A kakukkfű hatása nagyon sokoldalú, bár sokan csak a meghűléses, köhögéses időszakok gyógynövényeként ismerik.
Sokkal több mindenre használható azonban, mint ami a köztudatban él. Lássuk, hogy melyek ezek a felhasználási területek.
Antiszeptikus, emésztést elősegítő, tonizáló, nyálkaoldó, élénkítő hatással rendelkezik. A kerti kakukkfű hatása erősebb, hiszen egyes tanulmányok szerint magasabb hatóanyagtartalommal rendelkezik, mint mezei rokona. Forrázatát egymagában, vagy más növényi részekkel együtt köptetőként, a légutak fertőtlenítő szereként használják légcsőhurut, illetve enyhe görcsoldó, hörgtágító hatása miatt régen szamárköhögés esetén, illetve tüdőasztmánál is használták.
Társítható a kék iringó (Eryngium planum) földfeletti részeivel, melyből előbb külön főzet készítendő, és ezzel forrázzák le a kakukkfüvet.
A kakukkfű legnagyobb %-os arányban előforduló hatóanyaga a timol, melyet egymagában is használnak a gyógyászatban mint a baktériumok, gombák, bélférgek fejlődését gátló anyagot.
A gyógytea készítésére egy kávéskanálnyi drogot 200 ml vízzel kell forrázni (nem főzik). Ezt az adagot, vagy a kétszeresét a nap folyamán lassan kortyolva kell elfogyasztani.
Köhögéscsillapító, légúti fertőtlenítőszer.
Társítható még nyálka- és szaponintartalmú drogokkal: a szappanfű (Saponaria officinalis) gyökerével és a ziliz (Althaea officinalis) levelével.
Bőrgombásodás elleni ecsetelő: 2 evőkanálnyi gyógynövényt 100 ml jó minőségű szesszel leöntünk, jól zárt üvegben másnapig állni hagyjuk, szűrjük. Társítható egyenlő arányban a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaeae) terméseinek szeszes kivonatával is.
Az ellenjavallatokról és a további információkról ITT TÁJÉKOZÓDHATSZ!
A szerző
