A sport elengedhetetlen a test egészséges működése érdekében.
Amikor testedzést végzünk izmainknak több oxigénre és tápanyagra van szüksége.
A szív gyorsabban és erősebben ver, hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett igényeket, s eközben ő maga is edzettebbé válik.
Az ember valamennyi tevékenysége izommozgáson alapul. Az ezekhez szükséges energia a cukroknak – és közvetve a zsíroknak – az izomszövetekben zajló lebontásából származik.
Oxigén, az éltető erő
A felszabaduló energia mennyisége attól is függ, hogy a vérkeringés mennyi oxigént juttat el az izmokhoz. A jó állóképességű embernek a vére több oxigént ad át az izmoknak, így azok jóval hosszabb ideig működhetnek fájdalom nélkül, mint a rossz kondícióban lévők izmai.
Ennek egyrészt a vér megnövekedett oxigénszállító képessége az oka, ami viszont a tüdőben zajló gázcsere – azaz szén-dioxid leadás és oxigén felvétel – megnövekedett hatékonyságának köszönhető. Másrészt a jobb állóképességűek izmai jobb hatásfokkal vonják ki az oxigént a vérből. A testedzés eredményeként ugyanis az izomsejtekben megnő a cukorból és oxigénből energiát előállító mikroszkopikus sejtalkotók, a mitokondriumok száma!
Sport és koleszterinszint
A sport jó hatással van a vér koleszterin szintjére is.
A koleszterin az erek falára lerakódva érelmeszesedést okozhat, s ez szívinfraktushoz vagy szélütéshez vezethet. Az úgynevezett kis sűrűségű lipoproteinekhez kötött LDL koleszterin magas szintje növeli a szívinfraktus kockázatát, míg a nagy sűrűségű lipoproteinekhez kötött HDL koleszterin magas szintje csökkenti azt.
Bizonyított tény, hogy a sport növeli a HDL koleszterin arányát a vérben, így védő hatású lehet!
A tesmozgás és vérnyomás
A testmozgás hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez, ha másként nem, legalább a testsúly csökkentésén keresztül.
Elősegítheti az “egészséges gondolkodás” kialakulását is.
Aki mozog az egészségéért, hamar rájön, hogy a jó állóképesség az étrend beállítása, a dohányzás abbahagyása és a stressz hatások csökkentése nélkül nem sokat ér. Egyre világosabbá válik, hogy kapcsolat van az állóképesség és a lelki egészség között. Az edzettségi szintet növelő hatású testmozgás, olykor még egészen súlyos depressziós betegeken is segít!
Sok hosszútávfutó számolt be arról, hogy néhány kilométer megtétele után a fáradtsága és kimerültsége hirtelen rendkivül jó közérzetbe csap át!
Az egyik elmélet szerint a mozgás hatására kellemes érzést okozó anyagok szabadulnak fel az agyban. A változásokat talán a szervezet saját fájdalom-csillapító anyaga, az endorfinok idézik elő! Egy másik elképzelés szerint a testmozgás egyszerűen eltereli az ember figyelmét a gondjairól, s a rövid pihenő alatt felfrissült elme könnyebben tud újra szembenézni vele.
Hogyan vezessük be helyesen a sportot és a testedzést?
Ha nincs hozzászokva a testmozgáshoz, nagyon óvatosan kell az edzéseket elkezdeni és figyelni kell rá, hogy hogyan reagál a test az erőfeszítésekre!
Csak addig kell gyakorlatozni, amíg azt nem érzi kellemetlennek, még ha ez eleinte csak 5 percet is jelent!
A végcél a heti háromszor 45-60 perc időtartamú testmozgás kell hogy legyen. Mire hozzászokik ehhez az edzésmennyiséghez, minden alkalommal az időnek nagyjából a felét az “edzési zónában” fogja tölteni.
Így nő az oxigénfelvétel és lassul a szívritmus. E szint eléréséhez átlagos esetben 10 hétre van szükség és az első néhány hétben még nem nagyon lehet érezni a hatást. Ha azonban elértük a megfelelő edzettségi szintet, már heti két edzés is elég lesz annak fenntartásához.
Ha valaki kettőnél ritkábban végez testmozgást, a kondiciója hamar romlásnak indul!