angyalfű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetaldehid, adenozin, a-fellandrén, angelikasav, flanine, almasav, angelikasav, a-pinén, aszparagin, aszparaginsav, bergaptén, borneol, cserző anyagok, cukor, cymin, D-provitamin, etanol, fehérje, fellandrén, fenilalanin, fruktóz, fumársav, furanokumarin, furokumarin, germánium, glutamin, glükóz, gyanta, illóolaj, izoleucin, karvon, keményítő, keserűanyag, koffeinsav, kumarin, limonén, linalool, lutein, mircén, monoterpének, növényi savak, palmitinsav, pinén, pszoralén, szabinen, sóskasav, szabinol, szacharóz, szerves savak, sztearinsav, szukcinsav, tanninok, tanninsav, terpének, tirozin, triptofán, umbelliferon, valin, violaxantin, vitamin C, xantotoxin, zsír, zsírsav

Mely részét gyűjtik: A gyökeret hasznosítják, ezen kívül felhasználható a levele, a termésem a magja és az olaja.

Leírás: Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae vagy Apiceae) családjába tartozó növény, melynek szára gyakran 2 méternél is magasabb, egyenes, csöves, elágazó; levelei hosszúkás tojásdadok 5-15 cm fűrészelt élűek; virágzata gömb alakú 20-40 cm átmérőjű sárgászöld ernyő; gyökere az első évben répaszerű, a második évben a gyökértörzs kisebb ökölnyire fejlődik, ebből több, kisujjnyi vastag 10-30 cm hosszú járulékos gyökér ered. Az angyalgyökér zöldessárga virágai ernyőt képeznek. A második évben az angyalgyökér üreges, barázdált, violaszínű szárán elhelyezkedő levelek kétszeresen szárnyaltak. Termése szárnyas ikerkaszat (kétmagvú). Az angyalgyökér termése angyalszárnyakra emlékeztet, ez adta a növény nevét. Fűszerként is ismeretes. Forrázatként, kapszula és vizes oldat formájában alkalmazzák.

Betegségek kezelése: Ezidáig a kísérletek elsősorban a gyökérben található angelikasavra irányultak: állatokon végzett vizsgálatok során a szájon vagy a hashártyán keresztül bejuttatva ez az anyag idegrendszeri görcsoldó, izomlazító és nyugtató hatásúnak bizonyult. Kimutatták, hogy az illóolaja a különböző szervekre görcsoldó hatással van. A növény alkoholos-vizes kivonata baktériumölő tulajdonságú. Teakeverékben előszeretettel használják mint étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, felfúvódást gátló szer, illetve gyomor- és epebántalmak ellen. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsöléshez használják. Tejszaporítóként is ismeretes (főleg háziállatoknál). A növény gyökere a mindennapi emésztési zavarok – felfúvódás, renyhe emésztés, böfögés – kezelésére, valamint a bélgázok távozásának elősegítésére ajánlott. Bélgörcsök és bélfájdalmak esetén kiegészítő kezelésre szintén alkalmazzák. Felhasználják még a keringés javítására és vérhigításra is. Nyugtató fürdőt is készíthetünk belőle. Az egykor szentlélekgyökérnek is nevezett angyalgyökérről a középkorban azt tartották, hogy minden bajt meggyógyít.

Hol honos: Európa és Ázsia

]Figyelmeztetés: Napjainkban az angyalgyökérnek ellenjavallata nem ismeretes. A kezelés folyamán azonban kerülje a hosszas napozást és az ultraibolya sugárzást. A fényre túlérzékeny bőrűeknél felléphetnek különböző bőrelváltozások (bőrpír, viszketés, csalánkiütés).

Termőhelye: Magasabb hegyvidékeken, alhavasi tájakon, nedves területeken él.

Összetéveszthető: Nem szabad összetéveszteni az erdei angyalgyökérrel (Angelica silvestris), vagy a kínai angyalgyökérrel (Angelica sinensis) mely szintén gyógynövény. Mivel rengeteg ernyősvirágú gyógynövény létezik, ezért még tapasztalt gyógynövénygyűjtőknél is problémát okozhat a beazonosításuk. Már előfordult, hogy az alkalmanként embermagasságúra megnőtt angyalgyökeret összetévesztették a rendkívül mérgező hatású csomorikával (bürök – Conium maculatum). Ezért ne szedjék egyedül ezt a növényt, még akkor sem, ha ismerik azt! Alapvetően az édes illata különbözteti meg a mérgező gyilkos büröktől, amely kellemetlen szagot áraszt. A Kínában őshonos fajokról, az Angelica dahuricáról és az Angelica sinensisről azt tartják, hogy fájdalom- és lázcsillapító hatású.

Jogszabályi védettség: A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szerint a felemás angyalgyökér – Angelica heterocarpa, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajnak minősül. A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a réti angyalgyökeret (Angelica palustris) továbbá a fokozottan védett fajok közé sorolja, melynek természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Mikor gyűjtik: A gyökeret az első év őszén, vagy a második év tavaszán gyűjtik. Az 1-2 éves növény gyökerét szedik fel, megmossák, aprítják, majd szabad levegőn megszárítják.

Szinonímák: angyalgyökér, angelika, orvosi angyélika, orvosi angyalgyökér, orvosi angelika, angyélika, szentlélekgyökér

Latin név: Angelica archangelica L., Archangelica officinalis Hoffm.

Angol: garden angelica, Beach Angelica

Holland: Engelwortelsoort, Grote engelwortel

Lengyel: Arcydzięgiel nadbrzeżny

Német: Engelwurz

Norvég: Strandkvann

Orosz: Дудник прибрежный, Дудник прибрежный ssp.прибрежный, Дудник прибрежный subsp.прибрежный, Дудник прибрежный разн.прибрежный

Svéd: Strandkvanne

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 71. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 9

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft., Eger, 1989, ISBN 963-85035-0-5

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897