Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): arisztolohiasav, keserűanyag, illóolaj, cseranyag, gyanta, C-vitamin, baktériumölő anyag, alkaloidok, antibiotikum, festő, illóolaj, keserűanyag, méreg, rákkeltő anyagok, tanninok
Mely részét gyűjtik: kifejlett, ép levél; gyökér
Farkasalma leírás:
A farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, maximum 50 cm magas évelő növény. Tipikus ismertetőjegye: szív alakú levelek és sárga, cső alakú virágok. Gyökértörzse kúszó,elágazó, tagolt, cseruza vastagságú, sárgásbarna színű. Szára felálló, hajldozó. Levelei szórtállásúak, hosszúnyelűek; lemezük 10-15 cm hosszú, tompa, háromszög alakú, mélyen szívs vállú, ép szélű, kopasz, húsos. Virágai a levelek hónaljában csoportosan állnak 2-3 cm hosszúak, világossárgák. Termése diónyi, lecsüngő, benne háromszög alakú nagy magokkal. Az egész növény jellemző, kellemetlen szagú, undorító, keserű ízű. Májustól virágzik.Betegségek kezelése:
Ezt a növényt már az antik korban használták szülést segítő anyagként (az aristolochia azt jelenti: jó szülés), de kígyómarás és egyéb sebek kezelésére is alkalmas. Az eredetileg a Földközi-tenger vidékén és Délnyugat-Ázsiában honos, mérgező farkasalmát, amely melegebb élőhelyeken vadon is előfordul Közép-Európában, mára már alig használják terápiás célokra. Külsőleg a levél használható sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos testrészek borogatására. A gyökér alkalmas fürdőnek, vagy borogatásra reumás és ízületi bántalmak kezelésére.Farkasalma hol honos:
Európa és ÁzsiaFigyelmeztetés:
Mérgező növény, belsőleg nem használható! Külsődleges használata ismeretes.Termőhelye:
Parlagokon, cserjés helyeken, vetések szélén élő növény.Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Mikor gyűjtik:
Levelét júniustól augusztusig gyűjthetjük. Beszáradási aránya: 4-5:1.Farkasalma szinonímák:
pipavirág, közönséges farkasalmaLatin név: Aristolochia clematitis
Angol: European Birthwort, Birthwort
Francia: Aristoloche clématite, Pipe
Holland: Pijpbloem, Echte pijpbloem
Lengyel: Kokornak powojnikowy, Kokornak powojowaty
Német: Gewöhnliche Osterluzei, Aufrechte Osterluzei / Bruchwurz / Donenrwurzel / Echte Osterluzei / Fieberwurzel / Fobwurz / Gemeine Osterluzei / Hünschkraut / Löffelkraut / Osterlug / Osterluzei / Sarazenenkraut / Wolfsapfel
Norvég: Holurt, Legeholurt, Lækjeholurt / Pipeurt
Olasz: Aristolochia clematite
Orosz: Кирказон ломоносовидный
Portugál: Aristolóquia
Portugál Brazil: Papo de Peru
Spanyol: Clamatítide, Aristoloquia clematidea / Aristoloquia roja / Clematitide
Svéd: Hålrot, Hållrot
Szlovák: Vlkovec obyčajný
Szlovén: Navadni podraščec / Podraščec navadni
Török: Kabakolakotu / Loğusaotu / Pipoçiçeği
Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 127. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 28
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Flora Danica Hft. 21, Tab. 1235; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 362; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 141