A meditáció hatása – ha helyesen kivitelezzük – mindenképpen pozitív.

 

Milyen fajta meditációk léteznek?

Meditációk irányzatok szerint:

  1. keresztény imádság (ezen belül is ezer fajta pl. misztikus keresztény, jezsuita, jezsuita-zen (!))
  2. szúfi imádság
  3. zsidó miszticizmus és meditáció
  4. buddhista (itt is nagyon-nagyon sokféle fajta, és sokféle mélységi szintű meditáció létezik)
  5. hinduista (eszméletlen sok irányzattal pl. jógikus, kundalíni, testmozgásos meditáció – jóga, szamádhikus gyakorlatok)

 

Meditációk típusok szerint:

  1. mozgásos meditációk (pl. sétáló meditáció, transztánc, szív-forgás, tai chi, jóga, de lehet akár egy sport is)
  2. energia meditációk, energia jóga (részben mozgásos is lehet)
  3. mantra meditációk (pl. mantra ismételés ún. japa)
  4. légzőgyakorlatok (pl. pránayama)
  5. ülő meditációk (sokféle ülés és technika létezik)
  6. fekvő meditációk (a relaxáció nem meditáció (!), de kiváló bevezető gyakorlat)
  7. álom meditációk (pl. tudatos álom meditáció)
  8. vizualizációs technikák
  9. meditáció eszközökkel (pl. hangtál meditáció, gong meditáció, meditáció zenével)

 

A fenti meditációk a klasszikus felfogásban NEM vezetett meditációk! A legnagyobb spirituális tanítók régen NEM tartottak vezetett meditációt, hiszen végső soron a legtöbben képesek önállóan is meditálni a megfelelő bevezető gyakorlatok és technikai útmutatás mellett!

Miért van az, hogy a vezetett meditáció mégis ennyire elterjedt?

Nagyon sokféle oka lehet, de például egy ilyen ok, hogy a mai kor embere sokkal nehezebben tudja lecsillapítani az elméjét, és ezért a meditációs tanítók így nyújtanak segítséget. Hosszabb távon azonban konraproduktív lehet, mert a felszabadulás helyett függőséget okozhat a tanítótól, a meditációt vezető személytől. Ezért egy megfelelő meditációs vezető az önállóságra tanítja és szoktatja a tanítványait, hogy nélküle is tudjanak meditálni.

 

Buddhista meditációk szintjei

Bár láthatjuk, hogy minden hagyományágban meditálnak, a meditációt mégis sokan a buddhizmussal hozzák összefüggésbe.

Daniel Goleman és Richard J. Davidson (a könyvükben Dan-ként és Rick-ként hivatkoznak önmagukra, mi is így teszünk) A meditáció tudománya: Hogyan hat az elmélyülés az elménkre és a testünkre? című könyvükben (Kiadta: HVG Kiadó, 2017) a buddhista meditációknak több szintjét írják le.

Alapvetően 2 ösvény különböztethető meg szerintük:

  1. MÉLY ÖSVÉNY
  2. SZÉLES ÖSVÉNY

 

A mély ösvény jellemzője és fajtái

A mély ösvény 2 szinten testesül meg.

  1. Tiszta formájában a Délkelet-Ázsiában gyakorolt théraváda hagyományokban (théraváda szerzetes barátom szerint továbbá a szerzetesi mahajána tradíciókban is) testesül meg, valamint a tibeti jógiknál. A gyakorlásnak ezt a legintenzívebb típusát Dan és Rick ún. 1. szintként hívja.
  2. A 2. szinten a hagyományvonalak nem képezik egy teljes, elkötelezett (pl. szerzetesi, vagy jógi) életmód részét és a nyugati ember számára fogyaszthatóbb formákban jelenik meg. A meditáció a 2. szinten elszakad a buddhista hagyományoktól és a kulturális különbségek miatt azokat az elemeket veszi át, melyek könnyedén átültethetők. A buddhizmus ugyanis adaptív módszer inkább, mint dogmatikus vallás, így itt erre is lehetőség van.

 

A széles ösvény jellemzője és fajtái

3. A 3. szinten a meditációs gyakorlatokat kiemeljük a spirituális kontextusból és még szélesebb körben teszik hozzáférhetővé. Rengeteg ilyen típusú meditáció létezik, ilyen például a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction – MBSR), melyet klinikák és kezelési központok ezreiben alkalmaznak. Vagy ide soroljuk az ún. Transzcendentális Meditációt (TM), amely felhasználóbarát formában kínál hagyományos szanszkrit mantrákat a modern világnak.

4. A 4. szint még szélesebb körben hozzáférhető formái az eredeti tradícionális meditációktól a leginkább eltérőek. Ide tartoznak a különféle mindfulness applikációk stb…  Átmeneti enyhülést képesek hozni, de tartós változást aligha.

