Miután a Római birodalom a görögökre is kiterjesztette uralmát, a görög orvosi ismeretek Rómába is elkerültek.
Aszklepiosz a híres görög orvos a mechanoterápiát örökítette át a rómaiakhoz.
Pontos adatokat adott a masszázsról.
Előírta, hogy hol kell erősen vagy gyengén, erős vagy lágy kézzel, olajjal vagy szárazon masszírozni.
A görög származású Galénosz(i.sz. 129-216) számos masszázsfogást irt le.
Szerinte a testi tevékenység utáni masszázs elősegíti, hogy a felhalmozódott káros anyagok a szervezetből kiürüljenek.
A fürdőkben reggel végzett masszázs hozzájárult a napi munkára történő felkészítéshez, este pedig a pihenéshez.
A masszázs története – középkor
Róma bukása után, a középkorban a materialista természettudományok hanyatlásnak indultak: visszaesés következett be az orvostudományban, csökkent a testkultusz is.
A középkori ember beállítottsága az aszketizmus felé fordult. Európában a masszázs feledésbe merült.
Ez időben az arab orvosi iskolák messze haladóbb szelleműek voltak, mint az európaiak.
Avicenna (i.sz. 980-1037) arab orvos-filozófus az orvosi ismeretek között a masszázsnak is jelentőséget tulajdonított.
Európában a masszázst az 1500-as évektől kezdték gyógyító célzattal használni.
A 17.-18. században a franciák, angolok, németek kezdtek vele foglalkozni.
19. század
A 19. század elején Pehr Henrik Ling (1776-1839) vívómester Stockholmban egy tornarendszerbe építette be a masszázst, megvetve ezzel a svédtorna és -masszázs alapját.
Amit ma svédmasszázsnak ismerünk, azt Johann Georg Mezger (1838-1909) amszterdami orvos, Lingtanítványa 1867-es könyvéből tudjuk, mely az első komoly összefoglalás.
Mezgernek a német egyetemeken tartott előadásai komoly hatást gyakoroltak híres német vezető orvosokra, akik a masszázst fokozatosan vezették be a gyógyításba.
Masszázs története és a 20. század
Kirchberg1926-os könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket.
Az ezt követő időszak kutatásai már az újabb, speciális masszázsfajták kifejlesztéséhez vezettek.
A masszázs hatásai
A masszázs alkalmazásainak következményeként a szervezetben sokrétű, bonyolult és egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre, s itt háromféle dolgot említenék meg.
Tisztítja a vért, s mivel az oxigén ellátottság növekszik, a szervezetben felhalmozódott salakanyagokat gyorsan szétoszlatja, s végül létrehozza a testben az energetikai egyensúlyt.
A masszázs helyi hatása a szervezetre: ott ahol a masszázs folyik helyi vérbőség keletkezik, s az anyagcsere fokozódik.
Az általános hatás megváltoztatja a vérkeringést, fokozódik a nyirokkeringés, regenerálódik az idegrendszer.
Távolhatás például: a test egyik felének kezelése esetén az ellen oldalon létrejött működésbeli változások.
Így a begipszelt, nyugalomba helyezett végtagban is kedvező hatás érhető el az ellenkező oldali, egészséges végtag masszírozása esetén.
