Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, arzén, atropin, cink, cserző anyagok, fehérje, gumi, gyanta, hallucinogen, hioszciamin, kalcium, kálium, kálium-nitrát, keserűanyag, koffeinsav-típusú tanninok, kolin, kumarin, magnézium, mangán, méreg, mérgező alkaloida, nátrium, nyálka, olaj, palmitinsav, réz, rutin, szkopolamin, sztearinsav, tanninsav, trimetilamin, tropán alkaloida, vas, zsír, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: rövid nyéllel a kifejlett tőlevelek, és a szár levelei, mag

Beléndek leírás:

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény. Maximum 90 cm magas, kétnyári növény, melynek nagyméretű, lilásfeketés, erezett virágai vannak. Minden részében erősen mérgező. Ragadós mirigyszőrökkel borított, kellemetlen szagú, szürkészöld színű növény. Gyökere karó alakú. Levelei hosszúnyelűek, fogasak, húsosak, rövid szőrökkel borítottak. Virágai rövid kocsányúak, lilás erezettel piszkossárga színűek. Termése hasas görbe alakú, éréskor leváló kupakkal fedett tok, amelyet öt szúrós fogú csésze vesz körül. A magok mákszemnyiek, vese alakúak, szürkésbarnák. A középkorban boszorkánykenőcsöt és bájitalt készítettek beléndekből. Az első évben a kifejlett tőleveleket kell gyűjteni, amelyek nagyok, dohánylevél módjára zsinegre felfűzve is megszáríthatók. A második évben a növény dúsan hoz lombleveleket. Beléndekpépet a fennmaradt agyagtáblák tanúsága szerint már az ókori Mezopotámiában is használták fájdalomcsillapításra.

Betegségek kezelése:

Maszlag- és nadragulyalevéllel együtt asztmás köhögési rohamok csillapítására, füstölőporok és cigaretták, valamint fájdalomcsillapító és bódító hatású gyógyszerek készítésére használják. Régebben a beléndekolajat reumás fájdalmak elleni bedörzsölőszerül használták, amely táblaolajban kifőzött beléndeklvelekből készült. Vattába itatva fájós, odvas fogakba is helyezték. Régebben bájitalt főztek belőle (súlyos agy- és májkárosodást okoz a hosszú távú szedése). A nagyobb adagokban halálosan mérgező beléndeket évszázadok óta használják gyógynövényként is, például álmatlanság vagy köhögés esetén. Leveleit és hajtásait ma is alkalmazzák nyugtató- és fájdalomcsillapító szerként, de csak orvosi felügyelet alatt, mert adagolását nagyon pontosan be kell tartani, különben komoly egészségkárosodást okoz.

Beléndek hol honos:

Európa, Ázsia és Észak-Afrika

Figyelmeztetés:

Nagyobb adagokban halálosan mérgező! Adagolását nagyon pontosan be kell tartani, mert különben komoly egészségkárosodást okoz. A beléndekmag mákhoz keveredve már gyakran okozott súlyos mérgezést. A növényben található atropin kémiai szerkezete szerint egy ún. tropán vázas alkaloid, melyet a beléndek (Hyoscyamus niger), a csüngőbelénd (Scopolia carniolica), az ebszőlő (Solanum dulcamara), a nadragulya (Atropa belladonna), a mandragóra (Mandragora officinarum) és más, a burgonyafélék családjába tartozó növényekből vonnak ki. Az alkaloid a növényekben másodlagos anyagcseretermékként keletkezik, és gyógyszerként számos, az ún. paraszimpatikus idegrendszert* gátló hatása van. A tropán alkaloidokat tartalmazó növényi kivonatokat évszázadok óta használják az orvoslásban, pl. sebek, köszvény vagy alvászavarok kezelésében. Az atropin elsődlegesen hatással van: a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek kiválasztásának, valamint a hörgő váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkenésére, a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és mozgékonyságának a csökkenésére, hörgőtágulásra, valamint a szívritmus változásra, hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken. Mellékhatásai között jelentkezhet szívműködés zavara, szédülés, hányinger, homályos látás, egyensúly-vesztés, pupillatágulat, fényérzékenység, zavar, izgatottság és hallucinációk.Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban 0,016 µg/ttkg akut referencia dózist (ARfD) állapított meg az atropin és egy másik tropán alkaloid, a szkopolamin összegére. Ez az a napi bevitel mennyiség, amelyet meghaladva a termék fogyasztásával az egészségügyi kockázat már nem zárható ki. *Magyarázat: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

Termőhelye:

legelők, szennyes, trágyás helyek

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Leveleit májustól júliusig gyűjthetjük. Beszáradási aránya: 6:1.

Beléndek szinonímák:

bolondító csalmatok, bilind, disznóbab, csábítófű, bolondító beléndek

Latin név: Hyoscyamus niger

Angol: Henbane, Black henbane, Common henbane, Henbane, Stinking nightshade

Finn:Hullukaali, Pihahullukaali

Francia: Jusquiame noire, Jasquiame noire

Holland: Bilzekruid, Bilzenkruid, Donker bilzekruid

Ír: Gafann

Kínai: 天仙子 / 莨菪子 / 天仙子

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Liang dang / Tian xian zi

Lengyel: Lulek czarny, Lulek, Szaleniec

Német: Bilsenkraut, Schwarzes Bilsenkraut, Appolonienkraut, Becherkraut, Echtes Bilsenkraut, Hühnertot, Rasewurzel, Schlafkraut, Schwarzes Blisenkraut, Teufelsauge, Zahnwehkraut, Zigeunerkraut

Norvég: Villrot, Bulmeurt

Olasz: Giusquiamo nero, Hyoscyamus niger

Orosz: Белена чёрная

Portugál Brazil: Meimendro, Meimendro-negro, Meimendro-preto

Spanyol: Beleño negro, chupa mieles, Hierba loca, Hyoscyamus niger, Jusquian, Veliño

Svéd: Bolmört

Szlovák: Blen čierny

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 85. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 25

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 25, Tab. 1452 / Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 110 / Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 31