Koncentrálás, ami azt jelenti, hogy egész életünkben mindenhol jelen vagyunk, akármi is történjék. Tökéleteset alkotni, csak akkor tudunk, ha koncentrálunk.

A tökéletességre törekvés módszertana nem más, mint a meditáció. Miután törekvés, arra kell gondolnunk, hogy az a valami, amire törekszünk, nem tökéletes. Csak törekvés. Szándék, hogy jobb legyen valami, mondjuk az, ahogyan az életünket éljük. Hogyan segíti a tökéletesre törekvés folyamatát a meditáció?

Koncentrálás tökéletesítése meditáció segítségével

A meditáció lényege a gyakorlás. Annak a gyakorlása, hogy figyelmedet arra fordítod, amire kell. Nem kalandozol el, nem kezdesz bele még két dologba. A testedet tartod és a légzésedre fókuszálsz. Egyébként is végzed ezt a két cselekedetet, életed minden pillanatában, csak nem figyelsz oda ezekre. Ez a koncentrálás. A meditációban pedig csak ezekre figyelsz. Mondhatom, hogy ennyi, és ez egyszerű.

Mi történik a valóságban? Bár tudom, mit kell tennem, mire kell figyelnem, mégis, elkalandozok. Ahogyan az életben is: van célom, törekszem arra, hogy elérjem, de közbejön az online oktatás, betegség, leszakadnak az elektromos vezetékek, mindenféle történik. Nem szeretem ezt a kifejezést, mert nem tudok vele mit kezdeni, amikor meghallom, de olyan, mintha „El lennék havazva.”

Mi történik valójában? Elveszítem a célt, az irányítást az életem felett, valami betemet – a hó. Nem látok jól, hunyorognom kell, bizonytalan minden, szédülök. És félek is. Nem tervezek, túlélésre játszok, bízom abban, hogy eláll a hóesés, pontosabban a havazás.  Ez a meditációban az a szakasz, amikor a gyakorlás megszakad és a folyamat kikerül a fókuszomból. Az életben pedig az, hogy a becsapódó feladatok fontosabbá válnak, mint a hosszú távú célom.

A meditációs gyakorlat lényege a mozdulatlanság, koncentrálás. Azonban ez szinte lehetetlen, mert a látszat szerint nem mozgok, mégis, rengeteg izom dolgozik azon, vagyis apró mozdulatokkal segít abban, hogy „ne mozduljak”. A mély izmok szintjén van mozgás és ez észrevétlenül halad kifelé, míg végül megmozdulok, a légzésem felszínessé válik, a gondolataim bekapcsolnak és csapongani kezdenek. A tökéletesnek látszó összeomlik.

Tökéletes?

Mert nem tökéletes. Csak úgy tűnik, hogy az. Most vissza a hétköznapok valóságába: ami nem tökéletes, csak annak látszik, az összeomlik. Előbb vagy utóbb. Mi az ellenszere az összeomlásnak? Az, ha nem a tökéletesség látszatát keltjük, hanem a tökéletességre törekszünk. Mindannyian ugyanúgy kimozdulunk az egyensúlyi helyzetünkből – erről írtam az Egyensúly dinamikus című cikkemben. Felvállalni a nem tökéletességet és a tökéletességre törekvést, tiszta helyzet.

Tehát, ha nem azt mutatom, hogy tökéletes a tartásom, a légzésem a meditációs gyakorlat alatt, hanem tudatában vagyok annak, hogy a tökéletességre törekszem, nem lesz összezuhanás. Nem kudarcot élek meg, hanem gyakorlást. A gyakorlás pedig azt jelenti, hogy mindig a legjobbat hozom ki magamból tudva azt, hogy fejlődnöm kell. Kell. A fejlődés a következő lépésekből áll:

  1. Gyakorlás.
  2. A gyakorlás folyamatába becsúszó hibák, tévedések észrevétele.
  3. Gyakorlás folyamatába becsúszó hibák, tévedések belátása.
  4. A gyakorlás folytatása, extra figyelem fordítása a korábban tapasztalt hibák, tévedések kiküszöbölésére.
  5. Végtelen számú ismétlése az 1-4. pontoknak.

 

Állandóság, koncentrálás, meditáció, tökéletesség

Ha állandóságot várok, hibát követek el. Ami egyszer sikerült, sikerülni fog legközelebb is, ez igaz egy kitétellel: nem ugyanazon a módon fog sikerülni másodjára, sokadjára, mint először. Picit más lesz. Különbözni fog a két helyzet egymástól, csak hasonlóságok lesznek közöttük. Az ember más lesz, az én hozzáállásom más lesz, a szavaink különbözni fognak és még sorolhatnám. Az eredmény lehet ugyanaz, de ami oda vezet, az nem.

A meditációban is ez történik. Mindig ugyanabban a testtartásban ülök, mindig hasi légzést alkalmazok. Mégis, ami bennem történik, más lesz ahhoz képest, mint előző nap tapasztaltam. A hatások, amik értek engem, másképp kerülnek „feldolgozásra”. Más érzeteket tapasztalok ma és lehet, hogy nem fog elzsibbadni a lábam, mint tegnap. Mégis, a rendszeresség miatt folyamatba szerveződik, az életem áramlásának része lesz a meditációs gyakorlat.

A munkám is az életem része, ahogyan a felújítandó házam is az. Mindegyikre gyakorlatként tekintek. Mindegyik élethelyzetemben hoztam már rossz döntést – legalábbis olyat, ami még most is rossznak tűnik. Ha állandósítom a rossz döntésem tapasztalatát és arra kezdek ráhúzni mindent, akkor megállítom a folyamatot. Ugyanez történik, ha a jó döntéseimre hivatkozva gondolom azt, hogy csak jó lehet, csak jó lehetek.

meditáció, meditálás, meditáló nő, jóga

Mi a megoldás?

A recept, a megoldás az, ha a jó – rossz tengely mentéről áttérek a folyamatra. A cél tiszta és a folyamatban van a megoldás. A következő lépés, az, ami a célhoz vezet. Mit kell tudnom? Gyakorolni kell tudnom. A gyakorlás magában foglalja a tudást és a nem tudást is. Olyan, mint a folyó medre, ami néha nem elég mély, nem elég széles, de vannak gátak – fizikai határok – van lelemény, szellemi rugalmasság és a szívem a helyén van, csak jól „jöhetek ki” a legrosszabb helyzetből is. Ahogyan Te is. A tökéletességre ily módon törekszünk, egységben megélve önmagunkat a fizikai valóságunkkal, a környezetünkkel.

Állj át a gyakorlásra. Tekints gyakorlásként az élethelyzeteidre. Vedd tudomásul, hogy rossz döntéseket is hozol.

Fogadd el, hogy ami felemel Téged idővel átfordulhat és lehúzóvá válhat. Változás van.

A meditáció erre treníroz, erre készít fel. Naponta húsz, harminc perc megmutatja, hol tartasz. Mire figyelj, zsibbadsz, unod, izegsz-mozogsz vagy fegyelmezetten ülsz? Ez a tükörképe mindannak, amit jelen pillanatban a nem meditációban, azaz a való életben is megmutatsz magadból.

 

Meditálj minden nap!

 

 

KATTINTS IDE A MEDITÁCIÓS SZAKEMBEREK ELÉRÉSÉHEZ!