GYŰSZŰVIRÁG

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetilkolin, digitoxin, digoxin, flavonoid, gitaloxin, gitoxin, glikozidok, koleszterin, kolin, szaponinok, szívglikozid (purpurea-glikozidok), lanatozidok

Mely részét gyűjtik: Termesztéskor – noha kétéves növény, de – az első éves leveleit gyűjtik. Az első gyűjtés céljára a legalkalmasabbak a 3 hónapos levelek.

Gyűszűvirág leírás:

A tátogatók (Scrophulariceae) családjába tartozó, maximum 1 méter magas, évelő növény, melynek nagy, harang formájú, gyapjasan szőrös virágai vannak. Kétéves, vagy évelő növény karós gyökérrel. Az első évben csak tőleveleket fejleszt (termesztett példányai 60-90-et), ezek megnyúlt lándzsa alakúak, mirigyszőrösek. A termesztett növények tőleveleinek hossza 12-30 cm között váltakozik. Szélük gyengén hullámos vagy fogazott.A másik évben fejlődik a virágzó szár, ez egyszerű (ritkábban elágazó), rendszerint sötétlila, hossza elérheti a 160-180 cm-t, az alsó része kopasz, csúcsa felé gyapjas szőrök képződnek. Június, júliusban virágzik. Keresett gyógyszeripari alapanyag. Szívgyógyszerek alapanyaga. A hatóanyag és a felhasználás tekintetében hasonlít a piros gyűszűvirágra (Digitalis purpurea) azzal a különbséggel, hogy a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanatae folium) leveleit kizárólag gyógyszeripari nyersanyagként, míg a piros gyűszűvirág leveleit (Digitalis purpurea) porítva, tablettázva vagy gyógyszertárban előállított készítmények alakjában is használják. A természetben fokozottan védett faj, sajnos az egyedszámuk az utóbbi időben fokozottan csökkent.

Betegségek kezelése:

Gyűszűvirágból készült kenőcs kapható a patikában, hatására a nyílt sebek is jobban gyógyulnak. A kenőcs használható továbbá reuma és köszvény ellen. A gyógyszerkészítményt elsősorban szívizom-elégtelenség esetén használják.

Gyűszűvirág hol honos:

A Balkán-félszigeten és Közép-Európában fordul elő. Ez a faj Délkelet-Ázsiából származik, de Közép-Európa egyes területein a gyógyszerészeti ipar nagyobb mennyiségben termeszti szívgyógyszerek előállítása céljából, ezért időnként elvadulva is meg lehet találni.

Figyelmeztetés:

A legtöbb gyűszűvirág fajhoz hasonlóan akár halálosan is mérgező mind az emberek, mind az állatok esetében. Mésztartalmú gyógyszerek fokozzák a gyógyszer szívre gyakorolt erősségét, ezért a kalciumot tartalmazó gyógyszerkészítmények (injekciók) a gyűszűvirág hatóanyag-tartalmú szívgyógyszerek esetében ellenjavalltak. Túladagolás/mérgezéses tünetek esetén az orvos megérkezésééig kerülni kell minden mozgást, erőltetést. Szükséges a hánytatás, majd a hashajtás sós vízzel, vagy ricinusolajjal. A mérgezés tünetei: az első tünetek a növényi részek vagy kivonatok elfogyasztása után 1-2 órával jelentkeznek: keserű szájíz, nyáladzás, émelygés, hányás, ritkábban bélgörcsök és hasmenés. Ehhez idegrendszeri tünetek is társulnak: szédülés, fejfájás, izomgyengeség, aluszékonyság. Pszichés zavarok: zavartság, tájékozódásképtelenség, izgatottság, delíriumok, hallucinációk (érzékcsalódások, hangok hallása, szorongás stb…), színlátás zavarai, hallászavarok. Súlyos mérgezésnél szívbénulás is beállhat (halálos).

Termőhelye:

Magyarországon termőhelye a Pilis és a Budai-hegység, valamint a Mecsekalja, a Dráva-sík és a Bánság.

Összetéveszthető:

Nagyon sok gyűszűvirág fajta lézetik. Ilyen például a sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), melynek nagy, kénsárga virágai vannak; a vajsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea), mely szintén sárga virágokkal rendelkező, védett növény, viszont csak egy kis területen honos a Seealpentől Voralbergig és Tirolig; a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea), melynek nagy bíborvörös virágai vannak. Ilyen a rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) is. A különféle gyűszűvirág fajok hatásukban közel azonosak, a Közép-Európában is honos piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) például arról nevezetes, hogy az angol vidéki orvos William Withering a XVIII. században ebben a növényben fedezte fel a szívre ható glikozidokat, amelyek a többi gyűszűvirág fajban is megtalálhatóak. Mivel valamennyi gyűszűvirág fajta mérgező, a gyógyszeripar által előállított gyógyszer formájában alkalmazhatók csak ezek a növények.

Jogszabályi védettség: Hazánkban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Gyűszűvirág szinonímák:

gyapjas gyűszűvirág

Latin név: Digitalis lanata

Angol: Woolly foxglove, Balkan foxglove / Digitalis / Grecian foxglove

Finn:Villasormustinkukka

Francia: Digitale laineuse

Görög: Δακτυλίδα ή εριώδης

Holland: Wollig vingerhoedskruid / Vingerhoedskruid soort

Lengyel: Naparstnica wełnista

Német: Fingerhut, wollige/ Wolliger fingerhut

Norvég: Prydrevebjelle / Prydrevebjølle

Olasz: Digitale lanosa

Orosz: Наперстянка шерстистая

Portugál Brazil: Dedaleira

Spanyol: Digital

Svéd: Grekisk fingerborgsblomma

Szlovák: Náprstník vlnatý

Szlovén: Volnatodlakavi naprstec

Török: Yüksükotu / Yünlü yüksükotu

Források:
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Laza Aristide: Gyógynövényismeret, Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 166. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 75
dr. Babulka Péter, Kósa Géza: Képes gyógynövénykalauz, Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, Propszerv Kft., Budapest, 1991, ISBN 963 7584 005
Dr. Kincses Ajtay Mária: Mérgező növények, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1993, ISBN 963 09 3665 8

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franziska von Au: Házi receptek minden betegségre, Magyar könyvklub, Budapest, 1999, ISBN 963-548-752-5
Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9

John Sims (1749-1831), Curtis’s botanical magazine vol. 29 tabl. 1159 from www.botanicus.org, 1809