5. Elméletben van egy 5. szint is, mely tovább növelheti a hozzáférési kört. A tudósok által a többi szint tanulmányozása során szerzett tapasztalatok az 5. szinten olyan újításokat eredményezhetnek, melyek lehetővé teszik, hogy a meditációt a lehető legszélesebb körben alkalmazhatóvá tegyék. Ide sorolható a véleményem szerint például a Neurofeedback technológia is.

 

Támogatott-e a meditációs kör kiszélesítése a hagyományos 1. szintet gyakorlók által?

A válasz egyértelműen IGEN!

Ennek az indoka az, hogy a cél nyilvánvalóan minden szinten az, hogy a szenvedés VALAMILYEN mértékben csökkenjen. Az 1. szinten van lehetőség a szenvedés módszeres és teljes megszüntetésére, de a többi szinteken is enyhülnek a szenvedés szimptómái.

Dan és Rick régóta tagjai a Tudat és Élet Intézet (Mind and Life Institute) vezetőségének, amely eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy párbeszédet kezdeményezzen a Dalai Láma és a tudósok között egy sor különféle témában. 2000-ben szerveztek egy ilyen eszmecserét a romboló érzelmekről (ez a párbeszéd megjelent magyarul is egy kiváló könyv formájában: Daniel Goleman: Romboló érzelmek (Hogyan legyünk úrrá rajtuk? – Beszélgetések Őszentsége, a Dalai Lámával, Trivium Kiadó, 2005.).

Ezen beszélgetések során vetette fel a Dalai Láma az alábbiakat. Az általa képviselt hagyomány jól bevált módszerek gazdag tárházát ismeri a romboló érzelmek megszelidítésére. Arra biztatta Rick-et, hogy vigye el a laboratóriumába és szabadítsa meg minden vallási körítéstől, majd vesse alá őket szigorú vizsgálatoknak, és ha segítenek az embereknek a romboló érzelmeik csökkentésében, akkor terjessze őket mindenkinek, akinek csak hasznára válnak.

Ennek a biztatásnak a hatására még intenzívebb kutatások kezdődtek Rick Egészséges Elmék Központjában – melynek Rick alapító igazgatója volt – és innen kezdődött a meditáció klinikai vizsgálata és széleskörű alkalmazása, tehát gyakorlatilag a Dalai Láma biztatására indult a széles ösvény, mint módszer elterjesztése.

 

A meditáció tudományos kutatásainak hátulütői

Dan és Rick leírnak egy olyan esetet, melynek során Szvámi XY  (Szvámi annyit jelent, hogy Mester), aki magát egy indiai mesternek, jóginak mondta, kérte, hogy vizsgálják meg műszeresen, hogy a vérnyomását tudja szabályozni. A vizsgálat pont ellentétesen sült el. Amikor csökkenteni kellett volna a vérnyomását, akkor növelte, és fordítva. A csodás képességeiből semmi sem igazolódott. Egy általa ún. “kutyaszamádhi”-nak nevezett meditációval viszont sikerült a rendkívül kockázatos pitvarfibrillációt elérnie. Szvámi XY állítása szerint Dan és Rick “megmérgezte őt, ezért nem sikerült kísérlet”. A vizsgálattól fogva viszont mindig büszkén hivatkozott arra, hogy “harvardi tudósok” megvizsgálták a csodás képességeit. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy abból semmit sem igazoltak… Szvámi XY nyilván olyan marketing előnyt keresett, mellyel tanítványokat csábíthatott maga köré.

Dan és Rick állítása szerint a túlzó állításokat érdemes fenntartásokkal kezelni. Ide sorolják például, hogy a meditáció megállítja az öregedést, erősíti az agy végrehajtó központját, a prefrontális kérget, és összezsugorítja az “Üss és fuss!”-ért felelős amygdalát.

A saját tapasztalatom is az, hogy a meditáció nem mindenható. Függ a meditáció mélységétől, intenzitásától, a megértéstől, a meditáció gyakoriságától is. E mellett függ attól, hogy a helyes módszert végezzük-e. Sok olyan “meditáló”-val találkozom – akár közösségekben is, akik valójában nem gyakorolnak, csak a lelkiismeretüket nyugtatják meg a gyakorlás imitálásával. Valójában az esetükben gyakorlásról, meditációról, elmélyedésről szó sincsen.

Azért is nehéz sok ember számára a meditáció, mivel a leginkább az érzi szükségességét a meditációnak, aki bajban van (szorong, fél, pszichés vagy pszichoszomatikus problémái vannak). Paradox módon viszont a számukra a legnehezebb a meditáció helyes kivitelezése.

Mi a helyes kivitelezés a meditációnál?

Ha még sohasem meditáltál, akkor azt javaslom, hogy keress egy olyat, aki már régóta meditál és beszélgess el vele!

