Az apiterápiás készítmények közül az egyik gyógyhatású anyag a méhméreg.
A méhméreg terápiás hatása
Kivonása sajnos nem az állatok kíméletével valósul meg, hiszen a méhméreg „előállításakor”, illetve használatakor az állat elpusztul. Ugyanakkor nagyon hatásos szer többféle betegség kezelése esetén.
A méhméreg összetételét apamin, melitin, foszfolipáz és hialuronidáz csoportok alkotják, melyek az idegrendszerre gátló, a szívre és a mellékvese-kéreg mirigyekre serkentő hatást fejtenek ki. Coritzon (mellékvesekéreg kivonat) termelést serkentő hatása következtében a reumatikus fájdalmak és főleg az ízületi gyulladások klasszikus szere.
A méhméreg, amelyet változatos módon gyűjtenek és hoznak gyógyszerészeti forgalomba, mint a reumatikus fájdalmak klasszikus gyógyszere ismeretes. A méhméreg gyógyhatása egyrészt közvetlen, másrészt közvetett. Olyan reakciókat vált ki ugyanis, melyek a szervezet öngyógyító és önépítő mechanizmusait serkentik.
Kutatás a méhméreggel kapcsolatosan
Az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói a méhméreggel kapcsolatos tanulmányukat a PLOS ONE című folyóiratban publikálták. Ebben a tanulmányban a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Megállapítottuk, hogy a 99 méhméreg fehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága”
– mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek.
„A méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoport egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg”.
A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló „dühös méhek” gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek.
Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére.
„A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése. Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas protein sokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog.”
– mondta a szakember.
A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.
A szerző
