokfelé fordul elő.

Összetéveszthető:

Hasonlít hozzá a fehér ibolya (Viola alba), a kék ibolya (Viola cyanaea) és a borzas ibolya (Viola hirta), melyek gyengébb hatású növények. Nagyon hasonlít még a vad árvácskához (Viola arvensis), valamint a háromszínű árvácskához (Viola tricolor), azzal, hogy ez utóbbinak nem ibolyaszínű, hanem három színű a virágja. Tölgyesekben, ligeterdőkben honosak a borzas ibolya (Viola hirta), a csodás ibolya (Viola mirabilis) és az erdei ibolya (Viola sylvestris). Ezeknek – szemben az illatos ibolyával – egyáltalán nincs illatuk.

Jogszabályi védettség: Hazánkban az ibolyafélék közül a sárga ibolya (Viola biflora), a dombi ibolya (Viola collina) és a lápi ibolya (Viola stagnina) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 50.000-5.000-10.000 Ft.

Mikor gyűjtik:

Föld feletti részét márciustól májusig, esetleg júliusig gyűjtik, gyökérzetét ősszel (főleg augusztus-szeptemberben) és kora tavasszal. Beszáradási aránya: 4:1.

Ibolya szinonímák:

erdei ibolya, illatos ibolya, márciusi ibolya, mezei viola, ibolya, gyöngevirág

Latin név: Viola odorata, Viola reichenbachiana Jordan ex Boreau, Viola sylvestris Lam., Viola reichanbachiana Jordan., Viola silvestris L.p.p.

Angol: Sweet violet, Apple leaf / Bairnworth / Banworth / Blue violet / Common violet / English / English violet / Garden / Garden violet / Heart’s ease / Heartsease / Purple violet / Russian violet / Sweet blue violet / Sweet dog-violet / Sweet-scented violet / Viola odorata / Violet

Finn:Tuoksuorvokki

Francia: Violette odorante, Violette / Violette commune

Görög: Βιολέττα / Ίον το εύοσμο / Μενεξές

Holland: Maarts viooltje

Ír: Sailchuach chumhra

Izraeli:סגל ריחני / סיגל ריחני

Japán: ニオイスミレ / においすみれ

Kínai: 香堇菜

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): xiang jin cai, hu chin tsao

Lengyel: Fiołek wonny, Fiolek

Német: Duft-veilchen, Wohlriechendes veilchen, Echtes veilchen / März / März-veilchen / Veilchen / Wohlreichendes veilchen

Norvég: Marsfiol

Olasz: Viola mammola, Mammola / Viola odorata

Orosz: Фиалка душистая

Perzsa: بنفشه انگلیسی

Portugál Brazil: Viola / Violeta

Spanyol: Viola, Viola odorata / Violeta

Svéd: Luktviol, Äkta fiol / Äkta viol / Doftviol

Szlovák: Fialka voňavá

Szlovén: Dišeča vijolica, Vijolica dišeča

Török: Dört mevsim menekşe

Források:
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Laza Aristide: Gyógynövényismeret, Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 175. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 84
dr. Babulka Péter, Kósa Géza: Képes gyógynövénykalauz, Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, Propszerv Kft., Budapest, 1991, ISBN 963 7584 005

Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai, Pannon Könyvkiadó, Budapest 1991, ISBN 963 7955 615
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Szalai Miklós: Halimbai füveskönyv; Takács és Fia Bt.; ISBN 978 963 06 7625 0

Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9

Jan Kops: Flora Batava 6.Deel, Tafel 458; Flora Danica Hft. 6, Tab. 309; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 224; Jan Kops: Flora Batava 6.Deel, Tafel 413