Ha nincsen ilyen a környezetedben, akkor érdemes egy meditáló csoportot, vagy közösséget keresni, mert elsőre egy csoport, vagy akár egyetlen meditáló személy is nagy inspirációt jelenthet.

Bízd magad először is a racionális énedre, és a finom intuíciódra is, amikor meditációs tanítót választasz.

Nem mindenkinek ugyanaz a tanító a jó!

Sőt: Más és más spirituális szakaszokban akár más és más tanárok válhatnak megfelelővé.

De a legfőbb:

Egyedül Te tudhatod, hogy NEKED mi a jó! Végső értelemben pedig Te magad képes vagy magadon segíteni, ha a meditációs módszert megfelelően elsajátítod.

Amíg ezt nem hiszed el magadról, vagy szükséged van magának a módszernek a megtanulására, addig szükséges a külső Mester.

 

Mi a meditáció hatása?

Amikor meditálni indulunk, meditálni kezdünk, akkor sokszor teljesen mást várunk, mint amit a meditáció ténylegesen nyújtani tud!

Mit várunk a meditációtól?

  • Csodás megtapasztalásokat (EGO).
  • Különlegesebb, fantasztikusabb személyiséget (EGO).
  • Különleges képességeket (EGO).
  • Ne szenvedjek ÉN már annyit! (EGO).
  • Végre valahol, valamilyen közösségben ENGEM is megbecsüljenek (EGO).
  • Végre valahol szeressenek, mert bár ÉN mindenkit szeretek, MAGAMAT képtelen vagyok szeretni, vagy fordítva: ENGEM nem szeret a környezetem, na de majd itt megtalálom a megbecsüléSEMET (EGO).

 

Milyen hatással van a helyesen kivitelezett meditáció?

Hosszú évek tapasztalata alapján ezeket emelhetném ki, mintegy párhuzamba állítva a fenti felsorolással.

  • Nem számít, hogy az adott megtapasztalásom CSODÁS-E, vagy nem, mindenképpen minden OK (EGO megtörése).
  • Nincs személyiségem, minden ÜRES, és magam is feltételektől függő vagyok (EGO megtörése).
  • Nem számít, hogy mennyire különleges vagyok, vagy mennyire különlegesek a képességeim, inkább az számít, hogy MIRE használom azt amim van… (EGO megtörése).
  • Legyen BOLDOG MINDEN lény, beleértve magamat is! (EGO megtörése).
  • Nincs jelentősége annak, hogy ki becsül és ki nem, minden kivetítés. (EGO megtörése).
  • Minden LÉNYT szeretek (beleértve magamat is). (EGO megtörése).

 

A sort hosszasan folytathatnánk.

Szándékosan nem írtam, hogy az EGO-t teljesen el kéne engedni.

A meditációs tanulás során úgyis törik, “elengetődik”… Ha azonban szándékosan töröm, engedem, az nagy bajokat tud szülni… Elfojtásokat, belső és külső drámákat, élettől elidegenedést az ÉLET lényegének megértése nélkül stb… Az EGO-nak igenis szerepe van a belső úton. Aztán szerencsés esetben feloldódik, repedezik, töredezik szépen magától is…

Az EGO-t úgy szokták meghatározni, mint a fizikai túlélésünk záloga és a szenvedésünk forrása. A helyzet azonban a véleményem szerint ennél árnyaltabb. Ennek kifejtése azonban e cikk terjedelmét jócskán meghaladja.

 

Klinikai vizsgálatok és a meditáció hatása, melyet klinikai vizsgálatokkal igazoltak

Minden hatás, mely pozitív eredményekről számol be, abból fakad, hogy az önmagunkra fókuszáltságunk oldódik fel (EGO) a meditációban.

Pusztán ettől a ténytől ezerféleképpen kezdjük magunkat jobban érezni.

Az alábbi felsorolás példaszerű, hiszen ha a Google Tudós keresőjébe beírjuk, hogy “meditáció hatása“, akkor közel 3.000 találatot fog hozni a kereső.

A teljesség igénye nélkül a mindfulness (sattipatthana) és a szerető kedvesség (metta) meditáció pozitív élettani hatásai – helyesen kivitelezett meditáció esetén – az alábbiak

  • poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelése esetén enyhíti a tüneteket
  • csökkenti a szorongást
  • segít a depresszióval való megküzdésben
  • csökkenti a fájdalom érzetet
  • jobb alvást biztosít
  • nagyobb fokú koncentrációs képességünk lesz
  • hosszú távon tudatosabb életvitelt, érzelmi reakciókat eredményez

 

 

Ne számíts azonban csodára! A meditáció nem egy pirula, amit beveszek és jobban leszek tőle. Sőt!

Ha hosszasan gyakorolsz sok-sok üledék fog először felkavarodni, majd ha még tovább gyakorolsz szépen le is ülepszik, míg hosszú évek-évtizedek alatt minden a helyére kerül.

 

Jó gyakorlást kívánunk!