Bábakalács bábakalács Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): karlina-oxid tartalmú illóolaj, cseranyag, gyanta, inulin, labenzim Mely részét gyűjtik: gyökér Bábakalács leírás: A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó növény. Szára rövid, rajta 5-10 cm széles virág fejlődik. Pirosló a párta. A fészekpikkelyek sugarasan állók, fénylő fehérek. A levelek a tőről kindulva a talajon ágaznak el sugár alakban. Gyökere karó alakú, hüvelyknyi vastag. Antibakteriális anyagot (antibiotikum) krlinaoxid formájában tartalmaz. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, évelő növény. A népi hiedelemben sokszor használják fel a száratlan bábakalácsot időjárás-előrejelzés céljából, mivel becsukódott virágzata esőt jelzett. A kolostorkertekben előszeretettel termesztették, főleg mert “elűzi a szeleket és megnyitja a dugulásokat.” Az egyszerű emberek körében is ismert és kedvelt növény volt. A fiatal egyedek virágvacka ehető, íze a karalábéra emlékeztet. Szárított virágaival házak ajtaját díszítették, ugyanis a növényt a szerencse szimbólumának tartották. A Mártában és a Bükkben is megtalálható gyógynövény a Bükki Nemzeti Park címernövénye. Betegségek kezelése: A gyógynövény vizelethajtó, izzasztó, nyálkaoldó és menstruációt elősegítő, bélféregűző hatású. A gyógytea felhasználható megfázás és láz esetén, de bevethető vizelethajtó és étvágygerjesztő szerként is. Méregtelenítő kúrákban és a veseműködés javításában nagy hasznát vehetjük. Fertőtlenítő hatásával felveszi a harcot a húgyutak, a prosztata, a bélrendszer gyulladásaival és a parazitákkal (a bábakalácsból készült bor kiűzi a galandférgeket). Elbánik a felső légúti gyulladásokkal is. Külsőleg alkalmazva segítséget nyújt fürdők, borogatások, kenőcsök formájában gombás megbetegedésekben, ekcémában, gennyes bőrfertőzéseknél. Leggyakrabban por, tea, főzet, fürdőadalék formájában használják, de létezik bábakalács-kenőcs, -tinktúra, -bor és – ecet is. Bábakalács hol honos: Európa magasabb hegyvidékein fordul elő. Az Alpokból származik. Napjainkban Európában bárhol megtalálható, alföldeken és hegyekben egyaránt, de akár 2800 méteres tengerszint feletti magasságokban is rábukkanhatunk. Figyelmeztetés: Vigyázni kell az adagolásával, javasolt az említett panaszok esetén más gyógynövényt használni. Termőhelye: hegyi réteken, a napos, száraz helyeket és a köves talajt kedveli Jogszabályi védettség: A 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajnak minősül a szamárbogáncs-levelű bábakalács ( Carlina onopordifolia). 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet szerint a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) védett növény, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. Mikor gyűjtik: A növény kellemetlen szagú gyökerét gyűjtik májusban vagy ősszel, a virágzás után. A gyökereket kisebb darabokra vágva (max. 40 C-on) szárítják. Szárítás közben a gyökér elveszíti kellemetlen szagát. Szinonímák: száratlan bábakalács, földi rózsa, vad articsóka, földirózsa, szamártövis Latin név: Carlina acaulis L. Angol: Stemless carline thistle, Carlina, Carline thistle, Dwarf carline thistle, Dwarf thistle, Silver thistle, Stemless carline thistle or Silver thistle, Stemless thistle Finn:Hopeakurho, Tähtikurho Francia: Carline acaule, Carline à tige courte, Carline sans tige Holland: Zilverdistel Lengyel: Dziewięćsił bezłodygowy Német: Silberdistel, Eberwurz, Eberwurzel, Grosse Eberwurz, Grosse Wetterdistel, Heustecher, Juradistel, Jägerbrot, Jägerdistel, Karlsblume, Karlsdistel, Nebelpflanze, Regenwurzel, Röhndistel, Silbersonne, Sonnwenddistel, Stengellose Eberwurz, Stengellose Silberdistel, Stängellose Eberwurz, Tschöggli, Wetterdistel Norvég: Sølvtistel, Carlinatistel, Dvergtistel, Jordtistel, Værtistel Olasz: Carlina bianca Portugál Brazil: Carlina Spanyol: Carlina angélica, Camaleón, Cardiguera, Cardo Aloujero, Cardo de San Pelegrin, Cardo dorado Svéd: Silvertistel, Stjärntistel Szlovák: Krasovlas bezbyľový Szlovén: Bodeča neža, Kompava brezstebelna–bodeča neža Források: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 82. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 21 Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0 Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 129 VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE