A buddhista sztúpa szimbolikus szerkezete sokak számára nem ismert még. Ismerjük meg jobban!

Történelmileg az i. e. II. századra alakult ki a klasszikusnak tekinthető indiai sztúpa építészet.

Indiában Asóka császár uralkodása idején (i.e. 272-232) lett államvallás a buddhizmus.

A legenda szerint Asóka uralkodása alatt nyolcvannégyezer sztúpát építtetett.

Legjelentősebb buddhista sztúpák

A korai építmények közül a legjelentősebbek a Madhya Pradesh államban, Bhárhut mellett, illetve a Száncsinál található sztúpák.

Ez utóbbi épületegyüttes az, amit az i.e. III. században kezdtek építeni, de csak az i.e. I. században fejezték be.

Hasonlóan jelentős a Benáresz melletti Szárnáth, vagy a bihari Bodhgaya.

Buddha tanai elsősorban a kereskedelmi útvonalak mentén terjedtek el Kína s a Távol-Kelet felé, ahol a sztúpák helyi építészeti hagyományokat ötvözve épültek. Így ma gyakorlatilag Délkelet-Ázsia teljes területén találunk sztúpákat Srí Lankától a Himalájáig, Rangoontól Japánig, a jávai Borobudurtól a kínai pagodákig, sőt, a világ más tájain is épülnek modern sztúpák.

Mi a sztúpa?

A sztúpa egy kupola alakú építmény, ami négyszögletes, vagy kerek alapzaton áll, ahova lépcsők vezetnek fel.

Kerítéssel különítik el a szakrális teret a világitól, néha kettős kerítést is láthatunk.

A kerítésen a négy égtáj felé egy-egy kapu (tórana) nyílik. Jóllehet a kerítéseket kőből emelték, a szerkezet mégis a faépítészet elemeire utal.

A kerítést általában domborművekkel díszítették, melynek témáit a Dzsátakákból, Buddha előző megtestesüléseinek történeteiből merítették.

A sztúpák mellett gyakran találhatunk más kultikus építményeket is.

A buddhista sztúpa szerkezete

sztúpa, buddhista sztúpa, buddhizmus

Az épület szerkezete a nap kultusszal is összefüggésbe hozható, mert az alaprajz a hagyományos Nap szimbólum, a szvasztika formáját mutatja, s az épületet a nap járásával megegyező irányban járják körül a tisztelet jeleként.

Ez a megkerülés a pradaksina, amikor a hívek a keleti kaputól a déli bejárat felé haladnak.

Talpazat, és test

A talapzaton (midhi) áll a sztúpa fő tömege, amit tojásnak (anda) vagy magnak (garbha) neveznek.

Ez a sztúpa teste, egyben a világegyetem jelképe. Ennek tetején kisebb ereklyetartó építményt (harmika) láthatunk.

Középen a világtengelyt szimbolizáló csúcsos toronyzat (jaszti) halad át, amin korongok vagy gömbök (csatra) sorakoznak egymáson.

Ezek a létsíkokat jelképezik, de egyben az esernyőre, az uralkodói szimbólumra is emlékeztetnek.

A buddhista sztúpa csúcsa

Az építmény csúcsán helyezkedik el az edény (kalas), ami a halhatatlanság italát (amrta) szimbolizálja. A sztúpa szerkezete a teljes megvilágosodásra jutott személy alakjával is megfeleltethető.

A sztúpa alapja a föld elemet, a legsűrűbb, fizikailag legnehezebb elemet szimbolizálja, amit a déli irányhoz és Ratnaszambhavához rendelnek.

Spirituális értelemben az elfogulatlanság jelképe.

E négyszögletes alap és a hengeres középső vonulat között sok sztúpánál, illetve csörtennél további négy szintet illesztenek be, amely a tudatosság négy alapját, a négy lemondást, a négy csodás tettet és Buddha erényeit szimbolizálja.

A kupola a víz elemet, az ősóceánt, illetve a mindenütt jelenlevő ős-Buddhát szimbolizálja. A víz elem a kelet bódhiszattvájához, Aksóbhjához, vagy Vairócsanához tartozik. Spirituális értelemben a kupola az elpusztíthatatlanság jelképe. A talapzatba és a kupolába is több kőládát vagy tartóedényt helyezhetnek el a vallásos relikviák számára.

A sztúpa csúcsa a tűz elemet jelképezi, a gyűrűk vagy a spirál övezetei a megvilágosodási szinteket testesítik meg. Ez a kultikus ernyőtartó rúd archaikus formájából, illetve az ernyő fokozatos megsokszorozásából fejlődött ki. A csúcs a nyugat meditációs Buddhájához, Amitábhához kapcsolódik, spirituális értelemben pedig az együttérzés jelképe.

Az eredetileg terjedelmes ernyő a királyi és szellemi hatalom és méltóság jele, a bajtól, betegségtől óv. Ez a védőernyő a levegő elemhez és az észak Buddhájához, Amóghasziddhihez kapcsolódik, spirituálisan pedig a mindent beteljesítő cselekvést jelzi.

Az ernyő fölötti Nap-Hold alakzat az együttérzés és bölcsesség egységét szimbolizálja. Ez a sztúpa fejéke. A Nap az aktív, férfias szimbólum, a Hold a passzív, női energia, az univerzális tudatosság étermagja (bindu) pedig a legfőbb tudás lángja, és a jóga ösvényének vége. A sztúpának eme részét a világközép ura, Vairócsana felügyeli, s az együttérzés mindent beteljesítő tevékenységét egyesíti a bölcsesség mindent átható tudatosságával.

sztúpa, buddhista sztúpa, buddhizmus

A buddhista sztúpa további jelképei

A sztúpa a megvilágosodás útját is jelképezheti, ami magában foglalja a tíz tanítást, a hármas menedéket, a hat tökéletességet, a négy határtalanságot, a megvilágosodás 37 törvényét (4 figyelmesség, 4 szorgalom, a lelkierő 4 alapja, 5 gyökér, 5 hatalom, a megvilágosodás 7 alkotó eleme, és a 8-rétű nemes ösvény) és végül a tökéletes beteljesülést.