K-vitamin egyéb elnevezései:
K1: fillokinon,
K2: menakinon,
K3: menadion
Leírás:
A vitamint az orvosok már régóta használják. Elősegíti a véralvadást, újszülötteknél megelőzi a vérzéseket. A K-vitamin segít az erős csontok felépítésében, és hasznos lehet a csontritkulás megelőzésében is.
Betegségek kezelése:
K-vitamin szükséges a véralvadást előidéző fehérjék egy részének képződéséhez. Ezért a vitamin nélkül el is lehetne vérezni. Kutatások bizonyítják, hogy a vitaminnak fontos szerepe van a csontok egészséges működésében is.
Az orvos K-vitamint ajánlhat, ha vérzés vagy belső vérzés veszélye áll fenn. Még ha nincs is a betegnek vitamin hiánya, műtétek előtt az orvosok akkor is gyakran elrendelik a vitamin szedését, hogy csökkentsék a műtét utáni vérzést. Orvosi felügyelet mellett fokozott menstruációs vérzés esetén is szedhető.
Bár még nem tartozik a széles körben elfogadott kezelések közé, a K-vitaminnak előnyös hatása lehet a csontritkulásra is.
Több tanulmány szerint segít a szervezetnek felhasználni a kalciumot, és csökkenti a csonttörések esélyét. A K-vitamin különösen fontos lehet idősebb nők csonterősítésében is. A legtöbb csonterősítő készítményben megtalálható.
Szerepe lehet továbbá a rák megelőzésében, és segít azoknak is, akik sugárkezelést, kemoterápiát kapnak.
Újabb kutatások alapján a K-vitamin szívbetegségek ellen is véd: több bizonyíték van arra, hogy gátolhatja a verőérfalakban az érszűkületes plakkok lerakódását, és csökkenti a vérben az LDL-(„rossz”)koleszterin szintjét.
Több kutatási eredményre van azonban szükség ahhoz, hogy tisztázzák a K-vitamin szerepét ennek a betegségnek a megelőzésében.
Érdekesség: 1930-ban dán kutatók észrevették, hogy a zsír nélküli táplálékon nevelt kiscsibék vérzékennyé válnak. A problémára végül az alfafűből kivont összetevő jelentette a megoldást, amelyet a koaguláció (véralvadás) miatt K-vitaminnak neveztek el.
Ma már tudják, hogy az emberi szervezet a vitamin jelentősebb hányadához a bélbaktériumok révén jut hozzá, és csak 20 %-át veszi fel a különböző élelmiszerekből. Bár a szervezet nem tárol nagy mennyiségű K-vitamint, a vitaminhiány egészséges embereknél ritka.
Szükséges mennyisége:
Mivel a K-vitamint részben a szervezet állítja elő, az ajánlott napi bevitel meglehetősen alacsony: 25 éves kor felett nőknél 65 µg, férfiaknak 80 µg. A vitaminok ajánlott napi mennyisége ITT található (Vitaminok ajánlott napi mennyisége).
K-vitamin hiány:
Egészséges embereknél a K-vitamin-hiány nagyon ritka, mert a szervezet előállítja a számára szükséges vitamin mennyiséget. Valójában annak van vitaminhiánya, aki májbetegségben vagy olyan bélbetegségben szenved, ami miatt a zsír nem tud felszívódni.
A K-vitamin-szint akkor is csökkenhet, ha valaki hosszú távon szed antibiotikumokat, és így elpusztítja a K-vitamint termelő mikroorganizmusokat. A vitaminhiány első jele, hogy az ember könnyen megsérül. Akiknél fennáll a K-vitamin-hiány veszélye, azoknak állandó orvosi felügyeletre van szükségük, mert súlyos sérülés esetén akár el is vérezhetnek.
K-vitamin túladagolás:
A K-vitaminból nehéz túl sokat felvenni a táplálékkal, mert egyetlen élelmiszerben sem található meg nagy mennyiségben, kivéve a levélzöldségeket. Bár még rendkívül nagy adagok sem mérgezőek, a K-vitamin nagy mennyiségű bevitele veszélyes lehet, ha alvadásgátlóval együtt szedik. Ezek az adagok hőhullámokat és izzadást okozhatnak.
Adagolás:
A multivitamin készítmények általában 25-60 µg K-vitamint tartalmaznak. A csontépítő készítmények 300 µg-ot tartalmaznak, ez a mennyiség megtalálható például egy fej salátában is.
Ennél nagyobb adagok (amelyek például a várandósság ideje alatt javasolt multivitaminokban találhatók) csak különleges esetekben, orvosi felügyelet mellett szedhetők.
Használati útmutató:
Az orvos által előírt K-vitamint étkezés közben javasolt bevenni a jobb felszívódás miatt.
K-vitamin tartalmú élelmiszerek:
A zöld teát tévesen az egyik legbőségesebb K-vitamin forrásnak tartják. 25 dkg zöld teában 1700 µg K-vitamin található. Sok orvos emiatt javasolja betegeinek a zöld tea helyett az alvadásgátlók használatát.
Valójában 25 dkg zöldteafű, ami megfelelő mennyiségű K-vitamint tartalmaz, több száz csésze kész teának felel meg. Egy felmérés szerint egy csésze zöld tea gyakorlatilag nem tartalmaz K-vitamint.
A leggazdagabb K-vitamin források a kelkáposztafélék, így például a fodros kel, a leveles kel, vagy a kelkáposzta. Ezen túl gazdag még K-vitaminban a petrezselyemzöld és a répafélék.
A brokkoli, a metélőhagyma és a kelbimbó szintén sok K-vitamint tartalmaz. A pisztáciában, a növényi olajokban, a húsfélékben és tejtermékekben szintén található valamennyi K-vitamin.
Figyelmeztetés:
Közölje orvosával, ha véralvadásgátló szedése mellett sok K-vitaminban gazdag zöldséget fogyaszt, ez ugyanis befolyásolhatja a gyógyszer adagolását!
Az E-vitamint segít a szervezetnek a K-vitamin hasznosításában. Ám a túlzott E-vitamin mennyiség – 1000 NE naponta – hosszú távon alkalmazva hátrányosan befolyásolhatja a K-vitamin hatását, és növelheti a vérzékenység esélyét.
A K-vitamin készítmények (amelyek több K-vitamint tartalmaznak, mint a multivitaminok) szedése csak orvosi javaslatra ajánlott.
További cikkek vitamin témában: IDEKATT
